Szárazföldön kevés eredményt ért el, az orosz flottát kiszorította az ukrán ellentámadás – heti összefoglalónk

Az ukrán fegyveres erők továbbra is csekély területet tudtak visszafoglalni a héten Zaporizzsja megyében, ahol tovább folytatódott az elmúlt hónapok felőrlő háborúja. Bár az elhúzódó harcok papíron a nagyobb erőforrásokkal rendelkező Oroszországnak kedveznek, az orosz vezetés továbbra is ódzkodik egy újabb mozgósítás meghirdetésétől, amivel a veszteségeiket pótolhatnák.

• Nem volt jelentős elmozdulás az ukrajnai frontokon, nem tűnik valószínűnek, hogy bármelyik fél műveleti szempontból jelentős áttörést tud elérni az őszi esőzések beállta előtt.
• Az amerikai kongresszusban kialakuló káosz veszélybe sodorta Ukrajna jövőbeli katonai támogatását, ugyanakkor a kongresszus nagy többséggel elutasított két, az Ukrajnának juttatandó támogatás megvonásáról szóló javaslatot.
• Az ukrán légicsapások gyakorlatilag kiszorították az orosz flottát a Krím-félszigetről, műholdképek alapján az orosz hadihajók nagy része elhagyta a krími kikötőket.
• Megkezdődött az éves sorozás Oroszországban, ami egyben arra is utal, hogy a közeljövőben nem lesz mozgósítás az Ukrajnában harcoló csapatok feltöltésére.
• Észak-Korea feltehetően megkezdte hadianyag szállítását Oroszországba, valószínűleg ágyúkat és tüzérségi lőszert adtak át.

A nyár elején elkezdődött ukrán déli ellentámadás továbbra is folytatódik, de tempója a korábbi hetekhez képest is lassult. Az offenzíva a kezdete óta viszonylag kevés terület visszafoglalását hozta, eddig nem érte el az elején remélt stratégiai célt, azaz a Fekete-tenger elérését, a krími és herszoni orosz megszálló csapatok elszigetelését. Ahogy korábban írtunk róla, az ukránok, miután az első napok gépesített rohamai nem bizonyultak elegendőnek az orosz megerősített vonalak áttöréséhez, taktikát váltottak.

A drónok teljesen átalakították a háborút

Július óta a fronton nem végeztek nagyobb csapatösszevonásokat és gépesített támadásokat, ehelyett a harcokat mostanáig főleg kis csapatokban előre nyomuló gyalogság, és az őket támogató tüzérség vívják, nagyrészt statikus frontvonalak mentén. A Wall Street Journal szeptemberi elemzése jól mutatja, hogy változott meg a harcmező a háború kezdete óta: mint írják, mostanra mindkét fél széles körben alkalmaz drónokat, ami miatt szinte lehetetlen nagyobb csapatokat (különösen gépesített egységeket) összevonni, hiszen azokat a drónok azonnal kiszúrják, és tüzérségi össztűz zúdul rájuk.

„Ma egy harckocsioszlopot vagy egy előrenyomuló csapatoszlopot három-öt perc alatt fel lehet fedezni, és további három perc alatt le lehet csapni rá. Menet közben egy katona élettartama alig 10 perc” – mondta a WSJ-nek Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán HUR katonai hírszerző szolgálat parancsnokhelyettese. „Nagyon nehéz meglepetésszerű támadásokat végrehajtani.”

Az elmúlt héten továbbra is Robotine, Verbove és Novoprokopivka térségében zajlottak a legintenzívebb harcok, ahol az ukrán erők elérték az orosz megerősített állások, a Szurovikin-vonal második rétegét, és elfoglalták annak egy szakaszát. Ez azonban áttöréshez nem vezetett, különösen a WSJ cikkében jelzett problémák miatt.

Október elején a zaporizzsjai front egy új pontján kezdtek támadásokba az ukránok: orosz haditudósítók és az ukrán hadvezetés hivatalos jelentése is megerősíti, hogy az ukrán erők Kopani irányában nyomultak előre, és a várostól északra, kis területen dél felé szorították vissza az oroszokat. Eközben az ukránok megszilárdították állásaikat Verbove és Novoprokopivka határában.

A Kopani irányába tartó ellentámadás az offenzíva fő irányát, a Novoprokopivka-Verbove közötti hadműveletet támogatja. Augusztusban az ukránok el tudták foglalni a két hónapja ostromolt Robotine városát, és a várostól dél-keletre futó védelmi vonalak egy részét. Válaszul Oroszország új csapatokat, köztük az elit VDV légideszant-csapatokat helyezett át a térségbe. Az erősítésnek sikerült feltartóztatnia, vagy legalábbis lassítania az ukrán előrenyomulást. Ukrajna továbbra sem ellenőrzi a Verbove és Novoprokopivka közötti magaslatokat, amelyek elfoglalása fordulópontot hozna a zaporizzsjai fronton.

Elhagyja az orosz flotta a Krímet

Ukrajnában október közepétől heves esőzések jellemzők, amelyek általában sártengerré változtatják az utakat és a földeket, ezzel ellehetetlenítve a nagyobb csapatmozgásokat. Közmondásosan ilyenkor leállnak, vagy legalábbis csendesednek a harcok, mivel lehetetlen sikeres támadásokat indítani, ám ez az elmúlt másfél évnyi háborúban nem mindig volt igaz: tavaly ősszel Bahmut város térségében nagyrészt a sáros-esős időszakban foglaltak el több kisebb települést az oroszok, megkezdve Bahmut véres ostromát. Bahmut körül a mostani, zaporizzsjai helyzethez hasonlóan szintén lövészárok-háború és tüzérségi párbajok zajlottak, gépesített manőverezés helyett az oroszok gyalogos rohamokkal foglaltak el területeket. Emiatt nem valószínű, hogy a mostani sárszezonban leállna az ukránok ellentámadása Zaporizzsja megyében.

A szárazföldi hadműveletekhez képest Ukrajna sikeresebbnek bizonyult a légi és tengeri hadműveletekben. Szeptemberben az ukránok rakétákkal, drónokkal és szabotázsakciókkal gyengítették a Krím-félsziget légvédelmét, majd csapásokat mértek az orosz Fekete-tengeri flotta kikötőire. Az egyik legsúlyosabb támadás során elpusztult egy orosz tengeralattjáró és egy csapatszállító hajó, és az a szevasztopoli szárazdokk, amiben a hajókat tartották.

Szeptember végére az orosz flotta belátta, hogy hajóik túlságosan sebezhetők a krími kikötőkben. Friss műholdfelvételek megerősítik, hogy október elejére az orosz haditengerészet visszavonta hajóinak nagy részét a Krím-félszigetről. A fotókon a korábban a Krímnél állomásozó hajók az oroszországi Novorosszijszk kikötőjében láthatók.

A krími flotta kivonulására utal az is, hogy az orosz megszállás alatt álló grúz régió, Abházia de facto vezetője október negyedikén bejelentette, hogy új haditengerészeti kikötőt készül létrehozni Abházia fekete-tengeri partvidékén.

Sokáig nem érkezik jelentős orosz erősítés

Elemzők az elmúlt egy-két hónap ukrajnai harcait a felőrlő háború, anyagháború szavakkal jellemezték. Az ukránok a területszerzés helyett az ellenség erejének fokozatos pusztításával próbálnak eredményeket elérni: ez főleg az utánpótlási vonalak, lőszerraktárak, csapatkoncentrációk és az ellenséges tüzérség folyamatos támadását jelenti ágyúkkal vagy rakétatüzérséggel. Orosz haditudósítók az elmúlt hónapokban rendszeresen panaszkodtak az ukrán ellentüzérség (azaz az orosz ágyúkat célzó tüzérség) erejére: a nyugati fegyvereknek köszönhetően Ukrajna nagyobb hatótávú és pontosabb tüzérséggel rendelkezik, ennek segítségével a saját veszteségeinél nagyobb arányban lőttek ki orosz tüzérségi eszközöket.

Az ukrán erők feltehetően azt remélik, hogy a tüzérségi fölény elérésével tudnak majd áttörést elérni (ugyanígy értek el sikereket az oroszok a háború első szakaszában, például Mariupol és Szeverodonyeck csatájában). Emellett az ukrán felőrlő taktika épülhet arra a feltételezésre is, hogy az oroszok nehezebben tudják pótolni a veszteségeiket.

Bár Oroszország népessége sokkal nagyobb, mint Ukrajnáé, valójában Ukrajnában nem állomásozik jóval több orosz katona, mint ukrán, sőt a háború egyes szakaszaiban épp az ukránok voltak létszámfölényben.

Ennek oka, hogy míg az ukránok folyamatosan mozgósítanak, Moszkva idáig csak egyszer, tavaly szeptemberben rendelt el mozgósítást. Akkor a mozgósítással sikerült is némileg stabilizálni a frontokat, sőt Donyeckben (Bahmut körül) egy korlátozott offenzívát is el tudtak indítani.

Azóta azonban nem érkezett a tavalyihoz mérhető utánpótlás az orosz csapatokhoz, ami Anders Puck Nielsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola elemzője szerint Oroszország számára problémákat okozhat, mivel a már Ukrajnában levő csapatok nem tudják pótolni a veszteségeiket. Nielsen szerint Putyin politikai okokból nem indít új mozgósítást, attól tartva, hogy egy újabb mozgósítás alááshatja a politikai stabilitást Oroszországban.

Mint mondta, a Kremlnek szeptemberben állt volna rendelkezésre egy rövid időablak a mozgósításra: ekkor értek véget a helyhatósági választások, és lett volna idő arra, hogy a márciusban esedékes elnökválasztások kampánya előtt letörjék a várható tiltakozásokat. Október elején ráadásul elkezdődött a szokásos éves sorozás, amely során 130 ezer ember kap katonai kiképzést. A sorozás nem egyenlő a mozgósítással, ezeket a kiskatonákat ugyanis nem küldik a frontra, azonban ugyanazokat a katonai infrastruktúrákat terheli le, egy újabb mozgósítási hullám emiatt a sorkatonák behívásával és kiképzésével egyidőben nehezen elképzelhető.

Nielsen szerint a lehető legkorábban március 17-én, az elnökválasztás után lesz újra alkalma Putyinnak egy mozgósítás elrendelésére – a háború kulcskérdése, hogy eddig tudják-e tartani a vonalakat az orosz csapatok.

Az élőerő mellett az oroszok számára gondot okoz korábbi tüzérségi fölényük elapadása. Ezt valamennyire ellensúlyozhatja az Észak-Koreából érkező katonai támogatás. Október elején a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) műholdfelvételeket mutatott be, amelyeken látható, hogy a szeptemberi Putyin-Kim Dzsong-Un találkozó óta drámaian megnőtt a vasúti forgalom Észak-Korea és Oroszország között. A CSIS által bemutatott, október 5-én rögzített műholdfelvételeken a szokásosnál mintegy 50-nel több tehervagon látható az orosz határhoz közeli Tumangang vasúti létesítményben.

Hogy milyen rakományt szállítanak a vonatok, az a felvételek alapján nem azonosítható. A CSIS szerint a legvalószínűbb, hogy a szállítmányok tüzérségi eszközöket és lőszereket tartalmaznak. Oroszország és Észak-Korea ugyanis hasonló, szovjet mintájú fegyvereket használ. Az sem egyértelmű, hogy Oroszország mit ad Észak-Koreának a hadianyagért cserébe: ahogy korábban írtuk, az orosz – észak-koreai együttműködés kibővítését nehezíti, hogy mindkét ország szankciók alatt áll, és bár Kimnek jól jönne például az orosz rakéta- vagy nukleáris technológia, ezek átadása esetén Oroszország külkereskedelmét további korlátozások sújtanák.

Putyin a találkozó után hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is betartja az Észak-Koreával való katonai-technikai együttműködésre vonatkozó korlátozásokat, de megjegyezte, hogy azok csak „a jelenlegi szabályok keretein belül vannak lehetőségek.”

24 milliárd dolláros hadisegély forog kockán

Ukrajna legnagyobb támogatója a háború alatt az Egyesült Államok volt, 2022-23-ban összesen 46 milliárd dollár értékű hadianyagot küldött, ez csaknem annyi, mint az összes Ukrajnát támogató országtól kapott támogatás együttvéve. Azonban Ukrajna jövőbeli támogatását kétségessé teszi az amerikai törvényhozásban kialakult helyzet.

Szeptember végén az amerikai Képviselőház republikánus többsége azzal fenyegetőzött, hogy nem szavazza meg a kormányzati szervek további finanszírozását, ami az állam egyes funkcióinak leállását okozta volna. Október 1-én végül a kormánypárti demokratáknak sikerült egy kompromisszumot kötni az ellenzékiekkel, és megszavaztatni egy ideiglenes finanszírozási törvényt.

A megállapodás értelmében azonban a költségvetésből kikerült az Ukrajnának nyújtandó 24 milliárd dolláros katonai segély – erről majd egy külön szavazás fog dönteni.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy párttársainak egy része nem örült a republikánus házelnök, Kevin McCarthy alkujának a demokratákkal, ezért szavazást indítottak a leváltása érdekében. McCharty leváltását a demokraták is támogatták, így McCharty Amerika valaha volt első, formálisan menesztett házelnökeként vonult be a történelembe.

A fokozódó kongresszusi káosz miatt a beígért, Ukrajnának nyújtandó új katonai segélyről szóló szavazás sorsa is bizonytalanná vált. Jelenleg a Pentagon 1,6 milliárd dolláros kerettel rendelkezik Ukrajna katonai támogatására, igaz, a Biden-kormányzat még további 5,4 milliárd dollár értékben küldhet fegyvereket kongresszusi jóváhagyás nélkül is.

Az új, 24 milliárdos keretről szóló szavazás dátuma nem ismert. A Center for European Policy Analysis (CEPA) elemzése szerint az elhúzódó háború finanszírozására ez az összeg egyébként sem lenne elég, ezért még várhatóan újabb kongresszusi szavazásokra lesz szükség 2024-ben további segélycsomagok miatt – hacsak a Biden-kormány védelmi minisztériuma nem kér a mostaninál nagyobb összeget.

Míg a kormányzó demokraták egységesek Ukrajna támogatása mellett, a republikánusok – akik jelenleg többséget alkotnak a Képviselőházban – megosztottak (a párt szélsőjobboldali, Donald Trump feltétlen híveiből álló szárnya elutasítja Ukrajna támogatását, egy részük nyíltan oroszbarát).

Az elmúlt napok szavazásai Kijev számra optimizmusra adnak okot:

Andy Biggs arizonai republikánus képviselő benyújtott egy indítványt, ami megvonta volna az aktuális, 300 millió dolláros hadisegélyt, ezt azonban 330-104 arányban leszavazták a képviselők, köztük a republikánusok többsége is. Hasonlóan járt Matt Gaetz floridai képviselő indítványa, amely megtiltott volna minden, Ukrajnának nyújtandó katonai támogatást.

Tavaly március óta a Chicago Council on Global Affairs felmérése szerint az amerikai társadalomban csökkent azok száma, akik helyeslik Ukrajna katonai támogatását, a többség (63 százalék) ugyanakkor továbbra is amellett van, hogy az Egyesült Államok segítse a támadás alatt álló országot. A legnagyobb mértékben (77 százalék) a demokraták szavazói gondolják így, de a republikánus szavazók mintegy fele szintén a további támogatás mellett teszi le a voksát.

 

Zubor Zalán