Adatújságírás

TAO-pénzek II.: Felcsút az abszolút nyertes

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt találták a legvonzóbb támogatási célnak azok a vállalkozások, amelyek a társasági adókedvezményt kihasználva támogatják a látványsportágakat. A székesfehérvári Videoton utánpótláscsapataként működő felcsúti együttes a labdarúgócsapatokhoz befolyt összes adókedvezményes támogatás közel ötödét kapta meg, azaz 2,8 milliárd forintot. Felcsúthoz képest elenyésző az egyes élvonalbeli labdarúgó-csapatokhoz beérkezett pénzek nagysága. 

Megint a focisták jártak jól

Eddig 7,9 milliárd forint támogatást kaptak a látvány csapatsportágak a társasági adókedvezmények révén. Bár az intézkedés tavalyi bevezetésének egyik fő célja az volt, hogy a labdarúgáson kívül a többi csapatsportot is támogathassák az adózók, a jelek szerint megint a foci kapta a legtöbb pénzt: több mint 6 milliárd forintot. Tovább az első részre.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint eddig összesen mintegy 15 milliárd forint folyt be a különböző labdarúgó csapatokhoz és közhasznú alapítványokhoz a társasági adókedvezmény (TAO) révén. Ezen felül, ahogy előző, a TAO-pénzekkel foglalkozó cikkünkben írtuk, az egyes szövetségek (jégkorong, kosárlabda, vízilabda, kézilabda, Magyar Olimpiai Bizottság) 7,9 milliárd forintot kaptak. Az MLSZ 6 milliárd forintos támogatásával együtt tehát a magyar labdarúgást a TAO 2011-es bevezetése óta több mint 21 milliárd forinttal segítették a vállalkozások.

A focicsapatok közül messze kiemelkedik A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amely összesen több mint 2,8 milliárd forintot kapott társasági adókedvezményből. Korábbi cikkünkben már írtunk róla, hogy a Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion építésének pénzügyi hátterét pont ez az adókedvezmény adja. Akkori értesüléseink alapján az alapítványnál úgy számoltak, hogy 2,7 milliárd forint fog befolyni a TAO-ból, és ehhez adnak még 810 millió forintos önrészt – az infrastrukturális beruházásokhoz 30 százalék önrész kell, különben a támogatás nem hívható le. A számokból látszik, hogy a beérkezett támogatás mértéke picivel még túl is szárnyalta a székesfehérvári Videoton utánpótláscsapataként működő felcsútiak reményeit. Az MLSZ honlapján fellelhető adatok alapján egyébként 2,3 milliárd forintot költenek tárgyi, infrastrukturális beruházásokra, 439 milliót az utánpótlás-nevelésre és 69 milliót személyi kiadásokra.

Egész pályás bevásárlás Felcsúton

Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet  a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három  ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia  épülő szakiskolájához. Tovább a teljes cikkhez.

A felcsúti támogatásokhoz képest elenyésző a többi élvonalbeli labdarúgó-csapathoz beérkezett pénzek nagysága.  A szintén stadionépítésbe fogó Debrecen 526 millió forint támogatást hívott le, ennek a nagy része (403 millió forint) tárgyi beruházásokra fog elmenni.  Az utánpótlás-nevelésre 91 millió, személyi kiadásokra 31 millió forint jut. Az UTE 334 millió forinthoz jut, ők azonban ebből 279 milliót költenek az utánpótlásra, míg a maradékot tárgyi beruházásokra (42 millió), illetve közreműködői költségekre szánják. Az atlatszo.hu Kis Oligarchatározójában is szereplő Leisztinger Tamás a tulajdonosa annak a diósgyőri focicsapatnak, amely képzeletbeli listánk negyedik helyén áll, 285 millió TAO-forinttal. A DVTK-nál 204 millió forintot költenek infrastrukturális beruházásokra, 80 milliót utánpótlásra és félmilliót általános képzésre.

237 millió forintot adományoztak a vállalkozók az FTC-nek. A Felcsúthoz és Debrecenhez hasonlóan új stadiont építő Fradi azonban az utánpótlásra költheti el a TAO-ból beérkezett támogatás nagyobb részét, 179 millió forintot, de marad még a tárgyi (25 millió forint) és személyi kiadások (2,5 millió forint) fedezésére is. A Budapest Honvéd nem sokkal maradt le a Fraditól: 230 millió forintból 174 milliót utánpótlásra, 46 milliót pedig személyi kiadásokra fordíthatnak. Győrben 150 milliót költhetnek a 158 milliós támogatási pénzből a fiatal focisták fejlesztésére.

D. Kovács Ildikó

(Fotó: innen.)

 

Megosztás