Eddig 7,9 milliárd forint támogatást kaptak a látvány csapatsportágak a társasági adókedvezmények révén. Bár az intézkedés tavalyi bevezetésének egyik fő célja az volt, hogy a labdarúgáson kívül a többi csapatsportot is támogathassák az adózók, a jelek szerint megint a foci kapta a legtöbb pénzt: több mint 6 milliárd forintot.
2011. július 1-je óta társasági adókedvezmény (TAO) vehető igénybe, ha a vállalkozások támogatják az úgynevezett látvány-sportágakat, vagyis a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot. A támogatás céljai törvényben meghatározottak, ezért a szakszövetségekhez, amatőr és profi sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági követelményeket szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni.
A Nemzeti Sportintézet (NSI) által kiadott támogatási igazolásokból kiderül, hogy a kormány által amúgy is favorizált labdarúgás itt is tarolt. Az elmúlt bő egy évben mintegy 6 milliárd forint folyt be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez az összesen 7,9 milliárd forint támogatásból. Az MLSZ ennek a legnagyobb részét tárgyi eszközökre és berendezésekre, valamint versenyeztetésre költötte. Az összeg negyedrésze jutott az utánpótlás-nevelésre és egy töredéke a személyi jellegű ráfordításokra. A második helyen végzett – jócskán lemaradva az MLSZ-től – a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ). A kosarasokhoz 690 millió forint folyt be, ők azonban a pénz több mint háromnegyedét szánják az utánpótlásra, ezt követi a versenyeztetés és a személyi jellegű kiadások.
A kézilabdások 484 millió forintot kaptak a TAO-ból, és a kosárlabdázókhoz hasonlóan az Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) is a gyerekekre és a fiatalokra költi a pénz nagy részét, valamint versenyeztetésre és személyi ráfordításokra – a képzéssel összefüggő feladatok csak egészen elenyésző mennyiséget tesznek ki. Őket követi a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) 388 millió forintos támogatással – náluk már jobban eloszlik a bevétel: összességében itt is az utánpótlásra jut a legnagyobb rész, ám ez nem teszi ki a pénz felét sem. A többi sportághoz képest jóval többet költenek tárgyi eszközökre és jelentős a versenyeztetés támogatása is. A személyi jellegű ráfordítások és a képzéssel összefüggő feladatok a TAO-támogatás negyedét sem teszik ki.
A vízilabdázók profitáltak eddig a legkevesebbet az adókedvezményből: mindössze 196 millió forintot kapott a Magyar Vízilabda Szövetség, amit szinte teljes egészében utánpótlás-nevelésre és versenyeztetésre költenek. Az NSI listáján megjelenik egy, konkrét sportágakhoz nem köthető támogatott szervezet is, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), amelynek eddig 122 millió forintot adományoztak személyi jellegű ráfordításra és versenyeztetésre.
D. Kovács Ildikó
(Fotó: innen.)
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
