Az adatgazdák otthon ünnepelnek, szolidaritást kér az adatigénylőktől a NAIH

Boldog, békés ünnepeket kíván mindenkinek dr. Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője közleményében, amelyben egyúttal arra kéri az adatigénylőket, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében tarsák tiszteletben az állami, önkormányzati szervek dolgozóinak pihenését, és lehetőleg ne kérdezősködjenek. 2008-ban, amikor a Fidesz 1300 kérdéssel bombázta meg a kormányt december 20-án, Szijjártó azt mondta, az ünnepek között vannak munkanapok, és másnak is van munkája, amiért fizetést kap.

A K-Monitor hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményére, amit a szervezet az ünnepekre való tekintettel adott ki. A karácsonyi közleményben dr. Péterfalvi Attila – az információszabadságot felügyelő szerv vezetőjeként – arra kéri az adatigénylőket, hogy „az ünnepek alatt vegyék figyelembe azt, hogy sok állami, önkormányzati szervnél igazgatási szünetet rendeltek el, illetve a munkatársak szabadságuk alatt otthonukban pihennek, családjuk körében ünnepelnek. Mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja” – áll a levélben.

Az nem derül ki a közleményből, hogy az adatigénylések hogyan jutnának el a szabadságon lévő ügyintézékhöz, vagy miképpen zavarnák meg a pihenésüket, de az biztos, hogy amikor épp nincs karácsony, akkor sem mennek mindig olajozottan a dolgok.

Pedig ahogy arra Péterfalvi is felhívja a figyelmet levelében, „a közérdekű adatigénylés menetét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályozza, mely szigorú válaszadási határidőket szab ki a közérdekű feladatot ellátó szervekre (15+15 nap). A veszélyhelyzet idején azon szervek számára, melyek veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatokat látnak el és ezen feladataik ellátását kockáztatná, a közérdekű adatigénylésekre történő válaszadás határideje hosszabb (45+45 nap).”

Mátrai Erőmű, CÖF, kisvasút – Ezek voltak idén a legérdekesebb adatigényléses cikkeink | atlatszo.hu

Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott.

Más kérdés, hogy ez gyakran hidegen hagyja az állami szerveket, és nemhogy a határidőket nem tartják be, de egyenesen kerülik az adatok (felhasználóbarát) kiadását. Azzal, hogyan működik a sajtóelhárítás, több cikkben is foglalkoztunk már.

Rogán Antal minisztériuma például olvashatatlan tintapacákat küldött közérdekű adatok helyett, amikor 2018-ban azt szerettük volna megtudni, hogy melyik kormányközeli sajtótermékben mennyi pénzért jelentek meg a Sargentini-ellenes állami hirdetések. De a Magyar Bírósági Végrehajtó Kart is perelni kellett, mert titkolták a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, amiről a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság is közzétett egy jelentést.

Változatos módszerekkel, elszántan akadályozzák a független sajtó munkáját az állami intézmények | atlatszo.hu

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2018 szeptembere és 2019 októbere között 19 független és közügyekkel foglalkozó médium munkatársával készített interjúkat egy előre összeállított kérdéssor mentén, hogy kiderüljön, mennyire akadályozzák a munkájukat az állami és önkormányzati szervek, és milyen módszerekkel teszik ezt.

Idén egy éve állt a turizmus, de az MTÜ-nek így sem volt ideje válaszolni az adatigénylésünkre, sőt, a vadászati kiállítás is az Átlátszó adatigénylése miatt csúszott volna a szervező cég szerint, ha időben válaszolnak. Olykor maga a NAIH is akadályozza az információk áramlását: szerintük például az sem tartozott a nyilvánosságra, hogy mennyiért vett romániai szállodát az állam.

Napestig lehetne folytatni a sort, hány adatigénylésre nem jött soha válasz, vagy ha jött is, már csak akkor, amikor aktualitását vesztette, vagy épp olyan összeget kértek az adatokért, amelyek nem álltak arányban a rá fordított munkával. És persze az sem ritka, hogy inkább 10 évre titkosítanak dokumentumokat, mint hogy az adófizetők megtudják, mire költik a közpézmilliárdokat. Mindezt az év 365 napján.

A dámszarvasok párzása miatt halogatja adatigénylésünket a vadászati kiállítást szervező állami cég | atlatszo.hu

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításra hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós kormányközeli szobrász. Közérdekű adatigényléssel eddig csak az agancskapu bruttó 240 millió forintos árát sikerült megtudni, ami a vadászati kiállítás szerződései között feltüntetett szoborköltségeket teljesen lefedi. Szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került az adófizetőknek a másik öt Szőke-szobor. A kiállítást szervező cég azonban 45 napra hosszabbította a válaszadást arra hivatkozva, hogy hátráltatnánk őket a kiállítás lebonyolításában – ami egyébként egy héttel korábban véget ért. Már csak a dámszarvasok barcognak.

1300 fideszes kérdés

Persze, az is igaz, hogy volt már példa arra, hogy valaki láthatóan direkt akart kellemetlenkedni az ünnepek alatt: a Fidesz például 2008-ban 1300 kérdést tett fel a kormánynak december 20-án. A fideszes Kovács Zoltán például arra volt kíváncsi: „Hová vigyük a szemetet?”, Ékes József (Fidesz) azt a kérdést tette fel az igazságügyi és rendészeti miniszternek: „Hogy működik a vízágyú?”, míg Cseresnyés Péter (Fidesz) azt szerette volna megtudni az oktatási minisztertől, hogy „szavahihető-e ön?”. De a kérdések címei között olyanok is szerepeltek, hogy „hol van a pénz”, vagy „mennyi az annyi”.

Mindezt akkor Szijjártó Péter (a Fidesz szóvivőjeként) azzal indokolta az origo.hu-nak, hogy elég sok téma merült fel a költségvetés hétfői elfogadása után.

„A minisztériumi dolgozók ünnepek közti többletmunkájára vonatkozó kérdésre Szijjártó azt mondta: az ünnepek között vannak munkanapok, és másnak is van munkája, amiért fizetést kap.”

Szijjártó szerint a kérdések közül sokat feltettek már szóban a parlamentben, de általában nem kaptak rá érdemi választ, ezért tették fel most írásban. A házszabály szerint az írásbeli kérdésekre 15 napos határidővel kell(ett) válaszolni, és az sem számít(ott), hogy ebből mennyi a munkanap.

Katus Eszter

Nyitókép: K-Monitor montázs/Facebook