Boldog, békés ünnepeket kíván mindenkinek dr. Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője közleményében, amelyben egyúttal arra kéri az adatigénylőket, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében tarsák tiszteletben az állami, önkormányzati szervek dolgozóinak pihenését, és lehetőleg ne kérdezősködjenek. 2008-ban, amikor a Fidesz 1300 kérdéssel bombázta meg a kormányt december 20-án, Szijjártó azt mondta, az ünnepek között vannak munkanapok, és másnak is van munkája, amiért fizetést kap.
A K-Monitor hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményére, amit a szervezet az ünnepekre való tekintettel adott ki. A karácsonyi közleményben dr. Péterfalvi Attila – az információszabadságot felügyelő szerv vezetőjeként – arra kéri az adatigénylőket, hogy „az ünnepek alatt vegyék figyelembe azt, hogy sok állami, önkormányzati szervnél igazgatási szünetet rendeltek el, illetve a munkatársak szabadságuk alatt otthonukban pihennek, családjuk körében ünnepelnek. Mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja” – áll a levélben.
Az nem derül ki a közleményből, hogy az adatigénylések hogyan jutnának el a szabadságon lévő ügyintézékhöz, vagy miképpen zavarnák meg a pihenésüket, de az biztos, hogy amikor épp nincs karácsony, akkor sem mennek mindig olajozottan a dolgok.
Pedig ahogy arra Péterfalvi is felhívja a figyelmet levelében, „a közérdekű adatigénylés menetét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályozza, mely szigorú válaszadási határidőket szab ki a közérdekű feladatot ellátó szervekre (15+15 nap). A veszélyhelyzet idején azon szervek számára, melyek veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatokat látnak el és ezen feladataik ellátását kockáztatná, a közérdekű adatigénylésekre történő válaszadás határideje hosszabb (45+45 nap).”
Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott.
Más kérdés, hogy ez gyakran hidegen hagyja az állami szerveket, és nemhogy a határidőket nem tartják be, de egyenesen kerülik az adatok (felhasználóbarát) kiadását. Azzal, hogyan működik a sajtóelhárítás, több cikkben is foglalkoztunk már.
Rogán Antal minisztériuma például olvashatatlan tintapacákat küldött közérdekű adatok helyett, amikor 2018-ban azt szerettük volna megtudni, hogy melyik kormányközeli sajtótermékben mennyi pénzért jelentek meg a Sargentini-ellenes állami hirdetések. De a Magyar Bírósági Végrehajtó Kart is perelni kellett, mert titkolták a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, amiről a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság is közzétett egy jelentést.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2018 szeptembere és 2019 októbere között 19 független és közügyekkel foglalkozó médium munkatársával készített interjúkat egy előre összeállított kérdéssor mentén, hogy kiderüljön, mennyire akadályozzák a munkájukat az állami és önkormányzati szervek, és milyen módszerekkel teszik ezt.
Idén egy éve állt a turizmus, de az MTÜ-nek így sem volt ideje válaszolni az adatigénylésünkre, sőt, a vadászati kiállítás is az Átlátszó adatigénylése miatt csúszott volna a szervező cég szerint, ha időben válaszolnak. Olykor maga a NAIH is akadályozza az információk áramlását: szerintük például az sem tartozott a nyilvánosságra, hogy mennyiért vett romániai szállodát az állam.
Napestig lehetne folytatni a sort, hány adatigénylésre nem jött soha válasz, vagy ha jött is, már csak akkor, amikor aktualitását vesztette, vagy épp olyan összeget kértek az adatokért, amelyek nem álltak arányban a rá fordított munkával. És persze az sem ritka, hogy inkább 10 évre titkosítanak dokumentumokat, mint hogy az adófizetők megtudják, mire költik a közpézmilliárdokat. Mindezt az év 365 napján.
Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításra hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós kormányközeli szobrász. Közérdekű adatigényléssel eddig csak az agancskapu bruttó 240 millió forintos árát sikerült megtudni, ami a vadászati kiállítás szerződései között feltüntetett szoborköltségeket teljesen lefedi. Szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került az adófizetőknek a másik öt Szőke-szobor. A kiállítást szervező cég azonban 45 napra hosszabbította a válaszadást arra hivatkozva, hogy hátráltatnánk őket a kiállítás lebonyolításában – ami egyébként egy héttel korábban véget ért. Már csak a dámszarvasok barcognak.
1300 fideszes kérdés
Persze, az is igaz, hogy volt már példa arra, hogy valaki láthatóan direkt akart kellemetlenkedni az ünnepek alatt: a Fidesz például 2008-ban 1300 kérdést tett fel a kormánynak december 20-án. A fideszes Kovács Zoltán például arra volt kíváncsi: „Hová vigyük a szemetet?”, Ékes József (Fidesz) azt a kérdést tette fel az igazságügyi és rendészeti miniszternek: „Hogy működik a vízágyú?”, míg Cseresnyés Péter (Fidesz) azt szerette volna megtudni az oktatási minisztertől, hogy „szavahihető-e ön?”. De a kérdések címei között olyanok is szerepeltek, hogy „hol van a pénz”, vagy „mennyi az annyi”.
Mindezt akkor Szijjártó Péter (a Fidesz szóvivőjeként) azzal indokolta az origo.hu-nak, hogy elég sok téma merült fel a költségvetés hétfői elfogadása után.
„A minisztériumi dolgozók ünnepek közti többletmunkájára vonatkozó kérdésre Szijjártó azt mondta: az ünnepek között vannak munkanapok, és másnak is van munkája, amiért fizetést kap.”
Szijjártó szerint a kérdések közül sokat feltettek már szóban a parlamentben, de általában nem kaptak rá érdemi választ, ezért tették fel most írásban. A házszabály szerint az írásbeli kérdésekre 15 napos határidővel kell(ett) válaszolni, és az sem számít(ott), hogy ebből mennyi a munkanap.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Wáberer György vállalkozó, a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy még az idén elkezdődnek a Sátoraljaújhelyre tervezett világrekorder függőhíd...
Nyugat.hu: Bontják a volt balatonberényi gyermeküdülőt, lakásokat építenek a helyére Egykor a Vas megyei gyerekek nyaraltak itt. A volt gyermeküdülőt...
Cikksorozatunk előző részében megvizsgáltuk a hazai és nemzetközi alkoholhelyzetet, a folytatásban pedig a dohányzás témakörét dolgozzuk fel. Bemutatjuk a hazai...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!