A Magyar Turisztikai Ügynökségtől azt szerettük volna megtudni, hogy mennyit költöttek, és kikkel szerződtek az augusztus 20-i államalapítási ünnep szervezése során, de úgy tűnik, új indok került elő az újságírói adatkérések lassítására. Most már nem a járványhelyzetre, hanem „a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva tolták ki – újabb – 45 nappal a válaszadási határidejét az augusztus 23-án beadott közadatigénylésünknek. Az Átlátszó jogászai szerint viszont az ilyen válaszhalogatás egy alkotmánybírósági ítélet alapján jogellenes.
A többek között guruló turulmadarat, aranyozott Szent István szobrot, tűzijátékot és légiparádét is magában foglaló ünnepség-sorozatról a sajtóban és ellenzéki politikusok kérdései nyomán kiderült néhány részlet, s ezek sokmilliárdos költésről árulkodtak, ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy az adófizetői forintokat hogyan és mire költötték az államalapítási ünnepségsorozat kapcsán.
Ez ügyben először a Miniszterelnökséget kerestük meg közadatigényléssel még augusztus 19-én. A kérdéseinkre azonban – szeptember 3-án – az a válasz jött, hogy „a kért adatok tekintetében a Miniszterelnökség nem minősül az Infotv. 3. §-ának 9. pontja szerinti adatkezelőnek”.
Szintén augusztus 19-én kerestük meg az ünnepségsorozat egyik produkcióját – a sokak által „gurulmadár”-nak csúfolt, kerekeken gördülő hatalmas turulszobrot is magába foglaló – Andrássy úti felvonulást szervező TulipánTündér Produkciós Nonprofit Kft-t. A cégtől azt kérdeztük, hogy velük melyik állami szervezet szerződött erre a feladatra. A cég vezetője, Illés Gabriella a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ) irányított minket a kérdéseinkkel.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Amikor valaki közérdekű adatot kér egy közfeladatot ellátó szervezettől – amilyen például az MTÜ –, akkor annak a törvény szerint kötelező válaszolnia.
„A válasznak tartalmaznia kell a kért közérdekű adatot, vagy indokolni kell, hogy a kért adat miért nem adható ki. A kérelemnek a közfeladatot ellátó szervnek a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül eleget kell tennie. Ez a határidő indokolt esetben csak egy alkalommal, 15 nappal hosszabbítható meg az igénylő értesítése mellett.” (Forrás: NAIH)
A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet alatt viszont egy kormányrendelet alapján lehetőség van ennek a válaszadási határidőnek a 45+45 nappal történő meghosszabbítására abban az esetben, ha a normál 15 napos határidőben való válaszadás akadályozná az adatgazdát a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátásában. Az alapvetően érthető rendelkezést sokan gumiszabályként kezelik, és rendszeresen (vissza)élnek vele az adatgazdák.
Ezt a hosszabbítási lehetőséget használta ki az MTÜ is, amikor az augusztus 23-i adatigénylésünkre először szeptember 7-én válaszolt:
„A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 29. § (1) bekezdésétől eltérően a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő, az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv – a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira tekintettel – az igény beérkezését követő 45 napon belül tesz eleget.”
Majd október 7-én újabb 45 nappal meghosszabbították a válaszadási határidőt ugyanezzel az indokkal.
Az Átlátszó jogászai szerint azonban a közérdekű adatkérésre adott válasz ilyen indokkal történő halogatása jogellenes, és ezt egy alkotmánybírósági határozat is alátámasztja:
„Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3)–(5) bekezdéseinek alkalmazása során az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna.”
Az idei augusztus 20-i ünnepek költségeiről eddig kevés, és csak hozzávetőleges információ derült ki. Egy ellenzéki országgyűlési képviselő, a volt jobbikos Bencsik János korábban megtudta, hogy az MTÜ egyik saját cége szerződött az Antenna Hungária Zrt-vel az államalapítási ünnep lebonyolítására.
A képviselő kérdésére Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára akkor két olyan szerződést küldött el (az MTÜ és az azóta a 4iG Zrt. többségi tulajdonába került Antenna Hungária Zrt. között) , melyek más feladatokról is szóltak, így az összesen 31,3 milliárdos összegből nem tudni, pontosan mennyi ment az augusztusi ünnepre.
A Hvg.hu becslése szerint hozzávetőleg 5,5—7,9 milliárd forint körüli összegbe kerülhetett az idei államalapítási ünnep. Amint választ kapunk az erre vonatkozó kérdéseinkre a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, közzétesszük az adatokat arról, hogy pontosan mennyit költött a kormány a többek szerint „valószínűleg minden idők legdrágább augusztus 20-i ünnepségére”.
Horn Gabriella
Címlapkép: Résztvevők az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén tartott felvonuláson a budapesti Andrássy úton 2021. augusztus 20-án (forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)
Október közepéig 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a Terra-Log Mélyépítő Kft., ami tavaly került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, de...
A rengeteg bizonytalansági tényező miatt szinte lehetetlen megjósolni az ellenzéki előválasztás kimenetelét. A közvélemény-kutatók munkáját a gyorsan változó választói akarat,...
Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert...
A FUNA azt közölte, hogy 2021 őszén lezárult az EU-s pénzből finanszírozott projekt, és már nem is ők üzemeltetik a kisvonatot, hanem a cégük.
