Titkolják, mennyi közpénz folyt a polgármester kft.-jéhez az önkormányzati cégeken keresztül

Vizsgálatot indított az adatvédelmi hatóság Százhalombattán, amiért önkormányzati cégek megtagadták egy könyvelő cég, a DIKser Kft.-vel kötött szerződések kiadását. Az önkormányzat első embere és a DIKser Kft. egyik tulajdonosa egy és ugyanaz az ember: Vezér Mihály polgármester. Egy korábbi adatvédelmi biztos azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy az eset megítélése egyértelmű: az üzleti titokra való hivatkozás téves. A legfőbb bírói fórum, a Kúria elemző-csoportjának összefoglaló véleménye alapján szintén arra lehet következtetni: a százhalombattai cégek az információs szabadságjogokat megsértve tagadták meg a Vezér Mihály százhalombattai polgármester kft.-jével kötött szerződések legalapvetőbb adatainak kiadását. 

Négy százhalombattai önkormányzati céget kértünk meg, hogy adják ki: 2020-ban mikor és összesen milyen összeget fizettek ki a főként könyveléssel foglalkozó DIKser Kft.-nek, amely Vezér Mihály polgármester és a feleségének a tulajdonában áll.

A csak első ránézésre kacifántosnak tűnő ügy megértése szempontjából célszerű megjegyezni, hogy milyen adatokat nem kértünk. Nem kértük például szabadalmi leírások közlését; vadonatúj könyvelési eljárásokhoz, know how-khoz, üzleti tervekhez vagy stratégiai elképzelésekhez pedig eszünk ágában sem volt hozzáférni.

Lényegében arra kérdeztünk rá:

Vezér Mihály polgármester és nejének vállalkozása mennyi közpénzt kapott és kap a Vezér Mihály által vezetett önkormányzat cégeitől?

Kérelmünket sommásan és teljes terjedelmében elutasították. Elutasító levelükben többek között arra hivatkoznak a cégvezetők, hogy a megkötött szerződések megkötésének időpontja vagy a szerződésekben szereplő ellenszolgáltatás értéke azért nem adható ki, mert azok üzleti titkok, az adatok közlése piaci hátrányt jelentene, és aránytalan sérelmet okozna a köztulajdonban álló cégeknek. Az Átlátszó adatigénylő alkalmazásán, a KiMitTudon itt, itt és itt olvashatóak a kérelmek és az elutasító válaszlevelek. (A Promotion Service Kft.-vel a társaság cégbíróságon bejelentett e-mail-fiókjának meghibásodása miatt külön levelezést folytattunk, válaszuk itt olvasható).

A Halom Televízió Nonprofit Kft., a Korshak Ingatlanberuházó, Forgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Promotion Service Kft. és a Sporthalom Kft. tulajdonosa Százhalombatta Város Önkormányzata. A cégek könyvelését a DIKser Kft. végezte az elektronikus beszámoló-portálra feltöltött dokumentumok szerint.

Az egyik cég, a Promotion Service Kft. az üzleti titok védelmén túl elutasító érvelését azzal fejelte meg, hogy a kért adatok voltaképpen döntéselőkészítő jellegűek, azok pedig a törvény erejénél fogva 10 évig nem nyilvánosak.

A Sporthalom Kft. ügyvezetője azt fejtegette elutasító levelében, hogy a cég által ellátott tevékenységek kifejezetten piaci tevékenységek, a Sporthalom Kft. közfeladatot nem lát el. „Mint ilyen társaság, a piac aktív résztvevője” – írta az ügyvezető. Érdekesség, hogy a Sporthalom Kft. üzemelteti a helyi uszodakomplexumot, és mint a honlapjukon olvasható, „a Sportuszodába 7300 gyermek jár rendszeresen úszásórára a város óvodáiból és iskoláiból”.

Téves meglátás üzleti titokra hivatkozni

Jóri András ügyvéd és infoszabadság-szakértő, 2008-tól 2011-es jogellenes elmozdításáig a parlament által megválasztott adatvédelmi biztos szerint az adatigénylések megtagadásával előállt jogi helyzet teljesen egyértelmű: „az üzleti titokra hivatkozás téves, az Infotv. 27. § (3) bekezése védett adatról (például know-how, stb.) rendelkezik és a szöveg szerint ez is csak kivételes korlátot jelenthet” – írta az Átlátszó kérdésére.

Hozzátette: „[a védett adat ugyanis] abban az esetben korlát, ha aránytalan sérelmet okoz, illetve végső soron nem akadályozza a közérdekből nyilvános adat megismerését (tehát a megismerés alóli kivétel a védett adat, ám alkivétel az, ha a védett adat visszatartása akadályozná a közérdekből nyilvános adat megismerését). Mindezt a NAIH hivatkozott állásfoglalása is részletesen, az esetjogot is összefoglalva levezeti annak 3. pontjában.

Álláspontom szerint tehát biztosítani kell az adatok nyilvánosságát, az esetleges, nyilvánosságuk esetén aránytalan üzleti sérelmet okozó védett adatok kitakarásával.

Ami a döntéselőkészítő jelleget illeti, az megkötött és teljesített szerződés esetén nehezen értelmezhető” – hangsúlyozta Jóri.

„Ráadásul a helyi uszoda működtetése kérdés, hogy mennyire versenypiaci tevékenység, és a tulajdonosok személye a nyilvánosság melletti közérdeket erősíti” – utalt az egész adatigénylési mizéria legkényesebb pontjára, Vezér Mihály polgármesteri és a cégtulajdonosi pozíciójára az adatvédelem és az információs szabadságjogok szakértője.

Vizsgálatot rendelt el a hatóság

A legfőbb bírói fórum, a Kúria egyik elemző csoportja 2018-ban külön vizsgálta azokat a jogvitákat, amelyekben az adatgazdák üzleti titokra hivatkozva tagadták meg az adatok kiadását. Az összefoglaló véleményben egyebek mellett ez olvasható:

„(…) a közpénzekkel összefüggő, annak felhasználására vonatkozó adatokat főszabály szerint nem lehet üzleti titokként kezelni, és a kiadásuk iránti kérelem teljesítését megtagadni.

Kivételt csupán azok az adatok képeznek, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, úgy mint a technológiai eljárások, műszaki megoldások, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek, know-how-ra vonatkozó adatok.”

Az elemző csoport arról is ír, ami most a százhalombattai közcégek esetében köszön vissza: „jellemző, hogy az adatkezelők csupán általánosságban hivatkoznak az üzleti titok fennállására, nem tárják fel felhívás ellenére sem a bíróságok előtt, hogy konkrétan milyen üzleti érdekek sérelméről van szól. Márpedig a pusztán általános hivatkozás ebben a körben nem fogadható el és ebben gyakorlatilag következetes a bíróságok álláspontja.”

Mindezek miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.

Péterfalvi Attila elnök október 7-én azt a hivatalos tájékoztatást adta, hogy a hatóság elrendelte vizsgálatot az adatigénylések elutasítása miatt.

Ingatlan, porcelán, jól menő cég

Egyes vélekedések szerint a Duna jobb partján, Budapesttől délre 27 kilométerre fekvő és nagyjából 18 ezer lelket számláló Százhalombatta afféle közjogi zárvány és alternatív politikai univerzum a XXI. század Magyarországán.

Helyi forrásaink arra hívták fel a figyelmet: az egykori szabaddemokrata, közgazdász szakképzettségű Vezér öt éves megszakítással 1990 óta az erősen iparosodott és gazdag város első embere. Úgy vélik, legyengült ellenzéke, a mindössze nyomelemekben fellelhető független helyi média mellett a hatalomba önmagát bebetonozó Vezér Mihály immár lényegében azt tesz, amit akar.

Százhalombattát nem az országosan ismert politikai közösségek és szervezetek képviselői uralják. A politikai pályafutását az SZDSZ-ben kezdő, 1960-ban született Vezér Mihály 2019-ben ismét az Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület (ÉSZKE) színeiben nyerte meg a polgármester-választást. A képviselő-testületbe további 4 ÉSZKE-jelölt jutott be. A Fidesz-KDNP 3, A Mi Városunk Jövőjéért Egyesület (DK, Momentum, Jobbik szövetség és a függetlenek) két-két testületi széket tudhat magáénak.

A 2020-as évről leadott vagyonnyilatkozata alapján Vezér Mihály a tehetős emberek osztályába tartozik, aki ingatlanvagyonával és jó fizetésével megalapozta eljövendő éveinek egzisztenciális nyugalmát.

Százhalombattán egy 1100 négyzetméteres telken egy 270 négyzetméteres lakóház felerészbeni tulajdonosa. Ugyancsak ½-ed részben tulajdonosa egy családi háznak Balatonalmádiban, a 90 négyzetméteres lakóház egy 600 négyzetméteres telken áll.

Zircen egy 100 négyzetméteres lakóháza van, a teljes ingatlannak 400 négyzetméter az alapterülete, Vezér itt kizárólagos tulajdonos. Az ingatlanlista egy százhalombattai 1100 négyzetméteres telken álló 120 négyzetméteres családi házzal zárul (itt is felerészben tulajdonos).

A majdnem örökös polgármester 2011-ben egy Opel Corsát vett magának. Készpénz-vagyona 15 millió forint. Bankszámlájának egyenlege valamikor 2021 januárjában forintban 33 millió forintot, valamint 7 millió forintnyi devizát mutatott. A bevallásból arra lehet következtetni, hogy Vezér porcelánt gyűjt. Mindeközben magánszeméllyel szemben 26 millió forint volt a tartozása.

Polgármesteri jövedelme 825 900 forint, a nejével közös cégből, a DIKser Kft.-ből 12,2 millió forintos osztalékot vett fel 2020-ban.

Felerészben tulajdonosa még a Viver Kft.-nek, amely kétmillió forintos nettó árbevétel mellett 185 ezer forintos adózott eredményt produkált az előző esztendőben.

A 2020-ban átlagosan 10 főt foglalkoztató, 1994-ben bejegyzett, főtevékenysége szerint könyveléssel foglalkozó DIKser Kft. 128 millió forintos nettó árbevétel mellett 50 milliós adózott eredményt ért el. Ez a majdnem 40 százalékos profitráta az elmúlt időszak legjobb üzleti éve volt Vezérék kft.-jének, amelyben a feleség az ügyvezető.

Húsz éve nem tartotta szerencsésnek

Vezér 2001-ben egy akkor nagy port felvert üggyel összefüggésben az Index híradása szerint elismerte, hogy a helyhatóság több önkormányzati képviselő cégével kötött beszállítói és más szerződéseket. Vezér szerint ez „nem szerencsés” állapot.

Egy másik cikkben Szily László részletekbe menően idézi Vezért, akinek a „tudomása szerint nincsen semmiféle törvényes kizáró ok, amely megkérdőjelezné az említett üzleti kapcsolatokat, ugyanakkor »nem tartja szerencsésnek« ezeket. A szerződésekről döntő személyeknek kétszeres gondossággal kell megvizsgálniuk a hasonló eseteket, hogy ne adjanak okot a pusmogásra”.

Húsz évvel később Vezér már megengedőbbnek mutatkozik az ilyesfajta céges kapcsolatok iránt. Ebben nyilván az is közrejátszik, hogy most az ő egyik cégének szerződéses kapcsolatairól van szó.

Megkérdeztük Vezér Mihály polgármestert, hogy miként vélekedik a Vezér Mihály által részben tulajdonolt DIKser Kft. közpénzes szerződéseit vizsgálni kezdő adatvédelmi hatóság lépéséről.

A polgármester a következőket írta: „a hatósági munkával kapcsolatban a törvény betűje és szelleme is megfogalmazza, mint alapvető elvárást: a hatóság befolyásolás mentesen kell végezze a munkáját! Ezzel az elvvel megy szemben (sic!), ha egy sajtótermék, vagy egy politikus egy folyamatban lévő hatósági ügyben véleményt nyilvánít. Jogerős döntés kommentálása egészen más dolog.”

Kis Zoltán

Címlapkép: Vezér Mihály polgármester (forrás: a politikus közéleti Facebook-oldala)