Miből lesz a cserebogár? Így festett a hatvanpusztai birtok öt és tíz évvel ezelőtt

Hadházy Ákos túrákat szervez oda, Magyar Péter vagyonosodási vizsgálat alá vetné, a külföldi újságírók pedig csodájára járnak annak a hatvanpusztai birtoknak, amelyről Ferenczi Krisztina újságíró írt először az Átlátszóra. Az első cikk 2012-ben jelent meg az Orbán-család birtokáról, ami azóta teljesen megújult, és ma már a Nemzeti Együttműködés Rendszerének szimbólumává vált. Tizenhárom évvel ezelőtt főként a földárverések miatt került lapunk figyelmének középpontjába az ingatlan, amelyről akkor még az a hír járta, hogy egy szállodának ad majd otthont. Mutatjuk a kezdeteket.

Több mint egy évtizede, 2012 tavaszán írtuk meg, hogy 2011-ben Orbán Viktor miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonába került az az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt, és amit saját állítása szerint az akkori felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet addigra azok az állami földek vették körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. nyert el 20 éves bérletre, fölötte pedig Lévai Anikó szántói feküdtek.

Ahogy arra akkor rámutattunk, Orbán Győző CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-jének főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt, de juh-, kecske- és ló tenyésztése, élőállat nagykereskedelme, állattenyésztési szolgáltatás, haszonállat-eledel gyártása, gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, valamint gabonaféle, zöldségféle, olajtartalmú gyümölcs termesztése, konferencia szervezése és sportlétesítmény működtetése is szerepelt a tevékenységi körök között. Mindez azért volt érdekes, mert Orbán Győző addig főként csak bányászattal foglalkozott.

Ezek a tevékenységi körök valami újat sejtettek a háttérben, és ennek fényében az sem volt meglepő, amikor azt hallottuk, hogy a területen szálloda épül, ahol a Demján Sándor érdekeltségbe tartozó Etyeki Filmstúdióban megfordulókat helyezik majd el.

Ferenczi Krisztináék személyesen is felkeresték a birtokot, ahol először egy mezőgazdasági gép állta az útjukat, de aztán tovább engedte őket. Majd miután stábunk bejutott a hatvanpusztai telepre, két kutyával megjelent egy alkalmazott, és arra szólította fel munkatársainkat, hogy ne forgassanak. Mi azonban megörökítettük azt a felújítás alatt álló épületet, amelyről Mészáros azt mondta nekünk: nem folyik építkezés, csak a műemléki jelleg miatt vannak kötelezettségek. A szállodával kapcsolatos kérdésekre akkor még senki sem válaszolt, később Demján Sándor cáfolta az ezzel kapcsolatos híreket.

Marhák és új ablakok

Ha szálloda nem is épült, valami más azért igen. „A mintegy 300 négyzetméteres, egykori uradalmi épület műemléki helyreállítási kötelezettségei között a jelek szerint tetőtér beépítési kötelezettség is szerepel – az épület második szintjén ugyanilyen új ablaksor áll” – írtuk meg 2012 nyarán. „A tetősíkból kiemelt tizenhat nyílászáró az újólag tetőfedett épület fölső szintjén nem mezőgazdasági hasznosítási tervekre utal” – fogalmazott Ferenczi, aki hozzátette, értesülései szerint Orbán Viktor és felesége személyes tárgyai is megérkeztek a majorba.

A holmik után egy több száz marhából álló állomány jelentős része is a hatvanpusztai majorság közelében, egy rohamtempóban kialakított karámba került Mészáros Lőrinc Alcsútdoboz-Göböljáráson fekvő majorságának területéről. Az ottani marhatelephez szükséges feltételeket azt követően alakították ki, hogy a helyi lakóközösség tagjaival készített videofilmünk nyilvánosságra került. Ebben a lakóközösség tagjai arról számoltak be, hogy a nagyszabású vállalkozásba őket senki sem avatta be, nem tudták, hogy rövidesen egy hatalmas marhatelep szoros szomszédságában élhetnek.

Próbáltuk kideríteni, hogy pontosan mi történik a területen, s amellett, hogy interjút kértünk Orbán Viktortól, többek között ezeket a kérdéseket küldtük el az illetékeseknek a 13 hektáros műemléki majorságban zajló építkezéssel kapcsolatban:

• A Lévai Anikó által irányított építkezés a tetőtér beépítéses épületben milyen céllal készül?
• A tőle jobbra elhelyezkedő, szintén építés alatt álló műemléki épületre milyen funkció vár (szálloda, konferencia központ, stb.)?
• Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége milyen szerződéssel bérli (155 millióért) a területet?
• Milyen funkciót szánnak a két hatalmas műemléki istállónak és az 5 épületből álló együttest lezáró óriási magtárnak? Igaz-e, hogy lovaspóló-klubot akarnak nyitni az egykori József főhercegi majorban?

Válaszokat azonban nem kaptunk.

Nárcisz lebuktatta a gazdit

A Felcsúton épülő focistadion egy időre némiképp elterelte a figyelmet Hatvanpusztáról, de aztán 2016-ban Orbán Viktor maga hívta fel a figyelmet a birtokra akkor, amikor egy Nárcisz kutyájával közös képet posztolt Facebook-oldalán. A sajtó elkezdte kinyomozni, hogy hol készülhetett a kép, és így jutottak el Hatvanpusztára, amiről akkor már mindenki azt gondolta, hogy valójában nem a miniszterelnök apjáé, hanem Orbán Viktoré.

Juhász Péter (még az Együtt színeiben) vagyonnyilatkozati eljárást is kezdeményezett Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó ellen, mivel szerinte a miniszterelnöknek feltételezhetően sokkal nagyobb a vagyona, mint amit bevall. (Az eljárásra vonatkozó kérést Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke alaptalannak nevezte, és elutasította.) A Népszava pedig arról írt, hogy a környéken terjedő pletykák szerint a „fejesek” Hatvanpusztán szoktak összeülni megbeszélni a dolgokat.

Lapunk ezután ismét ellátogatott a birtokra, amely körül Mészárosék újabb 529 hektár földet szereztek meg:

2019-ben Hadházy Ákos parlamenti képviselő berepült a birtok fölé, és megállapította, hogy ott hatalmas építkezések zajlanak. Ekkorra lapunk drónvideót is készített a munkálatokról. A földhivatali adatok szerint addigra már nem Orbán Győző cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft., hanem a miniszterelnök édesapja magánszemélyként volt a tulajdonosa a 6 helyrajzi számon elterülő, mintegy 13 hektáros területnek.

Liftaknával és alagúttal épült a birtok

Az Átlátszó által készített felvételekből kiderült, hogy a több épületet is érintő, nagy volumenű építkezésen 25-30 munkás dolgozik egyszerre Orbán Győző majorságában. Az egyik – eredeti funkcióját tekintve istálló – L alakú épület véghomlokzati részét elbontották, és egy tégla dongaboltozatú, körülbelül 40 méter hosszú folyosó köti össze a föld alatt a már kész szállásépülettel, merőlegesen csatlakozva annak pinceszintjén. A korábbi épületrész helyén jól kivehető a háromkarú vasbetonlépcső, középen a liftaknával, valamint a lépcső aljából induló dongaboltozatú alagút.

Az Átlátszó által kikért földhivatali dokumentumok szerint műemlék épületek is álltak a birtokon, de az Orbán-család később engedélyt kért és kapott arra, hogy lerombolja azokat.

A többi pedig már történelem. 

A medencés, pálmaházas hatvanpusztai birtokról azóta számos videó és cikk készült, hiszen a magyar viszonyokhoz képest hatalmas épületkomplexumról van szó. Sokak érzékküszöbét azonban csak akkor ütötték át az Orbán-család luxusbirtokáról szóló hírek, amikor kiderült, hogy a környéken zebrákat és antilopokat is tartanak. Magyar Péter EP-képviselő, a Tisza Párt elnöke a birtoknál tartott tüntetés után a napokban azt mondta, kormányváltás után elsőként Orbán Viktor és családja ellen indítanak vagyonosodási vizsgálatot, különös tekintettel Hatvanpusztára.

Katus Eszter

Nyitókép: A hatvanpusztai birtok madártávlatból 2016-ban/Átlátszó montázs