Műemlékvédelmi szabályok az elmúlt évben sem korlátozták a csókos befektetők ingatlanprojektjeit

A jó kapcsolatokkal bíró befektetők érdekében sokszor eltekintenek a hatóságok a műemlékvédelmi szabályoktól, így ők kedvükre bonthatnak vagy alakíthatnak át értékes védett épületeket is. A kormány esetenként nemzetközi szervezetek ajánlásait is semmibe veszi, ha a holdudvarába tartozó vállalkozók egy-egy ingatlanprojektje úgy kívánja. 2020-ban is több olyan ügyről írtunk, melyekből kiderül, hogy a szétvert műemlékvédelmi rendszer kormányhivatalokba és a Miniszterelnökséghez áthelyezett maradéka képtelen megvédeni az épített örökségünket a NER buldózereitől. 

Mivel a helyi önkormányzatoknak hatóságként már nincs beleszólása hatóságként a helyi építési ügyekbe, az illetékes kormányhivatal jóváhagyása szükséges például a műemlék épületek bontásához, átépítéséhez. A műemlékeket védő törvények, rendeletek alól kibújni kívánó vállalkozók sokszor zöld utat kapnak ezekhez az építkezésekhez, melyeknek az is egyengeti az útját, hogy sok esetben megkapják a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás” besorolást, ami többek között egyes építési és műemlékvédelmi szabályok figyelmen kívül hagyására, és az engedélyek gyorsabb intézésre is lehetőséget ad a befektetőknek.

Az elmúlt évben megírtuk, hogyan vesztette el műemléki védettségét váratlanul a budapesti II. kerületi, korábbi Radetzky-laktanya. A közelmúltig védett épület végül olyan bontási engedélyt kapott, ami alapján a homlokzat kivételével szinte az egész tömböt ledózerolhatja a Wáberer György Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos érdekeltségéhez tartozó tulajdonos cég. Az UNESCO Világörökség Bizottsága által is számon tartott egykori Radetzky-laktanya épületét magában foglaló beruházás egy 2020. augusztus 7-i kormányrendeletnek köszönhetően kiemelt beruházás lett.

A kormány az október 8-i Kormányinfón külön kitérve erre – teljes mellszélességgel kiállt a beruházás mellett, a projektre a településkép-védelmi engedélyt Gulyás Gergely miniszter adta meg. Ellenzéki politikusok és az ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzat próbált az épület bontása ellen fellépni, de az ügyben hatóságként eljáró kormányhivatal még az épülettel kapcsolatos eljárásokra rálátást biztosító és a bontási engedély megtámadására lehetőséget biztosító ügyféljogot sem adta meg nekik.

A Radetzky-laktanya is elvesztette műemlék jellegét, bonthatják a 180 éves épületet

Az Átlátszó információi szerint elképzelhető, hogy alaposan megcsonkítják a korábban műemlékként védett Radetzky-laktanya épületét Budapesten a II. kerületi Bem téren. Egy nagy építési projekt miatt már pár éve is szó volt az épület bontásáról, de akkor civil és szakmai nyomásra megmenekült.

Az UNESCO aggályai nemcsak a Radetzky-laktanya bontását nem tudták megakadályozni, hanem – mint 2019-ben több cikkben is feldolgoztuk – a többszörösen védett MAHART-ház és két szomszédos épület „kibelezésénél” és radikális átépítésénél sem vették figyelembe a szervezet véleményét. Pedig ez a Tiborcz István és Szivek Norbert érdekeltségeihez köthető szálloda-beruházás a budapesti világörökségi helyszín kellős közepén fekszik. Erről szóló idei cikkünkben kitértünk a szakmai szervezetek kifogásaira az építkezés kapcsán, és írtunk arról, hogy nem ismerhettük meg a magyar kormány által az UNESCO-nak küldött legutóbbi választ (csak annak érdemi tények nélküli vezetői összefoglalóját), pedig a szervezet dokumentuma a MAHART-házra is külön kitért, ezért különösen érdekelt volna bennünket a kormány erre adott válasza.

Nem a műemlékvédelem, hanem a befektetői érdek a fő szempont a MAHART-ház átépítésénél

Február 1-ig kellett a magyar kormánynak beszámolnia a budapesti világörökségi helyszín helyzetéről egy „állapotmegőrzési jelentés” formájában az UNESCO párizsi központú Világörökség Bizottságának. A nemzetközi szervezet még tavaly júniusi, bakui közgyűlésén fogalmazott meg komoly kritikát a budapesti világörökség helyzete kapcsán, s kérte fel a magyar kormányt, hogy számoljon be erről.

A műemlékvédelem terén uralkodó kaotikus állapotokról és pusztuló műemlékekről készítettünk videóinterjút a budapesti 12. kerület önkormányzati képviselőjével, a Kéfarkú Kutya Párt elnökével, Kovács Gergővel. A párt térképen gyűjtötte össze a budapesti XII. kerületi műemlék védett épületeket, hogy felhívják a figyelmet a budai Hegyvidék pusztuló építészeti kincseire. Ebben a riportban beszámoltunk arról, hogy 175 évet már kibírt a Hegyvidék egyik legpatinásabb épülete, a Karczag Villa, de szemlátomást hamarosan összedől, ha sürgősen nem kezdik meg a felújítását.

Betört ablakok, leégett és félig beszakadt tető, düledező falak, eltűnő vakolat és több helyen beomlott pince néztek ránk vissza, mikor megnéztük a XII. kerületi Diana út 17/b. alatti villát, ami 1844-ben épült a Karczag család számára Hild József tervei alapján. Felvételeinken bemutatjuk a korábbi Tündérhegyi Pszichiátria épületét, amit – a hozzátartozó 7500 négyzetméteres telekkel együtt állami hitelből és a “félretett” 300 milliójából vette meg 4 éve igen nyomott áron Farkas Flórián fideszes képviselő sofőrje. Az épület azóta gyors pusztulásnak indult, annak ellenére, hogy létezik egy kerületi rendelet, ami épp arra hivatott, hogy ilyesmi ne történhessen meg.

Műemlék épületek pusztulnak a budai hegyekben – katasztrófatúra Kovács Gergellyel

Térképen gyűjtötte össze a budapesti XII. kerületi műemlék védett épületeket a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, hogy felhívják a figyelmet a budai Hegyvidék pusztuló építészeti kincseire. A párt társelnöke és helyi önkormányzati képviselője, Kovács Gergely szerint a védett épületek állapotának megőrzésére vonatkozó előírásokat senki nem kéri számon a tulajdonosoktól.

2019-es cikkünket folytatva ismét drónfelvételt készítettünk az Orbán Győző tulajdonában lévő alcsúti, hatvanpusztai majorságról. A műemléki listán két istállóval, egy magtárral és egy víztoronnyal “klasszicista majorsági épületegyüttesként”  számon tartott, 13 hektáros majorságban folyó építkezések kapcsán2019-2020-ban több örökségvédelmi eljárás is indult gazdasági épület építése és átalakítás ügyében és melléképületek építése miatt.

Megírtuk azt is, hogy a területről elsőként, repülőgépről készített fotókat közlő független országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos által a Fejér Megyei Kormányhivataltól kikért dokumentumokból kiderül, hogy a majorsági épületek továbbra is műemléki védettséget élveznek és ez látható az Átlátszó által a földhivatali adatbázisból ismét lekért tulajdoni lapon is. Ennek ellenére az idei felvételeink azt bizonyítják, hogy a korábbi felvételeink óta a két, védett épületként sorolt istállót lebontották (az egyiket újraépítették).

Lebontott műemlék, terjeszkedő kőbánya és golfklub – drónvideókon mutatjuk Orbán Győző birtokait Fejér megyében

Az Átlátszó egy évvel ezelőtt készített drónfelvételein még látszott mindkét műemlék lovarda a Hatvanpusztai majorságban, Orbán Győző Alcsút melletti, 13 hektáros birtokán. Itt azóta is hatalmas építkezés folyik. Szerettük volna megtudni a tulajdonostól, hogy mi lesz a védett épületekkel, de a miniszterelnök édesapja nem válaszolt a megkereséseinkre.

Drónfelvételen mutattuk be azt a közelmúltig szintén védett műemlékként sorolt budapesti, józsefvárosi épületet (Heinrich-udvar), amin radikális bontást és átépítést hagyott jóvá egy kormányhivatali döntés. Az épületet tulajdonló cégben tavaly szeptemberig Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt. A 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét váratlanul megszüntették, majd – hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie – a beruházást május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.

Az Átlátszónak neve elhallgatását kérve nyilatkozó szakértő szerint jogellenesen szüntették meg az épület műemléki státuszát, mert az épületegyütes ma is megvan, épen és hiánytalanul, pontosan olyan állapotban, amilyenben védettnek nyilvánították egy évtizede. Forrásunk így fogalmazott:

„Itt csókos befektető kérésére, jogellenesen szüntették meg a műemléki státuszt. És ez már a többedik ilyen eset volt, hiszen ugyanez történt a Radetzky-laktanyánál is, szintén befektetőknek való kedvezés céljából. Egyik esetben sem készült az örökségvédelmi törvényben előírt törlési dokumentáció, ahogy egyik esetben sem folytattak le az előírásoknak megfelelő törlési eljárást sem. Csupán egyik napról a másikra kimondták a védelem megszűntét.”

Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel

Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.

Drónvideón mutattuk annak a mai napig védett, 180 éves budapesti, ferencvárosi, egyemeletes épületnek (Lónyay utca 26.) a maradékát, amit 8 szinttel kíván bővíteni a befektető. A közelmúltig nagy belső kerttel– rózsákkal és fákkal– bíró ház hátsó épületrészét teljesen elbontották. A cikkhez videóinterjút készítettünk Ferencváros jelenlegi polgármesterével, Baranyi Krisztinával, aki korábban, a kerület önkormányzati képviselőjeként éveken át próbálta elérni az épület megmaradását. Tőle megtudtuk, hogy az örökségvédelmi hatóság éveken át csak maximum a tetőtér beépítéséhez járult hozzá a Lónyay 26. kapcsán, semmi más bővítést nem engedélyeztek, míg egyszer csak váratlanul megjelentek az addigra az önkormányzat által értékesített ingatlan új tulajdonosának sokemeletes épületet tartalmazó tervei.

“Egyszer csak jött egy a Miniszterelnökség egyik eldugott folyosóján lévő osztálytól egy hozzájárulás, mely szerint ez a ház ugyan műemlék, de ilyen módon (a sok emeletes rész hozzáadásával) fel lehet újítani”

Most Ferencvárosban kezdődött buldózeres műemlékfelújítás, 180 éves épületet bontanak

Nemrég még nagy belső kertje volt – rózsákkal és fákkal – annak az 1836-ban épült, ferencvárosi műemlék épületnek, aminek egy részét – mint ez a két napja készült drónfelvételünkön látható – épp ottjártunkkor dózerolták le. Pedig a kerület jelenlegi polgármestere és az Átlátszó forrásai szerint az épület a mai napig védett.

Horn Gabriella

Címlapkép: Németh Dániel