Bahreinbe már mehetnénk, a többi még kérdéses – Merre utazna, és merre utazhat a magyar?

Az oltási kampány megindulásával elkezdhettünk reménykedni, hogy a közeljövőben ismét lehetségessé válnak a külföldi utazások. A magyar oltási program kifejezetten jól haladt idáig, többek között annak köszönhetően, hogy az ország jelentős részét Szputnyik V és Sinopharm vakcinával oltják, habár úgy látszik, hogy a kizárólag az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elfogadott oltásokkal oltó országok már a nyomunkban járnak. A keleti vakcinák használatának azonban jelenleg úgy tűnik, lesznek hátulütői a lakosság számára: a keleti oltásokat nem minden ország fogadja el a beutazáshoz.

 

Az Európai Parlament által megszavazott vakcinaútlevelet csak olyan oltásra lehet majd kapni, amelyet az EMA elfogadott. Ezek jelenleg a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen. Emellett az országok köthetnek kétoldalú megállapodást arról, hogy beengedik egymás állampolgárait abban az esetben, ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti alkalmazási engedélyt adott az országokban beadható oltásokra. A WHO nemrég fogadta el a Sinopharm oltás használatát, ezáltal egy kis reményt adva a kínai vakcinával oltottaknak, viszont a szputnyikos tábornak még valószínűleg június elejéig várnia kell arra, hogy egyáltalán a WHO engedélyét megkapják. Magyarországon több mint 1,7 millióan kaptak már legalább egy dózis keleti vakcinát.

Magyarország a saját oltási kártya bevezetésével elkezdett dolgozni a kétoldalú megállapodások kiépítésén, ilyen egyezség nyolc országgal született már meg: Bahreinnel, Észak-Macedóniával, Horvátországgal, Montenegróval, Szerbiával, Szlovéniával, Törökországgal, a legfrissebb egyezség pedig Csehországgal jött létre. Az utóbbi megállapodást a pozsonyi Central 5 megbeszélésen ütötték nyélbe, melynek résztvevői Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia voltak, ám a többi résztvevővel még nem sikerült egyezséget kötni. Mindezek után az elmúlt évek nemzetközi statisztikáit megvizsgálva felmerül a kérdés, hogy tényleg az említettek-e a magyarok által gyakran látogatott célpontok.

A KSH adatai alapján 2017-ben a többnapos turisztikai célú utazások leggyakoribb célpontja Németország volt (1,8 millió utazás), azt követte Ausztria (1,6 millió utazás), majd Szlovákia (1,35 millió utazás) és Románia (1,26 millió utazás). A vírus előtti utolsó két év adatait nézve egyértelműen látszik, hogy 2018-ban és 2019-ben a magyarok legfrekventáltabb utazási célja Ausztria volt, de gyakran utaztak Szlovákiába, Romániába és Ukrajnába is.

A vírus ugyan lényegesen csökkentette az utazások számát, de a gyakori kirándulóhelyek nem sokat változtak. 2020 3. és 4. negyedévében a leglátogatottabb két ország Ausztria és Szerbia volt. Ezek után következett a 3. negyedévben Horvátország, Szlovénia és Németország, a 4. negyedévben pedig Ukrajna, Szerbia és Németország voltak frekventált célpontok.

Magyarok által közkedvelt úti célok az elmúlt három év 3. és 4. negyedévében 

A fent említettek közül idáig Horvátországgal, Szerbiával és Szlovéniával született egyezség. Horvátország viszont nem fogadja el kizárólag a védettségi igazolványt, szükséges mellé a papíralapú oltási igazolás, amelyen szerepel mindkét oltás dátuma és a második után el kell telnie 14 napnak az utazáshoz. A Németországba utazni tervezők kifejezetten bajban vannak, mivel Németország nem ismeri el a Szputnyik V és Sinopharm oltásokat. A legnagyobb csapás az utazni vágyók számára viszont az, hogy Ausztria sem fogadja el a keleti vakcinákat. Ez azt jelenti, hogy a leglátogatottabb utazási célpont a jelenlegi állapot szerint nem válik elérhetővé az oltási kártyával sem.

Így bizonyos kapuk megnyíltak már ugyan az utazni vágyók előtt, viszont azok a kapuk, amik elé a legtöbben sorba állnak, zárva vannak. Mindenképpen előrelépés, hogy bizonyos országokkal már megszületett a beutazási egyezség, viszont a magyarok a statisztikák alapján inkább vágynak Ausztriába, mint Bahreinbe.

Szabó Hédi – Szabó Krisztián

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!