A rendszerváltás óta átnevezett budapesti közterületek több mint fele személynevet kapott
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Kevesebbet keresünk annál, mint amennyi az eddig publikált hivatalos statisztikai adatokból kitűnt. Most azonban pontosabb képet kaptunk, amelyik a benyomásainknak is jobban megfelel.
A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen közzéteszi az átlagbérek alakulását. Ez azonban újra és újra nagy port kavar, hiszen sokan érzik úgy, hogy a számok kevéssé fedik a valóságot.
Az átlagbér az összes fizetés középarányosa, ennek a módszernek a hátulütője viszont, hogy ha van néhány kiugróan jól kereső ember a felmértek között, akkor az képes látványosan megemelni az átlagbért. Ezzel szemben a mediánbér egy valósabb képet tárhat elénk, mivel az ténylegesen a fizetésskálán középen elhelyezkedő bért jeleníti meg. A KSH most közzétette az elmúlt két év mediánbérét is és az jelentősen eltér az átlagbértől. A mostani adatok alakulásán az is változtatott, hogy idáig a statisztikában csak az öt főnél nagyobb cégek dolgozói szerepeltek, viszont a legújabb statisztika már a kisvállalkozásokat is figyelembe veszi. Ezek az adatok is hozzájárulnak a számok csökkenéséhez a tavalyi évhez képest.
A legmarkánsabb különbség egyértelműen a medián- és az átlagbér között figyelhető meg. 2019-ben 79 291 forint, 2020-ban 86 928 forint volt a különbség a teljes munkaidőben dolgozók (nem közalkalmazottak) bruttó átlagbére és mediánbére között. Az átlagbért elnézve sokan érezhették, hogy jóval az átlag alatt maradtak, hiszen számlaegyenlegükre nézve nem is annyira sokan mondhatták el magukról 2020-ban, hogy szinte 410 ezer forint bruttó fizetést kapnak. A szomszédos országokban sem gyakori a mediánbér közlése, így mindenki kedvezőbb képet festhet saját állampolgárainak helyzetéről.
Az átlag- és mediánbér közötti különbség új megvilágításba helyezi a József Attila-i „az igazat mondd, ne csak a valódit”- gondolatot. Hiszen az átlagbér is valós adatokból származó valós számítás eredménye, mégsem mond igazat. Ezzel szemben a több tízezer forinttal alacsonyabb mediánbér segíthet hitelesebb képet festeni arról, hogy mennyiből is gazdálkodik havonta egy átlagosan kereső magyar ember.
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Infografikák a magyar állami egészségügyben tapasztalható kórházi várólistákról az Átló oldalán.
Bátorfy Attila, az ATLO projekt vezetője egy most megjelent könyv fejezetében beszél munkásságáról és a magyar adatábrázolás múltjáról és jelenéről.
A 18 magyar vonatkozású díjazott közül 12-en születtek Magyarországon, ám mindössze ketten éltek itthon a díjazásuk idején. De ez nagyon gyakori.