11 cégből ötöt kizártak, öt ajánlatot pedig el sem bíráltak – így a ZÁÉV nyert

Figyelemre méltó körülmények között nyert el egy megbízást a ZÁÉV a fideszes elitképzőként számon tartott Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég nettó 1,6 milliárdos ajánlatot adott, és ezzel ő lett a befutó. Csakhogy az eljárás során a másik tíz jelentkezőből ötöt kizártak főként arra hivatkozva, hogy aránytalanul alacsony árakat ajánlottak meg, míg a többi öt pályázó ajánlatát érdemben el sem bírálták – ők ugyanis drágábbak lettek volna, mint a ZÁÉV. Az eljárás során négy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be – sőt, a STRABAG még a Közbeszerzési Döntőbizottságig is elment, de hiába. 

Épületbontási munkálatok elvégzésére írt ki közbeszerzési eljárást az I. kerületben a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) 2022 végén. A Magyar Építők – a bírálatok alapján – már decemberben beszámolt a tender eredményéről, azonban a hirdetmény csak a napokban jelent meg az ekr.gov.hu-n. Eszerint (is) a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. nyerte el a megbízást nettó 1,6 milliárd forintért.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A cég feladata lesz az MCC tulajdonában álló, a Somlói út, a Szent Sebestyén köz és az Alsóhegy utcák által határolt területen található épületek bontási- és munkatér határolási munkáinak tervezése és kivitelezése, az érintett közművek kiváltása, illetve védelembe helyezése, valamint a közterület alá nyúló üreg tömedékelése.

A kormány elitképzőjeként számon tartott MCC-t Tombor András alapította 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket. Az MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornáztak át: a közvetlen pénzbeli támogatások, illetve Mol- és Richter részvények mellett ingatlanokkal is gyarapodott az intézményt fenntartó alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került. A szervezet vagyona 2023-ban az 500 milliárd forintot is megközelíthette. Forrás: K-Monitor

A leírás szerint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány célja az ingatlanon lévő közel 45 éves, külső és belső megjelenésében egyaránt idejétmúlt (a Munkásőrség egykori) épületei helyett új és korszerű külsővel rendelkező, a környezetébe teljes mértékben illeszkedő oktatási épületegyüttes felépítése.

Az MCC új épületének látványterve. Fotó: Orbán Balázs Facebook-oldala

5 ajánlatot túl olcsónak találtak, a többit el sem bírálták

Az MCC eljárásán meglepően sok, összesen 11 pályázó indult. A látszólag nagy verseny azonban végül mégsem befolyásolta, hogy Mészáros Lőrincék cége legyen a befutó.

Öt pályázó, a Pesti Építő Zrt., a Nemes Bau Plusz Építési, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., az EB Hungary Invest Kft., a Colas Alterra Építőipari és a STRABAG Generálépítő Kft. ajánlatát ugyanis érvénytelenné nyilvánították alapvetően arra hivatkozva, hogy azok

„aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaznak”.

A kiíró hosszasan részletezte minden egyes kizárt ajánlat esetében, hogy mit hiányol és kifogásol, majd végül minden esetben arra jutott, hogy a „benyújtott árindokolás nem volt elégséges, tekintettel arra, hogy nem tartalmazta mindazon objektív adatokat, amelyek alapján egyértelműen megállapítható lett volna az ajánlati ár megalapozottsága”.

Részlet a bírálati dokumentumból. Forrás: ekr.gov.hu

Az öt kizárt cégből négy előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az eljárás során (az EB Hungary Invest nem élt ezzel a lehetőséggel), sőt, a STRABAG még a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt is megtámadta a döntést – de hiába.

És bár további öt pályázó, a KIVING Kft., a B+N Referencia Zrt., a Market Építő Zrt., a BUILD IT Mérnökiroda Kft. és a Globe Aqua Kft. – Keller Mélyépítő Kft. párosa „állva maradt” a küzdelemben, az ő pályázataikat – a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazására tekintettel – már el sem bírálták érdemben, mert drágábbak voltak, mint

a ZÁÉV nettó 1,6 milliárd forintos ajánlata. 

Azt nem tudni, hogy mennyivel, mert az az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumokból nem derült ki, hogy a kizárt öt és az el sem bírált öt másik pályázó pontosan milyen összegű ajánlatokat adott be.

Az MCC új épületének látványterve. Fotó: Orbán Balázs Facebook-oldala

Jogszerűen járt el a kiíró

Az Átlátszó közbeszerzési szakértője az esettel kapcsolatban elmondta, általában a becsült érték 70 százaléka alatt szokták aránytalanul alacsonynak minősíteni az árajánlatot. Ugyanakkor, ha aránytalanul alacsonynak tekinti a kiíró az árat, az még nem jelenti azt, hogy automatikusan ki is zárhatja. Csak arra jelent kötelezettséget, hogy az arra felhívott cég részletes indokolást adjon arról, hogy milyen módon tudja az általa megajánlott összegből teljesíteni a szerződést, vagyis be kell mutatnia a teljes költségszerkezetét.

„Az árindokolás igazi rákfenéje azonban az, hogy amennyiben kiderül, hogy az ajánlattevő valamilyen költséggel nem vagy nem megfelelő összeggel kalkulált, akkor a későbbiekben már nem módosíthat az eredeti költségrészletezésén – és ez független az összeg nagyságától. Ez a rugalmatlanság elképesztő nehézséget okoz a pályázóknak, mert egy milliárdos építés esetében rengeteg költségtétel van, amit mind ki kell bontani. Ez óriási munka, rengeteg számítás és rengeteg hibalehetőség.

Amennyiben az ajánlatkérő elég figyelmes és rafkós, gyakorlatilag bárki kit tud záratni”

– fogalmazott a szakértő.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a MCC jelen tenderében öt esetből négyben egyetért a kiíróval, azaz megítélése szerint valóban jogos volt a kizárás. A STRABAG pályázata már nem ilyen egyértelmű szerinte, és a Döntőbizottság is úgy ítélte meg, hogy a cégnél a hat kizárási okból négy jogsértő volt, tehát ezek miatt nem lehetett volna kizárni őket. Két kizárási indokot viszont helybenhagyott a Döntőbizottság, és ez elég volt ahhoz, hogy a STRABAG ne kerüljön vissza a versenybe.

Így az eljárás maga formailag jogszerű volt, mégis felmerülhet a kérdés, hogyan tudott a ZÁÉV pont olyan kedvező árat megajánlani, ami még nem számít túl olcsónak, de nem is drágább, mint a többi öt ajánlat. Az Átlátszó szakértője szerint ráadásul, mivel így tőlük nem kértek árindoklást, már nem is derül ki, hogy hibáztak-e esetleg az árazásban, mint a többi kizárt cég.

Extra rövid határidők, aránytalan pontozás

Mészáros Lőrinc érdekeltségei egyébként nem először nyernek látszólag jogszerű, mégis furcsa körülmények között.

Korábban megírtuk, hogy a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. gyakran extra rövid határidők felajánlásával előzi meg az olyan nagy versenytársakat, mint a Porsche vagy a Mercarius.

Ez Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint akkor lehetséges, ha a cég már eleve rendelkezik az eljárásban keresett gépjárművekkel. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanakkor arra jutott, hogy a tisztességtelen piaci magatartás vagy egyéb jogsértés „nem volt valószínűsíthető” az említett esetekben.

Vélhetően hasonló eredményre jutnának azzal a tenderrel kapcsolatban is, amit nemrég bonyolított le az állami közútkezelő. Pedig a Magyar Közút aránytalan pontozási rendszere miatt még akkor is a Mészáros M1 nyerte volna a gépjármű flottára kiírt tendert, ha 1,8 milliárdos (vagyis a másik pályázónál 180 millió forinttal drágább) ajánlatot ad.

Mindezt annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség közbeszerzési útmutatója határozottan ellenzi a pontszámok ilyen módon történő kiosztását, tekintettel arra, hogy ez torzíthatja a versenyt.

Katus Eszter

A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: Átlátszó-montázs/Puskás Akadémia Facebook-oldala/Orbán Balázs Facebook-oldala