Rengeteg ivóvízet ellocsolnak a lakosok Szentendre környékén, ahol minden nyáron vízhiány van

2022-ben már megmutatta a hőség és az aszály, milyen vízhiánnyal számolhatnak a Duna közelében élők is. A DMRV Zrt. az ország más vízműveihez hasonlóan locsolási kedvezményt ad nyáron a lakosoknak, miközben azért könyörögnek nekik, hogy ne locsoljanak a hőségben. A kedvezményes vízfelhasználás évről évre nő, de a fejlesztések ezt nem tudják követni. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium az Átlátszónak azt írta, hogy a locsolási célú vízfelhasználáshoz kapcsolódó kedvezmények szerepét is értékelik.

„Kánikulai meleg idején a folyamatos és biztonságos ivóvízellátás nem kényelmi szempont, hanem kritikus elvárás, de ehhez a lakosság együttműködése szükséges. A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. nyomatékosan felhívja a szolgáltatási területén működő önkormányzatok és a lakosság figyelmét a víztakarékosságra” – júniusban kérte a DMRV Zrt. a gödöllői járás, majd Üröm, Pomáz és Solymár lakóitól, hogy használjanak kevesebb vizet. Mert addigra „Szada – első településként – a hálózat túlterhelésének következtében vízszolgáltatás nélkül maradt”.

A 2026-os nyár a korábbiakhoz hasonlóan nem csak meleget, hanem szárazságot is hozott, rekordalacsony dunai vízállással.

Persze az aszály sem új, főleg nem a Duna Pest megyei szakaszán. 2022-ben is kritikus helyzetről írtunk: akkor azt mutattuk be, hogy a DMRV Zrt. területén fekvő Szentendrén 2018 óta 74 százalékkal nőtt a locsolásra fordított víz mennyisége, miközben a víztermelő kapacitás nem éri el a 2018-ast. Arról is beszámoltunk, hogy a lakossági vízberuházások alig haladnak a környéken, az ipariak viszont hasítanak.

Most, négy évvel később ott tartunk, hogy a Duna-parti települések újra vízhiánnyal küzdöttek az aszály miatt, ezért közérdekű adatigénylésben kértük ki a DMRV Zrt.-től, hogy 2022-2026 között melyik településen hány ügyfélnek mennyi ivóvizet biztosítottak ún. locsolási kedvezménnyel.

A DMRV-nél a locsolási kedvezmény nem a vízdíjat csökkenti, hanem a csatornadíj alapját: május 1. és szeptember 30. között az elfogyasztott víz 10%-át úgy veszik, mintha az nem került volna a csatornába. A kedvezményt lakossági fogyasztó kérheti, jellemzően legfeljebb 2000 m²-es ingatlannál, érvényes víz- és szennyvíz-szolgáltatási szerződéssel, egy külön igénylőlapon, amit a DMRV 30 napon belül bírál el. Azok, akik „Locsolási célú mellékvízmérő”-t építtettek ki, nem százalékos kedvezményt kapnak, hanem a locsolási órán átfolyt víz után csak ivóvízdíjat kell fizetniük, szennyvízdíjat nem. 

A víz kevés, a locsolási kedvezmény sok

A vízszolgáltatótól kapott adatok szerint így változtak 2022 óta a locsolási kedvezmények a DMRV Zrt. szolgáltatási területén.

Legtöbb vizet locsolásra Veresegyházon kértek a lakosok: mintegy 40 százalékkal nőtt az így számlázott vízmennyiség, ami több mint 79 ezer köbméter többletet jelent. Ez megegyezik Szada vagy éppen Csömör teljes locsolási kedvezményével.

Az is látszik a DMRV Zrt. adataiból, hogy míg 2023-ra csökkent a locsolási kedvezménnyel számlázott vízmennyiség, az azt követő szárazabb években megnőtt.

Méghozzá jelentősen, majdnem 20 százalékkal.

A kedvezményt forintosítottuk, vagyis azt számoltuk ki, hogy a növekvő igények mellett mennyivel kevesebbet fizettek a lakosok az amúgy is alulfinanszírozott vízműnek.

A számításhoz az elengedett csatornadíjat vettük alapul, valamint a vízmű által szolgáltatott vízfelhasználási adatokat.

Az adatokból az látszik, hogy 2025-ben a DMRV Zrt. nettó 511 millió forintnyi csatornadíjat engedett el a lakosoknak, akik így az áfával együtt közel bruttó 650 millió forintot takarítottak meg a locsolási kedvezménnyel.

Hálózatfejlesztés alig van

Azt azonban a 2026-os nyár is megmutatta, hogy nincs elég víz a hálózatban – ahogy 2022-ben sem volt –, így arra is rákérdeztünk a szolgáltatónál, milyen fejlesztésekkel próbálják a helyzetet kezelni.

A DMRV Zrt.-től kapott adatok szerint ezeket a településeken fejlesztettek valamit a hálózaton. Árakat a vízszolgáltató ugyan nem írt a beruházások mellé, mi viszont összegyűjtöttük az összegeket a DMRV honlapjáról.

A felsorolt, elmúlt 4 évnyi fejlesztések összege Göd-Gödöllő-Dunakeszi-Mogyoród településeken összesen 569 millió forint volt. Közel ugyanannyi, mint a locsolási kedvezményt igénylő lakosoknak elengedett csatornadíj.

A 2022-es aszály után a Fidesz-kormány egy 15 milliárd forintos fejlesztést is bejelentett a térségben – aminek a közbeszerzését a Mészáron Lőrinc tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte –, ez viszont csúszásban lehet. Az EKR-ben legutóbb megjelent közlemény szerint az eredetileg 910 napos kivitelezési határidőt több projektelemnél is meghosszabbították: Gödöllőn 360 nappal, a jobbparti regionális fejlesztésnél 290 nappal, Tahitótfalun 207 nappal, más munkáknál pedig 22–139 nappal.

A pontos naptári befejezési dátumot viszont ebből a hirdetményből önmagában nem lehet kiszámolni, mert a 910 napot nem a 2022. február 25-i szerződéskötéstől, hanem a szerződésben meghatározott „Kezdési Időponttól” kell számolni, annak konkrét dátumát pedig a feltöltött hirdetmény nem közli. Ez azért fontos, mert az eredeti szerződés hatálybalépése is finanszírozási feltételhez volt kötve, tehát a szerződéskötés napjától nem érdemes számolni.

Az biztos, hogy a fejlesztések alig haladnak, a kedvezményezettek pedig egyre többet locsolnak. Kérdés, hogy ez 2027-ben okoz-e újabb problémát, s ha igen, mekkorát.

Vizsgálják, kell-e locsolási kedvezmény

A nyári aszály és a kedvezményes locsolási díjak miatt megkerestük az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot (ÉKFM). A minisztérium azt válaszolta az Átlátszónak, hogy „tárcánk kiemelt figyelmet fordít a víztakarékosság előmozdítására és a felelős vízhasználat ösztönzésére, különösen a nyári, megnövekedett vízigényű időszakokban. Ennek érdekében folyamatosan vizsgáljuk a lehetséges jogszabályi és támogatási ösztönzők kialakítását, valamint a meglévő szabályozás felülvizsgálatának lehetőségeit.

E munka során a locsolási célú vízfelhasználáshoz kapcsolódó kedvezmények szerepét is értékeljük, figyelembe véve az ivóvízellátás biztonságát, a rendelkezésre álló vízkészleteket és a víziközmű-hálózatok terhelhetőségét. Célunk, hogy az ösztönzők a takarékos ivóvízhasználatot, valamint – ahol erre lehetőség van – a csapadékvíz összegyűjtését és locsolási célú felhasználását segítsék elő.”

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó-montázs