Tízéves, elavult adatokkal cáfolja a növekvő korrupciót Facebook-hirdetésben az MCC

A Gyurcsány-Bajnai kormányok idején 1 százalék, majd Orbán Viktor kormányzása alatt 4,7-re nőtt, mi az? Nem a GDP. Pedig ennek az adatnak nagyon örül a kormányközeli MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője. Sebestyén Géza fizetett hirdetésben mutatja a Facebookon, hogy „bezzeg” Romániában és Szlovákiában nagyobb a korrupció, miközben hazánk ellen indít eljárást az unió. Teszi ezt egy 2013-as adatsor alapján, miközben ugyanabban a világbanki felmérésben léteznek ennél frissebb adatok is, de azok már egészen mást mutatnak.

„A világhírű magyar korrupció. Egy újabb olyan terület, amelyben csak itthon van »világhírünk«. A Világbank vállalati felmérései ezt ugyanis semmilyen szinten nem támasztják alá. A magyar vállalatoknak mindössze 2,1 százaléka tapasztalt korrupcióra utaló kéréseket. Ez az érték kevesebb mint fele a szlovák vállalatoknál mért 4,4 százaléknak, körülbelül ötöde bezzegrománia 9,8 százalékának vagy Olaszország 11,8 százalékának, és nagyjából huszadrésze a háború előtti Ukrajnának” – a bejegyezést idén március 5-én tette közzé Sebestyén Géza.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője így fejezi be a bejegyzését: „hogy ezen adatok mennyire korrelálnak a jogállamisági eljárások számával, annak eldöntését az olvasóra bízom”.

Sebestyén Géza posztját az MCC meg is hirdette: a Facebook AdLibrary szerint 15-20 ezer forintért 25-30 ezer felhasználót értek el, többek között e cikk szerzőjét is. Pedig az már a kiposztolt térképen is látszik, hogy a csillaggal jelölt országok adatai 2013-asok, a többi pedig 2018-as. A forrás a térkép szerint „Enterprise Surveys by the World Bank.” Ezt a World Bank oldalán meg is találtuk.

Az adatok hosszú évekre visszamenőleg elérhetőek: a 2009-es – vigyázat, Gyurcsány-Bajnai-kormány alatti! – időszakban 1 százalékot mértek. Így nézett ki Európa korrupciós térképe 2009-ben, majd 2013-ban, 2019-ben. Ekkor voltak adatfelvételek. Az országokra kattintva a változás jól követhető:

 

Ez alapján az látszik, hogy a Sebestyén által örvendezve hivatkozott időszak valójában a 2013-as állapot, vagyis öt évvel a jogállamiság eljárások indulása előtti időszak. Az is egyértelmű, hogy a világbanki felmérés korrupciós mérőszáma (a legalább egy megvesztegetési kísérlettel találkozó cégek aránya) 2009-ről 2021-re közel ötszörösére nőtt Magyarországon. Eközben Sebestyén által leszólt két országban, Szlovákiában és Romániában csökkenő tendencia figyelhető meg.

Milliárdokból felépített egyetértők

A Mathias Corvinus Collegiumról (MCC) 2021-ben megírtuk, hogy éveken át támogatta közpénzekkel a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül. A több milliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány mellett az MCC több száz milliárd értékű vagyonhoz jutott közvetlenül a kormánytól is, ingatlanok és részvénycsomagok formájában. „A vagyonátadás érdekessége, hogy az MCC mögött álló alapítvány kuratóriumi elnöke Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, aki a bőkezű állami ajándék átadója és átvevője egy személyben” – áll a 24.hu cikkében.

Az MCC 9,4 millió forintnak megfelelő összeget (30 000 dollárt) fizetett az amerikai jobboldal médiacelebjének, Dennis Pragernek tavaly augusztusi fellépéséért az MCC Feszten Esztergomban, ahol a vendég a magyar kormányt dicsérte és a nyugati kultúra megmentőjeként tüntette fel. Az esztergomi eseményen a Fox News-ból ismert Tucker Carlson is felszólalt.

Harmincezer dollárt fizetett az MCC a nyári fesztiválján fellépő konzervatív amerikai médiacelebnek | atlatszo.hu

Az amerikai emberi jogi szervezet, a Southern Poverty Law Center (SPLC) Hatewatch nevű blogja – ami az amerikai szélsőjobboldal tevékenységét monitorozza – közérdekű adatigénylés útján jutott hozzá a szerződéshez, amely szerint a 2021. augusztus 5-7. között zajló MCC Fesztet szervező Mathias Corvinus Collegium (MCC) 30 000 dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel közel 9,5 millió forintot fizetett az amerikai konzervatív médiacelebnek, Dennis Pragernek egy egyórás beszédért.

Az MCC kutatója szerint nincs itt semmi látnivaló

E-mailben kerestük Sebestyén Gézát, válaszait szó szerint közöljük.

Átlátszó: Az ön által megosztott térképen *-gal jelöltek adatokat. A magyarázat szerint azok 2013-as adatok. A forrást visszakeresve vannak újabb adatok is. Ezek alapján a magyar korrupció a 2009-es 1 százalékról 2019-re közel 5 százalékra nőtt. Románia, Szlovákia esetében pedig feleződött. 2023-ban mennyire releváns a témában egy 2013-as adatsor?

Sebestyén Géza: Van, akinek releváns, van, akinek nem, ezt a kérdést mindenki döntse el saját maga. Én egyébként nem adatsort elemeztem, hanem (ahogyan le is hivatkoztam) a „Far & wide” oldalon idén megjelent cikk egyik ábráját posztoltam a FB oldalamon. Cikket nem írtam volna belőle, ám elfogadom, hogy Ön például igen. Azt, hogy az idézett oldal miért most tette fel ezt a térképet, talán tőlük kellene megkérdezni.

Átlátszó: Hogyan értékeli, hogy a magyar korrupció az Orbán kormány alatt közel ötszörösére nőtt az ön által idézett kutatás szerint?

Sebestyén Géza: Ha jól értem, akkor Ön most 2013 előtti adatokat is relevánsnak tekint a témában, miközben az előbb már a 2013-as relevanciája is kérdéses volt. Őszinte leszek, kissé össze vagyok zavarodva. A kérdést emellett abszurdnak is tartom. Ha így nézzük az adatokat, akkor az a válasz lenne ideális, ha a megkérdezett cégek 100%-a számolna be korrupcióról, mert ez esetben az érték már nem tudna növekedni. Ráadásul kis értékek esetén az arányszám használata szakmailag is hibás. Ha tavaly a cégek 0,000000001 százaléka tapasztalt volna korrupciót, idén pedig 0,000001 százaléka, akkor most azt kérdezné, hogy hogyan értékelem azt, hogy a korrupció ezerszeresére nőtt? Ilyen kis értékek esetében az ingadozás oka egyébként akár mérési hiba is lehet. Az Orbán kormányok alatti korrupciós helyzet „súlyosságát” jól mutatja, hogy a 2019-es adatok alapján a magyar cégek 0,3 százaléka (azaz EZER cégből HÁROM) azonosította a korrupciót, mint a legjelentősebb problémáját. A fejlett országokban ugyanez az érték ennek több mint 12-szerese (3,7 százalék). Nálunk a vezető gond egyébként a képzett munkaerő hiánya, ezt a cégek 31,5 százaléka említette, mint legnagyobb probléma (mely érték több mint SZÁZSZOROSA a korrupciót megnevező cégek arányának). Az adatok forrása: Hungary-2019.pdf (enterprisesurveys.org)

Sebestyén Géza az MTVA Híradójában legutóbb az ukrán gabona okozta gondokról, valamint a forint erősödéséről nyilatkozott, de a „a háborús és szankciós inflációról, valamint „a magyar kormány és a jegybank infláció elleni lépéseiről” is beszélt az HírTV-ben. Januárban a Mandineren „Ezért örülhetünk a magas inflációs mutatóinknak” címmel közölt írást. Ebben azt fejtette ki, hogy „a magyar árak százalékos növekedése, az inflációs mutató csak azért lett magasabb, mert alacsony volt a bázisár.” Megfogalmazása szerint „az egységnyi árnövekedés nagyobb inflációt jelent azon államokban, ahol az árak alacsonyabbak.”

Ehhez csak saját, januári cikküket idéznénk, amikor is bemutattuk, hogy 41 százalékkal olcsóbb ugyanaz a kosár London közelében az Aldiban, mint itthon. A többit, Sebestyént idézve, az olvasóra bízzuk.

Aldi Angliában és itthon: 41 százalékkal olcsóbb ugyanaz a kosár London közelében, miközben jóval többet keresnek | atlatszo.hu

Így néz ki az angol árakból összerakott kosarunk, mellette a magyar. Mindenből – kivéve a tojásból és a WC-papírból – egy kilót/litert vettünk alapul, hogy az eltérő kiszerelés ne okozzon eltérést. A szegedi Aldiban a tojás hetek óta hiánycikk – az eladó szerint a hatósági ár miatt – , ahogy olaj sincs azon az áron.

Szöveg: Segesvári Csaba — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapkép: Sebestyén Géza / Facebook