Egy nyári törvénymódosítás értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken végezhetnek majd CT- és MR-vizsgálatokat az egészségbiztosítás terhére. Az elégtelen kórházi kapacitás miatt ugyanis jelenleg több magánszolgáltató is részt vesz a TB-alapú ellátásban, de nekik nem fog fizetni az állam a jövőben, hanem saját erőből kívánja megoldani a feladatot. A szakemberek attól tartanak, hogy emiatt tovább fognak nőni az egyébként is hosszú várólisták, és csak azok jutnak el majd időben CT-re és MR-re, akik ki tudják fizetni magánellátásban a vizsgálatok több tízezer forintos árát. A kormány szerint sok pénzt fogunk megspórolni azzal, hogy kiiktatják a közfinanszírozott ellátásból a magáncégek gépein végzett képalkotó eljárásokat, ugyanakkor Csányi Sándor magánkórházára és a vagyonkezelő alapítványok klinikáira nem vonatkozik az új törvény – nekik továbbra is fizeti majd a vizsgálatokat az állam közpénzből.
A felmérni kívánt testrésztől függően egy CT-vizsgálat ára 25 és 100 ezer forint között, egy MR-vizsgálaté pedig 45-150 ezer forint között mozog a piacon. Aki ezt „ingyenesen”, vagyis a TB-kassza terhére szeretné igénybe venni, az gyakran hosszú heteket vagy akár hónapokat is kénytelen várni a vizsgálatra egy állami kórházban. Aki viszont megengedheti magának, az inkább kifizeti ezeket az összegeket egy magánorvosnál, hogy mielőbb meglegyen a lelete s gyorsan kiderüljön, mi baja van, és a lehető leghamarabb elkezdődhessen a kezelése. Így volt ezzel a 61 éves Rita is, aki a hosszú várólisták miatt meg sem próbálta az állami utat igénybe venni, gerinc MR-re egyből magánorvoshoz ment. „Amikor hamar van szükség a vizsgálatra és pánikol az ember, akkor csak így lehet” – magyarázta a nő az Átlátszónak.
Ha vagyunk olyan szerencsések, hogy nem volt még szükségünk MR-vizsgálatra, csak filmekben láthattunk ilyet: betolják a beteget egy nagy fehér csőbe, ahol nem mozdulhat meg, hűvös van és zaj, ezért füldugót is kap. „Egyszerre éreztem azt, hogy sokáig tart és nagyon rövid, furcsa volt” – így emlékszik vissza az MR-re az általunk megkérdezett 22 éves Lili. A vizsgálathoz mágneses erőt használnak, aminek nagy előnye, hogy a lágyabb szövetekről is jó felbontású felvételeket tudnak vele készíteni, ami komoly betegségek korai felismeréséhez és sérülések alapos feltérképezéséhez is elengedhetetlen.
A leginkább egy hatalmas gyűrűre hasonlító CT-t akkor használják az orvosok, amikor egyéb vizsgálatok, például az ultrahang- vagy egy sima röntgenvizsgálat nem elegendő egy testrész feltérképezéséhez. Gyakran alkalmazzák műtéti beavatkozások előtt, emellett az MR-vizsgálathoz hasonlóan a CT eredménye is segít súlyos betegségek diagnosztizálásában, meglévő elváltozások nyomon követésében, későbbi kezelések és beavatkozások megtervezésében.
Mivel a CT-nél röntgensugarat használnak a képalkotáshoz, a sugárterhelés miatt kifejezetten fontos odafigyelni, hogy egy ember az élete során hány ilyen vizsgálaton vesz részt. Éppen ezért a CT-t csak szakorvos írhatja fel. A mágnesességet használó MR-ből viszont bármennyi végezhető, ha a páciens megfelel a vizsgálat feltételeinek. (A testen belüli fémtárgyak, pl. szívritmus-szabályozó, ortopédiai implantátum vagy protézis kizáró ok, mert ezek felforrósodhatnak vagy elmozdulhatnak a készülék nagy mágneses ereje miatt).
A Népszava írta meg július 4-én, hogy a jövő évi költségvetési törvényt trükközve, az utolsó pillanatban módosította a kormány, a változtatások pedig főként a CT- és MR-vizsgálatok államosításáról szóltak. A törvénymódosítás alapján 2024 novemberétől csak az állam végezhet ilyen képalkotó vizsgálatokat az egészségbiztosítási ellátás keretében. Ez ugyanis most nincs így: az elégtelen kórházi kapacitás miatt nagy arányban vesznek részt a TB-alapú ellátásban magántulajdonú cégek is a saját gépeikkel. Ezeket a szerződéseket a kórházaknak és szakrendelőknek fel kell majd mondaniuk a magáncégekkel.
Több portálon többféle számadat jelent meg arról, hogy mekkora százalékban vannak jelen a közfinanszírozott ellátásban a magáncégek kezében lévő CT- és MR-készülékek. A hvg.hu cikke alapján jelenleg a közfinanszírozott vizsgálatok egyharmada történik magánellátónál.
Vagyis a kórházi orvos egy magáncéghez küldi beutalóval a beteget CT- vagy MR-vizsgálatra, ami így a páciensnek ingyenes, mert az állam a TB-kasszából fizeti ki a cégnek a költségeket. Ennek akar most véget vetni a kormány az új törvénnyel: a közfinanszírozott ellátásban részt vevő, tehát közpénzt kapó cégek készülékeit vagy államosítják, vagy 2024 novemberétől már nem vehetnek részt a TB-alapú ellátásban. Ez pedig jelentős kiesést fog jelenteni a gépek száma alapján – ha az állam nem vesz majd újakat.
„2023. július 5-én Magyarországon összesen 141 CT-berendezés és 102 MR-berendezés működik. Ezekből 123 CT-berendezésen és 57 MR-berendezésen végeznek közvetlen NEAK-finanszírozási szerződés vagy közvetett közreműködői szerződés keretében közfinanszírozott vizsgálatot. A törvény eredményeként
a 123 CT-berendezésből 15, az 57 MR-berendezésből 8 eshet ki 2024 novemberétől az ellátásból
– amennyiben a gépeket a tulajdonosok nem ajánlják fel megvételre.” – írta a Radiológia.hu a hír napvilágra kerülése utáni napon. Vagyis a TB-alapú ellátásban jelenleg részt vevő CT-készülékek 12 százaléka, az ilyen MR-készülékeknek pedig 14 százaléka 2024 novemberétől már nem láthatja el a betegeket az állami egészségbiztosítás terhére.
A szakportál hozzátette azt is, hogy a kormány kártalanítást ígér a „kiebrudalt” magánszolgáltatóknak „a feladatellátásra kapott díjak figyelembevételével”. Egyúttal lehetőséget ad nekik arra is, hogy berendezéseiket felajánlják megvételre az államnak.
Bár a szakértők által működtetett portál szerint nem lesz ellátási hiány, mert a CT- és MR-vizsgálatok „csupán” 20%-a történik (szemben a hvg.hu által írt 30% körüli aránnyal) jelenleg magánszolgáltatóknál. Úgy látják, hogy ha ez ki is esik majd a TB-ellátásból, az orvosok át fogják tudni irányítani a betegeket állami készülékekre. Két település ellátásával kapcsolatban merül fel csak kérdés az oldal szerint: „egyedül Szolnokon és Kistarcsán alakulhat ki olyan helyzet, mind a CT-, mind az MR-vizsgálatok esetében, hogy kizárólag magántulajdonban lévő gépen lehet elvégezni, illetve 2024 novemberétől nem-elvégezni a vizsgálatot”. Jelenleg ugyanis a kistarcsai kórházban a Huniko Kft., a szolnokiban pedig a Mediworld Kft. végzi a CT- és MR-vizsgálatokat.
Tájékoztatás a kistarcsai kórház honlapján
Ugyanakkor a Radiologia.hu cikke szerint ha a betegeknek nem is feltétlenül, a magáncégeknek talán jót fog tenni a változás. „Azok a diagnosztikai központok, amelyek érintettek, és a fenti listából önállóan, nem kórházi környezetben működnek, minden bizonnyal, szakmai rutinjuk és egészségügyben felépített hírnevük, ismertségük miatt megtalálhatják számításukat a teljes mértékben magánegészségügyi környezetben is. (…) Azok a diagnosztikai központok – és számuk hónapról hónapra emelkedik országszerte -, amelyek kizárólag a magánegészségügyi ellátásra fókuszálnak, minden bizonnyal nagyobb betegforgalomra számíthatnak 2024 novemberétől” a szakportál szerint.
Hiszen a magánellátásban ugyan súlyos tízezreket kell fizetnie a betegeknek a vizsgálatokért, cserében viszont hamar sorra kerülnek, és az állami kórházak jellemző állapotával szöges ellentétben lévő, exkluzív környezetben fogadják őket. Erről számolt be a 61 éves Rita is, aki a hallomásból ismert hosszú várólisták miatt meg sem próbálta az állami utat igénybe venni, gerinc MR-re egyből magánorvoshoz ment. „Amikor hamar van szükség a vizsgálatra és pánikol az ember, akkor csak így lehet” – mondta a nő, aki az egyik ismert magánszolgáltatónál volt. „Az egész feeling más volt, mert a magánnál nem egy kórházba mész be, hanem egy olyan helyre, ami szuperül van csempézve, bőrfotelek vannak. Úgy érzed magad, hogy te nem is vagy odavaló. Recepció is van, nagyon kulturáltak, igyekeznek kedvesek, türelmesek lenni.” – mesélte a tapasztalatait.
Oly sok korábbi, hasonlóan nagy horderejű változás után erről a javaslatról sem egyeztetett a kormány előzetesen a szakmai szereplőkkel. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) is csak a hírekből értesült a CT- és MR-vizsgálatok államosításáról, amelynek szerintük rengeteg negatív hatása lesz a betegekre.
„A hatástanulmányokkal megalapozott, szakmai konszenzusos döntéshozatalt megkerülő államosítás tovább ronthatja a diagnosztikában és a járóbeteg-szakellátásban már jelenleg is kritikus mértékű szakemberhiányt, mindez növelheti a várólistákat, rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit, és még több beteget kényszerít a magánellátásba” – olvasható a MOK július 4-i közleményében.
Ezzel szemben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter két nappal később a Kormányinfón azt mondta a Szabad Európa tudósítása szerint, hogy a lépés azt szolgálja, hogy ezeknek a vizsgálatoknak a kapacitása ne legyen megosztott a magán- és a közellátás között, kizárólag a közellátást szolgálják, és a lehető legtöbb vizsgálatot a lehető leggyorsabban végezzék el.
„Ha ezek a gépek állami tulajdonban lesznek, az azt fogja eredményezni, hogy az állam a gépeket időkorlát nélkül tudja működtetni, és ennek következtében a várólistáknak nem hosszabbnak, hanem rövidebbnek kell lenniük a józan ész szabályai szerint” – fogalmazott a miniszter, aki azt is közölte, hogy hét CT- vagy MR-készülék megvásárlását tervezi az állam.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. július 6-án. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Az állami gépekre azonban már most is hosszú a várólista, gyakran csak több hónap után férnek hozzájuk a betegek. A 74 éves Magdinak például emlőrák miatt kellett MR-vizsgálatra mennie. Február közepén volt időpontja egy állami kórházban, ott azonban nem fért be a készülékbe. Ezután átküldték egy másik állami intézménybe, ahol március végén kapott új időpontot – május elejére, de ezt is csak protekcióval.
„Februárban, mikor kiderült, hogy van egy csomó és rögtön tudták, hogy műteni kell – júniusig kellett várni a műtétre. Öt hónapig csak ide-oda küldözgettek és az eredményre vártam. Az ott nagyon idegesítő volt.” – mesélte az asszony, aki nem tudja megfizetni a drága magánellátást. Május óta pedig ismét csak vár az állami rendszerben, ezúttal CT-re. „Azt mondta a doktornő májusban, hogy augusztusban telefonáljak és kérjek időpontot szeptemberre egy CT-re. Ez egy mellkas-hasi-kismedence CT lenne, és pont most sikerült ezt leszerveznem. Azt mondta az asszisztens, hogy a legközelebbi időpont október 30-án van.”
A törvényjavaslat szövegében azonban több kivétel is olvasható. Az államosítás folyamatából kiesnek a hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltatók: velük továbbra is köthető lesz közfinanszírozási szerződés. Ebbe a kategóriába sorolható a Budai Egészségközpont, ami Csányi Sándor OTP-vezér tulajdonában áll.
A július 6-i Kormányinfón ugyan Gulyás Gergely miniszter nem nevezte meg konkrétan Csányi magánklinikáját, arra viszont utalt, hogy nem éri meg az államnak önálló gerincközpontot létrehozni nagyjából évi 100 műtétre – írta meg a 24.hu. Az állam a közgyógyellátás keretében inkább egyesével kifizeti ezeket a műtéteket egy magánszolgáltatónak – mondta a miniszter. A lap pedig hozzátette, hogy a legsúlyosabb gerincbetegeket régóta a Budai Egészségközpont látja el, ami 2021 augusztusában lett teljes egészében Csányi Sándor cégéé.
A Budai Egészségközpont 2000-ben alakult és három helyszínen, a XII. kerületi Nagy Jenő utcában és Királyhágó utcában, valamint a III. kerületben, a Graphisoft Parkban üzemeltet privát járóbeteg szakrendelőket. A Királyhágó utcai épületben működik az Országos Gerincgyógyászati Központ, ahol közfinanszírozott gerincgyógyászati járó- és fekvőbeteg-ellátást is végeznek – olvasható a Budai Egészségközpontról a Wikipédián.
Az intézmény honlapja szerint Csányi Sándor magánklinikáján egy CT-vizsgálat ára 32 és 160 ezer forint között van, egy MR-vizsgálaté pedig 48 ezertől 164 ezer forintig terjed az érintett testrésztől függően.
Az Országos Gerincgyógyászati Központ épülete (forrás: Facebook)
Csányi magánkórházával ellentétben azonban a többi magánszolgáltató 2024 novemberétől már nem végezhet közfinanszírozott vizsgálatokat, vagyis nem küldhetik hozzájuk a betegeket az orvosok a TB-kassza terhére.
A Radiologia.hu cikke szerint „a törvény elsősorban az Affidea Magyarország közfinanszírozott ellátást végző diagnosztikai központjait Győrött és a fővárosban, a Mediworld három diagnosztikai központját, Székesfehérváron, Szolnokon és a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban, a HUNIKO két diagnosztikai központját Kistarcsán és Diósgyőrött, a kispesti Raditecet (Radiológiai, Diagnosztikus és Terápiás Centrum Egészségügyi Kft. – a szerk.) a Pécsi Diagnosztikai Központot, a Budapesti Bajcsy Kórház CT/MR laborját üzemeltető Absolute Medet érinti.”
Megkerestük a Budai Egészségközpontot és az államilag finanszírozott ellátásban jelenleg még részt vevő, piacvezető Affideát is, hogy megkérdezzük a véleményüket a törvénymódosításról, de több hét alatt sem kaptunk választ egyiküktől sem.
„Megint nem arról van szó, hogy mitől gyógyulunk jobban. Ettől senki sem fog hamarabb daganatos lelethez jutni vagy nagyobb eséllyel meggyógyulni. Ez csak tulajdonosváltás. Egészségügyön kívülről jövő üzleti érdekek állhatnak a lépés hátterében, szakmai racionalitása nem látszik” – mondta a Szabad Európának Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a Miskolci Egyetem egyetemi docense a módosítással kapcsolatban.
A Válasz Online augusztusi cikke szerint az Affideával 2018-ban először a Debreceni Egyetem, majd 2020-ban a Szegedi Tudományegyetem bontott szerződést, ám a többi magánszolgáltató azt hitte, ők megússzák. Erre a bizakodásra adott okot az is, hogy „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) közvetlenül szerződött magánszolgáltatók száma az elmúlt években még nőtt is: 2019-ben 9, 2022-ben már 10 százalékát tették ki az összes szerződésnek. A finanszírozási keretből is több jutott nekik, 14 százalék helyett 15 százalék.” – írta meg a lap a NEAK-tól kapott adatok alapján. (Hozzátették azt is, hogy „A magáncégek ennél jóval nagyobb szeletet hasítanak ki a TB-kasszából, de a NEAK csak a közvetlenül vele szerződőket tartja nyilván, a kórházakkal magukkal megállapodókat nem.”)
A reménykedés azonban nem jött be, a mostani törvénymódosítás nem csak az Affideát, hanem a közfinanszírozott ellátásban részt vevő összes hasonló magáncéget is érinti. Takács Péter egészségügyi államtitkár a Portfolio.hu-nak adott interjújában augusztus közepén arról beszélt, hogy az államosítással elkerülhető lenne az esetleges dupla kifizetés – vagyis nem fordulhat elő, hogy a beteg fizet a vizsgálatért a magánszolgáltatónak, ami ezután megkapja az összeget a NEAK-tól is a TB-kasszából.
„Nem feltételezem senkiről, de felteszem a kérdést: nem fordulhat elő, hogy tőlem is elkérnek 34 ezer forintot, meg a NEAK felé is lejelentik ugyanazt az esetet? Ha tiszta helyzetet szeretnék teremteni, akkor el kell jutnom oda, hogy közfinanszírozott egészségügyi intézményben köztulajdonban lévő CT és MR gép van, amit a kórház üzemeltet. A betegnek ez az érdeke.” – mondta az államtitkár.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára sajtótájékoztatót tart a Belügyminisztériumban 2023. augusztus 4-én. (fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Szerettük volna megtudni, hogy pontosan mennyi közpénzt akar megspórolni a kormány a törvénymódosítással, vagyis mekkora összeget fizet ki jelenleg a CT- és MR-vizsgálatokat végző magánszolgáltatóknak az állam a TB-kasszából. Ezt azonban cseppet sem volt egyszerű kideríteni. Először, július 4-én, a vizsgálatok államosításáról megjelent első hírek napján a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) adtunk be egy közadatigénylést, amelyben az állami ellátásban közreműködőként résztvevő szolgáltatók listáját kértük ki 2015 elejétől 2023 május végéig.
Az NNK válaszában azt közölte, hogy az általunk kért adatok nem közérdekűek, hanem egy közhiteles nyilvántartásban szerepelnek, ezért a listát egy rendelet értelmében csak kérelemre és költségtérítés ellenében tudják kiadni. Emiatt július végén – immár nem közadatigénylésként, hanem kérelemként – ismét kikértük azon szolgáltatók listáját, akikkel közreműködői szerződést kötöttek az elmúlt években. Müller Cecília hivatala erre a levelünkre közel egy hónappal később reagált:
az adatszolgáltatást nettó 8 300 forint (áfával 10.540 Ft) befizetése ellenében teljesítik.
Az összeg átutalása után néhány nappal, augusztus végén végre megkaptuk az adatokat egy közel 14.300 soros táblázat formájában. Ebből a gigantikus adatmennyiségből leválogattuk azokat a szolgáltatókat, akik CT- és MR-diagnosztika végzése miatt szerepeltek a nyilvántartásban, és az így kapott 515 soros táblázattal a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) fordultunk.
Szeptember elején beadott közadatigénylésünkben azt kértük, hogy mondják meg, az NNK-tól kapott közreműködők közül kiknek volt közfinanszírozási szerződése és mekkora összeget fizettek ki nekik az államkasszából a megállapodás időtartama alatt. A NEAK először 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, majd végül október elején reagált érdemben egy rövid kimutatással és az alábbi tájékoztatással:
„A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak bejelentési kötelezettsége van, amennyiben a közfinanszírozott tevékenység ellátásához közreműködőt vesz igénybe. Azonban a közreműködői szerződés tartalmára vonatkozóan adatot a NEAK nem kezel. A NEAK a közfinanszírozott szolgáltatóval áll szerződéses jogviszonyban, e szolgáltató köteles az elvégzett teljesítmények jelentésére, közreműködő lehet közfinanszírozott, illetve nem közfinanszírozott szolgáltató is. Fentiek alapján a NEAK kizárólag arra vonatkozóan tud adatot szolgáltatni, hogy az adatigényléshez csatolt listában a közfinanszírozott CT/MR szolgáltató mennyi finanszírozásban részesült.”
A levélhez csatolt mindössze 14 soros táblázatban csupán 11 szolgáltató és a nekik 2023-ban kifizetett összegek szerepelnek. A 11 közfinanszírozott szolgáltatónak összesen 9,6 milliárd forintot fizetett ki idén január eleje és szeptember vége között a NEAK. A listán 6 kórház és 5 magáncég található, amelyeknek havi 20 és 200 millió forint közötti összegeket utalt ki CT- és/vagy MR-vizsgálatok végzésére az állami egészségbiztosítási alap kezelője.
A legtöbbet, összesen 2,4 milliárd forintot a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának fizettek idén a TB-kasszából. Második helyen áll a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, ami közel 1,4 milliárdot kapott a NEAK-tól képalkotó diagnosztikára. A magán CT- és MR-vizsgálatok terén piacvezetőnek számító legnagyobb magáncég, a fentebb már említett Affidea a harmadik helyen van 1,1 milliárd forinttal.
Szerepelnek a táblázatban néhányan azok közül a magánszolgáltatók közül is, akiket a Radiologia.hu cikke szerint leginkább érinteni fog a törvénymódosítás: a Huniko Kft. 427 millió forintot, a Pozitron Kft. 768 milliót, a Raditec Kft. pedig 507 milliót kapott idén a NEAK-tól.
A nekünk nyilatkozó betegek többségét egyébként az állami kórházban dolgozó orvosok ilyen külső közreműködőhöz küldték, mert a kórháznak nem volt saját készüléke. A magáncégekkel pedig minden nekünk nyilatkozó páciens teljesen elégedett volt. „Ott aztán ugye kinyílik Amerika, mert mindenki készséges, kedves, aranyos. Kicsit várnom kellett, aztán megtörtént a vizsgálat, és mire hazaautóztam, addigra az e-mail-fiókomban volt a lelet.” – mesélte például az 50 éves Andrea, akin CT-vizsgálatot végeztek heves gyomorfájdalmai miatt.
Hasonló tapasztalatokról számolt be a 22 éves Lili is, akit hónapokig tartó erős fejfájása miatt küldött el a háziorvosa neurológushoz, az pedig beutalta MR-vizsgálatra az állami kórházban működő, TB-támogatott magánszolgáltatóhoz. „Érdekes volt az a szituáció, hogy bementünk egy lelakott kórházba, aminek a váró része stílusilag még mindig a kórházhoz tartozott, és jött egy full modern ajtó, hasonló kiírással. Ott csak egy sima folyosó volt, mégis nagyon látszott a különbség.”
Érdekes módon a Csányi Sándor magánkórházát működtető vállalatnak, a Budai Egészségközpont Zrt.-nek idén kifizetett összegekről semmit nem közölt a NEAK. Pedig ez a cég is benne volt abban a nekik elküldött 515 soros táblázatban, amit az NNK-tól kapott közreműködői adatokból válogattunk le a CT-t és MR-t végző szolgáltatókról.
Azt tehát nem tudjuk, hogy Csányi magánkórházának ebben az évben mennyit fizetett ki TB-alapú CT- és/vagy MR-vizsgálatokra az Egészségbiztosítási Alapkezelő, de saccolni itt is tudunk korábbi adatok alapján: a cég tavalyi beszámolója szerint 2022-ben nettó 6,5 milliárd forintot kapott »NEAK szerződött betegellátás« jogcímén. Azt azonban sajnos nem részletezték, hogy ebből mennyi a Gulyás Gergely által is említett, törvényi kivételt érő gerincműtétek és mennyi a képalkotó diagnosztikai eljárások térítése.
Részlet a a Budai Egészségközpont Zrt. 2022-es pénzügyi beszámolójából
A nyári törvénymódosítás szerint azonban nem csak bizonyos „hiánypótló” szolgáltatást végző cégek (mint a Budai Egészségközpont), hanem más szervezetek is kivételt kapnak a képalkotó vizsgálatok államosítása alól. Ilyen kivételnek számít a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) szóló törvény szerinti klinikai központ.
Ilyen alapítványok fenntartásában működik a legtöbb egyetem az úgynevezett modellváltás óta, köztük azok az orvosi egyetemek, amelyek klinikai központtal rendelkeznek. Ilyen a Semmelweis Egyetem (SE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Debreceni Egyetem (DE) orvostudományi kara. Ezek közül a PTE és a DE Klinikai Központja szerepel a NEAK-tól kapott listán: a pécsi intézmény 774 milliót, a debreceni pedig 2,4 milliárdot kapott a TB-kasszából CT- és MR-vizsgálatokra 2023 első kilenc hónapjában.
Májusban megszavazta a Fidesz-KDNP a parlamentben, hogy az említett, klinikai központokkal rendelkező vidéki egyetemek legyenek hat vidéki kórház fenntartói az egységesség megteremtésére hivatkozva. Ennek értelmében a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház a Debreceni Egyetem alapítványához; a deszki Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza a Szegedi Tudományegyetem alapítványához; míg a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház, a Szigetvári Kórház és a Siklósi Kórház a Pécsi Tudományegyetem alapítványához került júliustól.
Az egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatók is mentesülnek a képalkotó vizsgálatok államosítása alól. A Magyar Nemzet.hu cikke alapján 2021-ben négy egyházi fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézmény működött, mindegyik a fővárosban az emberi élet különböző ciklusaira specializálódva: a Bethesda Gyermekkórház (szülészet, gyermekgyógyászat), a Budai Irgalmasrendi Kórház (általános felnőttellátás), a Szent Ferenc Kórház (kardiovaszkuláris betegek kezelése és rehabilitációja), és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) Szeretetkórháza (idősek és haldoklók ellátása).
Azt nem tudni, hogy ezekben az intézményekben hány CT- és MR-vizsgálat történik, ha történik, és mennyi térítést kapnak ezért a TB-kasszából. A kormányközeli lapnak adott interjújában Toldy-Schedel Emil, az Egyházi Kórházak Egyesülésének elnöke azonban elmondta, hogy „Most nagyjából a három százalékát fedjük le az ellátórendszernek, ám ez akár nyolc-tizenkét százalékra is bővülhet”. Hozzátette a lehetséges bővülés okát is: „az evangélikus és a görög katolikus egyház, illetve több zsidó felekezet is kórházalapításban gondolkodik”.
A törvénymódosítás szövege (forrás: parlament.hu)
A jövő novembertől életbe lépő törvénymódosítás azonban nem csak a CT- és MR-vizsgálatok konkrét elvégzését érinti, hanem – ahogy erre a Radiologia.hu cikke felhívta a figyelmet – a magánorvosok és magáncégek által végzett leletezési, távleletezési vagy CT/MR-operátori munkát is. Ezek is meg fognak szűnni 2024 novemberétől, ami újabb szakemberhiányt, és ezáltal a várólisták további növekedését okozhatja.
Egy egészségügyben dolgozó szakember is a leletezést emelte ki, amikor a törvényjavaslatról és annak lehetséges következményeiről kérdeztük. Elmondta, hogy a külső közreműködő nem csak magával a képalkotó berendezéssel, a CT- vagy MR-készülékkel rendelkező magánszolgáltató lehet. „Vannak távleletezős programok, ott nem a képalkotó eszközről van szó, nem a CT-t vagy az MR-t adja a közreműködő, hanem a szellemi részét. Külsős orvosok leleteznek be, ők úgymond a külső közreműködők. Vannak olyan kórházak, ahol csak a leleteket adják ki, ezt feltöltik egy rendszerbe és külsős orvosok leletezik.” – magyarázta a szakember.
Szerinte egyébként az állami rendszerben „a védelem miatt elég sok értelmetlen vizsgálat van, többször előfordul, hogy egészen apró sérüléseknél rögtön koponya CT-t csinálnak”. A vizsgálatok államosításáról azt gondolja, hogy gazdaságilag érthető és jó lépésnek tűnik abból a szempontból, hogy nem kell külső közreműködőnek kifizetni a vizsgálatokat, észszerűbbnek tűnik központosítani a rendszert. „Ezt látjuk, aztán hogy ebből hogyan lehet csúnya profitot termelni, vagy durván monopolhelyzetet teremteni – ezt nem tudjuk. Egyelőre abban vagyunk, hogy ez így jónak, vagy inkább észszerűnek tűnik, és reménykedünk abban, hogy ez tényleg az észszerű szinten marad és nem lesz visszaélés ezzel kapcsolatban.” – mondta.
Egy beteg szívbillentyű-ellenőrző vizsgálata látható a képernyőn, amelyet a világviszonylatban is új, fotonszámláló detektorral rendelkező CT-készülék készített a berendezés átadóünnepsége napján a fővárosban, a Semmelweis Egyetemen, az Orvosi Képalkotó Klinikán 2022. január 10-én. (fotó: MTI/Soós Lajos)
Kunetz Zsombor egyáltalán nem bizakodó az államosítás következményeit illetően. Az egészségügyi szakértő szerint a magánszolgáltatóknál foglalkoztatott egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolók szinte biztosan nem akarnak majd állami alkalmazottak lenni a csökkenő fizetés, a véletlenszerű áthelyezések és a függetlenségük feladása miatt. Így egyre fokozódik majd a jelenlegi munkaerőhiány a képalkotás területén is. „Ez pedig azt jelenti, hogy például a daganatos betegek diagnosztikája, betegségük nyomon követése a jelenleginél is rosszabb lesz. Tovább nyúlnak majd a várólisták, több beteg hal meg a diagnosztika hiányában nem megkezdett kezelések miatt” – írta a szakértő a Facebook-oldalán.
Ilyesmitől tart az 50 éves Andrea is, aki heves gyomorfájdalmai miatt ment állami kórházba. A hosszas várakozást ugyan megúszta, de ezért fizetett: pénzt adott az orvosnak, amikor kezet fogtak. „És onnantól kezdve minden működött” – mesélte. A doktor először laborvizsgálatra, majd ultrahangra, végül CT-re küldte egy külső közreműködőhöz. Ott – ahogy fentebb idéztük a szavait – kinyílt számára Amerika, mert mindenki kedves és készséges volt vele. De ami igazán számított, hogy egy héten belül elvégezték a vizsgálatot, nem kellett rá hónapokat várnia. „Ez így működik, akinek pénze van, annak mindene van. Van laborvizsgálata 10 percen belül, ultrahang-vizsgálata, és így tovább. Aki nem tud pénzt adni, az vagy túléli, vagy nem.” – mondta az asszony.
Erdélyi Katalin – Fetter Dóra
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. A cikk a TI Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült. A megszólalók nevét megváltoztattuk. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Új MR-berendezés a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) 2023. március 13-án. (fotó: MTI/Kovács Attila)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
800 milliós elkerülő útról beszéltek két éve, azóta egy nyomvonalig jutottak, de se pénz, se határidő nincs a kivitelezésre.
A Déli Körvasút ötödik eleme lakóházak közvetlen közelében haladna el, a vonalon a Budapest–Belgrád vasútvonal teherforgalma menne Nyugat-Európa felé.
Erről írtak a független vidéki portálok a héten. Lapszemle.
„Átgázolt rajtunk a varsói gyors” – mondták 1994-ben a fideszes politikusok, amikor Lengyelország után Magyarországon is visszatértek a hatalomba az egykori kommunisták. A két ország politikusai azóta is sűrűn hivatkoznak egymásra, kérdés, hogy ma este ki teheti ezt elégedettebben.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!