A kormány milliárdokat költött a járvány után a kórházi várólisták lefaragására, mégsem sikerült minden műtétnél érdemben csökkenteni a várakozási időt. A hosszú várakozás ugyanakkor csak a probléma egyik oldala: az Átlátszó felmérését kitöltő betegek jelentős része információhiányról számolt be a várólistára kerüléssel és annak következményeivel összefüggésben, holott a törvény előírja a megfelelő tájékoztatást. Előfordult olyan is, hogy egy beteget jelzés nélkül töröltek a várólistáról, így több hónapnyi sorban állás veszett kárba. Ráadásul épp egy olyan műtétnél, ahol a várakozási idő az egyik leghosszabb: nem ritka az sem, hogy több évet állnak sorba a betegek, mielőtt ellátást kapnak.
A törvény kimondja, hogy várólistára helyezés esetén a beteget tájékoztatni kell a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve a várakozás esetleges következményeit is fel kell vázolnia az orvosnak. A gyakorlatban azonban ez nem minden esetben történik meg – legalábbis az Átlátszó kórházi várólistákkal kapcsolatos felmérését kitöltők tapasztalatai szerint. Közülük Nikolett története egy igen extrém példa: őt egyszerűen törölték a várólistáról, anékül, hogy ezt jelezték volna neki.
Az Átlátszó kórházi várólistákkal kapcsolatos kérdőíves felmérését több mint kétszázan töltötték ki az https://atlatszovarolistak.hu/ oldalon. A 211 kitöltő közül 93 fő a férfi, 116 a nő, 2 fő pedig az egyéb/nem szeretném megosztani kategóriát jelölte be. Többségük 65 és 74 év közötti volt, de a 45-54 és 55-64 éves korosztály is kiemelkedett.
Bár felmérésünkben a műtétre várakozók tapasztalatait gyűjtöttük, számos olyan válasz érkezett, ami szakrendelésre várakozók élményeiről számolt be. Voltak hiányos kitöltések is, például előfordult, hogy a pontos várakozás hosszát nem kaptuk meg – ennek magyarázata lehet ugyanakkor, hogy sok esetben ezt még a beteg maga sem tudja.
A beérkezett adatokból kiszűrtük azokat az eseteket, amikor a betegek kifejezetten műtétre várakoznak: a számuk 93 fő volt. Ők saját bevallásuk szerint az alábbi műtétekre kaptak időpontot az elmúlt években vagy várakoznak jelenleg is.
A leghosszabb várakozási időről bütyök- és kalapácsujj-műtétre várakozó kitöltőnk számolt be, ez a beavatkozás az ortopédiai kisműtétek közé tartozik. Saját bevallása szerint 1390 napos (közel négy év) várakozási időt mondtak neki a tavalyi év során. A személyes tapasztalatok alapján átlagosan több száz nap várakozási időt jósoltak betegeknek például epekő-műtétre (átlagosan 739 nap, azaz két év), térdprotézis-műtétre (átlagosan 592 nap) és lágyéksérv-műtétre (átlagosan 512 nap) is.
Ha nem átlagokat nézünk, hanem egyedi eseteket, akkor a rekorder egy epekő-műtétre várakozó kitöltőnk, aki elmondása szerint 2023 elején 2028-ra kapott időpontot. Ha ez időközben nem változik – hiszen az előzetesen megadott időpont csak tájékoztató jellegű, a valóságban a kapacitásoktól függően hamarabb vagy akár később is sorra kerülhet a beteg –, akkor összesen több mint 1800 napot kell ellátásra várnia. Ez közel öt évet jelent. Meghaladta az ezer napos várakozási időt egy térdprotézises páciens is, aki saját bevallása szerint 2021 elején került fel várólistára, s ekkor 2024-es műtéti időpontot kapott.
A betegek várakozási időre vonatkozó tapasztalataiban jelentős eltérések lehetnek amiatt, hogy nem azonos időpontban várakoznak a listán: voltak, akik a kitöltés pillanatában vártak az ellátásra, míg mások múltbeli történeteiket osztottak meg. Az, hogy az ország mely részén áll valaki sorba, szintén befolyásolja a várólisták hosszát. Egyes esetekben pedig a pandémia is hatással volt a várakozási időre, a járvány ugyanis jelentősen megnövelte a várólisták hosszát, mivel a halasztható műtéteket egy időre felfüggesztették, az ellátás újraindulása pedig a betegek feltorlódásával járt.
Jelenleg a várólista-nyilvántartás szerint az ortopéd kisműtétre az átlagos várakozási idő 58 nap. Az epekő-műtét egyik típusára 2 napot, míg egy másik típusra 40 napot kell a betegeknek várakozni. A térdprotézisre a 6 hónapos átlag 268 nap, hasfali és lágyéksérvre ugyanez 51 nap.
„A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell” – így fogalmaz a vonatkozó törvény. Az Átlátszóhoz beérkező személyes tapasztalatok alapján az esetek túlnyomó részében ez nem feltétlenül teljesült.
A kitöltők sokszor nem tudták megmondani, hogy mennyi ideig várakoznak, és többen nyilatkoztak úgy, hogy nem kaptak információt arról, hogy pontosan miért kerültek várólistára (például orvoshiány, eszközhiány miatt), illetve arról sem tájékoztatta őket a kórház, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek a várakozásnak – ilyen lehet például a tünetek súlyosbodása vagy a fokozódó fájdalom.
A betegek többsége, 53 fő sem a várólistára kerülés okáról, sem annak lehetséges egészségügyi következményeiről nem kapott tájékoztatást. Azoknál a betegeknél, akik kaptak tájékoztatást, pénz-, eszköz- és orvoshiányra hivatkoztak az egyes intézmények.
Az egyik kitöltő arról számolt be, hogy azért maradt el – másodjára – a tervezett műtéte, mert éppen nem volt az intézményben altatóorvos.
Egy másik esetben nem tudták az intézmény dolgozói, hogy mikor kapnak szabad műtőt, ezért 2-3 év várakozási időt becsültek. „Az orvos sóhajtott, és annyit rebegett: magánkórház” – olvasható a beteg beszámolójában.
A tájékoztatás hiánya ugyanakkor nemcsak a várólistára kerüléskor jelenthet problémát, arra is találtunk példát, amikor az előjegyzésben történt változásokat nem kommunikálta megfelelően a kórház a beteg felé.
Nikolett tavaly tavasszal ment el ortopédorvoshoz, nagyjából két hónappal később fel is került a csípőprotézis-műtétes várólistára egy dunántúli kórházban. Mint mondja, nem a területileg illetékes kórházba jelentkezett, mert úgy hallotta, így csökkenthető lesz a várakozási idő, ami csípőprotézis-műtétnél amúgy sem rövid, átlagosan fél év környékén alakul. Már az sem volt egyszerű, mire egyáltalán eljutott az orvoshoz, de a műtét előtt további vizsgálatokra kellett elmennie.
„Kérdeztem az orvost, hogy mikor menjek el megvizsgáltatni magamat, hogy biztos, hogy rendben legyen minden, és akkor ő legyintett rá, hogy hol van még a műtét, majd előtte egy hónappal” – meséli. Várakozás közben kiderült, hogy más egészségügyi problémája is van, amit műtéti úton kell megoldani. Ezt jelezte is az orvosának, akitől azt az információt kapta, hogy addig, ameddig ez a helyzet fennáll, nem tudják a csípőprotézis-műtétet elvégezni.
Mint mondja, nem igazán értette, miért nem a vizsgálatokkal kezdték, hiszen ha a műtét előtt pár héttel derül ki, hogy van valamilyen gyulladás, amiről a beteg nem tud, akkor az meghiúsíthatja az egész beavatkozást, amire egyébként hosszasan várakozott a páciens.
A XVI. kerületi Kertváros Egészségügyi Szolgálat megújult és kibővült Jókai Mór utcai Szakrendelője 2022. március 18-án. A szakrendelő az Egészséges Budapest Programban (EBP) több mint hárommilliárd forintból újult meg. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
„Megbeszéltük, hogy majd szólok, ha sor került a másik műtétre, ez idén tavasszal volt. És akkor utána néztem a várólista-nyilvántartást, mert szoktam néha nézegetni. És akkor látom, hogy töröltek.
Nem az van, hogy elhalasztották a műtétet, hanem se szó, se beszéd, töröltek.
Akkor én, mint az őrült telefonálgattam, kérdőre vontam a kórházat – erre is napokat kellett várnom, hogy elérjem az illetékest, mert épp nem volt, más pedig nem foglalkozik ezzel – és akkor nagy kegyesen mondta, hogy jó, hát akkor újra fölvesznek a listára. Így megint a sor legvégére kerültem” – meséli Nikolett.
Amikor először felkerült a várólistára, kilenc hónapos várakozást jósoltak neki, a hivatalos adatbázis szerint 2023 tavaszán került volna sorra. Az esetazonosítója mellett ugyanakkor idén év elejétől a „törölve egyéb ok” miatt státusz szerepel. „Azt megértem, hogy jó, egy-két hónapot várjunk, de miért nem elhalasztották a műtétet, miért töröltek szó nélkül?” – teszi fel a kérdést Nikolett.
Az Átlátszónak nyilatkozó, egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette: ha a beteg ideiglenesen olyan állapotban van, hogy nem kerülhet sor a műtétre, esetleg a beavatkozás elvégzésének előfeltétele egy másik műtét, az általános gyakorlat a halasztás szokott lenni. „Hogyha a műtét más ok miatt elmarad, meg szól az ember, akkor ezeken az időpontokon azért lehet mozgatni.”
A törvény is úgy fogalmaz, hogy csak bizonyos esetekben lehetséges a beteg törlése a várólistáról, és ilyenkor is szükséges erről tájékoztatást nyújtani. Az egyik ilyen ok, ha a beteg úgy dönt, máshol veszi igénybe az ellátást vagy nem jelenik meg a műtét időpontjában, anélkül, hogy a távolmaradást jelezné a kórháznak.
Előfordul olyan is, hogy a beteg az ellátás igénybevételére a várólistán megadott időpontban nem alkalmas – ez történt például Nikolettel is. Ilyenkor a műtét halasztásra kerül, az ellátást az alkalmasság orvosi vizsgálattal történő megállapítását követő legkorábbi időpontban – a várólistán elfoglalt helye szerint – kapja meg. „A halasztás a beteg várólistán elfoglalt helyét kedvezőtlenül nem módosíthatja, amennyiben azonban annak szakmai feltételei fennállnak, az adott beavatkozás más – a várólistán lévő soron következő – betegnél is elvégezhető.”
A NEAK várólista-nyilvántartásában elérhető friss adatokból képet kaphatunk arról, hogy hány esetben fordult elő, hogy „törölve egyéb ok miatt” státusz szerepelt az éppen várólistán sorakozóknál. Úgy értesültünk, hogy ezt a kategóriát olyan esetekben használják a kórházak szabályosan, ha semmilyen egyéb indokkal nem tudják leírni, miért van szükség a törlésre – például adminisztratív hibáról van szó.
Nikolett végül 2023 áprilisában került fel újra a listára, ekkor egyébként a tervezett ellátás időpontjánál 2024 eleji dátum szerepelt. Mint mondja, a rossz tapasztalatok miatt ekkor már bizalmatlan volt, félt, hogy valamilyen ok miatt megint törlik, és ismét nem fogják értesíteni, ezért egy fővárosi kórházba is bejelentkezett.
Úgy néz ki, itt 2024 februárban fogják műteni, vagyis közel két évvel azután, hogy először felkerült a várólistára.
Nem tud azonban mást tenni, türelmesen várakozik tovább, annak ellenére, hogy már nagyon keveset tud menni, azt is csak bottal. „Amikor megyek a boltba, vagy ügyet intézni, akkor nem állhatok meg az autómmal a bejárathoz közel, mert ugye nincsen rokkantkártyám. Még csak ideigleneset se kapunk, hogy ennyivel is könnyebb legyen a várakozás.”
A rossz testtartása miatt a térde, dereka is egyre rosszabb, ennyi idő alatt jelentősen kopott a csípőízület, sőt, a másik lába is elkezdett romlani az extra terhelés miatt. De még így is szerencsésnek tartja magát, mert a sorstársai között van, aki aludni sem tud a fájdalomtól.
A cikkben szereplő nevét kérésére megváltoztattuk.
Pete Luca – Szopkó Zita
A cikk a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) támogatásával készült. A felméréshez a BIRN B-Engaged eszközét használtuk. Címlapkép: Átlátszó-montázs (forrás: pexels.com, NEAK várólista -nyilvántartás)
Állapotfelmérést hirdető cégek korábbi munkavállalóival beszélgettünk, akik elmesélték, mi volt a feladatuk, hogyan zajlott a felmérés és az értékesítés.
A közérzetjavító, wellness eszközökkel foglalkozott már a Gazdasági Versenyhivatal és a rendőrség is.
Az állapotfelmérést, valamint közérzetjavító és wellness termékeket kínáló cégek hátterében korábban feltűnt a motivációs trénernek állt Bódi Bence is.
Lengyel Tiborral, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével beszélgettünk arról, hogy látják a mentősök az Országos Mentőszolgálat helyzetét.
