Tíz év is kevés volt a várólisták rendbetételére, minden tizedik adat hibás a nyilvántartásban

A kormány 2012-ben egységes, mindenki számára elérhető várólista-nyilvántartási rendszert vezetett be, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő működtet. Az oldal azzal a céllal jött létre, hogy átláthatóbbá tegye a műtéti várólistákat, azaz könnyebben lehessen információhoz jutni arról, hogy mennyi ideig kell várakozni egy-egy beavatkozásra, és melyek azok a műtétek, ahol sokan állnak sorban az állami egészségügyben. A 14 millió forintból fejlesztett nyilvántartás adatait elemezve ugyanakkor azt találtuk, hogy a feltöltött adatok jelentős része hibás.

„A 2010 előtti rendezetlen viszonyok felszámolására a kormány egységes nyilvántartási rendszert vezetett be, melynek célja az átláthatóság, a sorrendiség betartása az igénybevételben, valamint az ellátás monitorozása” – mondta el a Belügyminisztérium tavaly szeptemberben a kórházi várólisták kapcsán a Világgazdaságnak.

A műtéti várólistaadatok 2012 óta érhetőek el nyilvánosan a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldalán, a rendszer bevezetése ugyanakkor nem volt zökkenőmentes. A Medical Online szerint 2013 júniusában az oldal adatainak kétharmada hibás volt, előfordultak rosszul vagy egyáltalán nem rögzített esetek, lejárt időpontok, illetve hiányosságok az ellátási sorrend betartásakor. Fél évvel később ez az arány 20 százalékra csökkent. A nyilvántartás adatait elemezve ugyanakkor azt találtuk, hogy most, tíz évvel az online várólista-rendszer bevezetése után is hemzseg az oldal a hibáktól.

A várólista-nyilvántartás elsődleges célja, hogy a várakozó beteg az esetazonosítója segítségével megnézhesse, mennyit kell várakoznia, azaz mi az ellátás várható időpontja. A honlapon látható az is, hogy melyik beavatkozásra mennyien várnak az egyes intézményekben, mennyi beteget láttak el az elmúlt félév során, és mennyi volt az átlagos és a medián várakozási idő.

Korábban a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) is elérhetőek voltak, ezek azonban tavaly év elején lekerültek az oldalról. Az esetek nincsenek archiválva, így mindig csak a lekérdezést megelőző hat hónap adatai láthatóak.

Van, ahol még mindig sokat kell várni

Saját adatgyűjtésbe kezdtünk az oldalon: archiváltuk az összes műtétre várakozó esetet két különböző időpontban, fél év különbséggel – tavaly augusztus és idén január, majd február és július között –, hogy megnézzük, mennyit változtak a várakozási idők. Azt a tizenhárom kezelést vetettük össze, ami a kötelező várólisták típusába tartozik, vagyis amelyek vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja.

 

A NEAK adatai alapján a műtétek többségénél csökkent a várakozási idő. Szürkehályog műtétre tavaly 85 nap volt az átlagos várakozási idő, idén már csak 64 nap. Jelentősen kevesebbet kell várni a gerincstabilizáló műtétekre is, 302 nap helyett átlagosan 209 napot.

A leghosszabb várólistával rendelkező beavatkozásoknál a várakozási idő azonban tovább nőtt. Térdprotézis-műtéteknél 25 nappal, csípőprotézis-műtétnél egy hónappal, jelentős kiterjesztett gerincműtétek esetében pedig 33 nappal hosszabb átlagos várakozási időre számíthattak a betegek a fél évvel ezelőtti adatokhoz képest.

Vagyis a számok igazolják, amiről a Magyar Orvosi Kamara számolt be július végén az Átlátszónak: a kormány várólista-csökkentési programja a gyorsabban elvégezhető, kisebb műtétek esetében hozott javulást,

a komplexebb, eleve hosszabb várólistával rendelkező beavatkozások esetében érdemben egyelőre nem sikerült csökkenteni a várólistákat.

Több sebből vérzik a hivatalos nyilvántartás

A NEAK oldaláról összegyűjtött, 2022. augusztus és 2023. július közötti adatok elemzése során egy különös jelenségre is felfigyeltünk: több esetben a betegek listára való felkerülésének dátuma későbbi időpontra szól, mint a műtét elvégzésének időpontja. Vagyis a nyilvántartás szerint számos beteg csak azután került fel a várólistára, hogy a kezelésüket már elvégezték.

A várólistára kerülés hivatalos menete, hogy az orvos megállapítja az ellátás szükségességét, majd regisztrálja a rendszerben, ennek során a beteg felvételre kerül a tervezett ellátást végző szolgáltató listájára. A páciens megkapja a személyes és titkosított azonosítóját (esetazonosítót), amelynek segítségével megnézheti, hogy előreláthatóan mennyit kell várakoznia, azaz mi az ellátás várható időpontja.

Nemcsak sürgős ellátást igénylő eseteknél találkoztunk ezzel a jelenséggel, és nem is kizárólag egy kórháznál, ami a várólista vezetésének módszertani hibáira esetleg magyarázattal szolgálna.

A coronaria intervenciók, azaz szívkatéterezésre várakozók várólista adatai például teljes egészében hibásak – úgy tűnik, mintha rossz kategóriába töltötték volna fel a dátumokat.

Jelenleg is található több ilyen eset a NEAK várólista oldalán, például “A bélrendszer kis műtétei nem malignus folyamatokban” kategóriát lehívva egy beteg ellátásának időpontja július 24. volt, a listára viszont csak július 26-án került fel az adatbázis szerint. Az eltérések száma az általunk vizsgált féléves adatokban általánosságban csak egy-két nap, de számtalan olyan esetet találtunk, ahol több tíz, vagy akár száz nappal csúszott el a feltöltött adatbázis.

A 2022. augusztus -2023. január közötti időszakban nagyjából 140 ezer esetből több mint tízezer hibás adatra leltünk, a második adatgyűjtéskor (2023. február-július) pedig azt találtuk, hogy 190 ezerből több mint 18 ezer,

vagyis minden tizedik feltöltött adat értelmezhetetlen.

A várólista-oldal adatait a kórházak szolgáltatják, ez fel is van tüntetve a honlapon: „A várólisták adattartalmával kapcsolatban minden esetben az adott várólistáért felelős intézmény az illetékes”.

A hibát magyarázhatja, hogy a kórházak által lejelentett várólista-adatok változtatás nélkül kerülnek ki a várólista-nyilvántartás oldalára. Információink szerint ez valóban így van, a NEAK csak a felületet adja, az adatokat a kórházak biztosítják, azok ellenőrzésére, átnézésére pedig sem lehetőség, sem pedig kapacitás nincs.

A témával kapcsolatban e-mailben kerestük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) illetékes munkatársait, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

14 millióba került a fejlesztés

A NEAK (korábbi nevén Országos Egészségbiztosítási Pénztár) 2012 márciusában szerződött a Combit Számítástechnikai Zrt.-vel várólista-rendszer tervezése és fejlesztése tárgyban. Mindezért nettó 14 millió forintot fizettek a főtevékenysége szerint számítógépes programozással foglalkozó cégnek. Rajtuk kívül mindössze egyetlen ajánlat érkezett be, a hirdetményből azonban nem derül ki, hogy az Apertech Kft. mennyiért vállalta volna a feladatot.

A Combit Zrt.-t 1985-ben alapították, tulajdonosa 2019 óta a Grepton Informatikai Zrt., a váróslistás szerződéskötés idején pedig Braun Erika volt (aki korábban az Apertechben is tulajdonos volt). A cég az elmúlt öt évben jellemzően 700 ezer és 1 millió forint közötti nettó árbevételt ért el, a profitja pedig 50-80 millió körül alakult. Pénzügyi beszámolója szerint a 2012-es üzleti évben, azaz amikor a NEAK-kal szerződött, a vállalat megduplázta az árbevételét (300-ról 637 millióra), a profitját pedig 169 millióról 190-re tornázta fel.

Titkos nyilvántartások, nem megfelelő tájékoztatás

A kórházi várólisták hosszával több cikkben foglalkoztunk már az Átlátszón.

Július végén feltártuk, hogy hivatalos várólistához képest több helyen létezik egy másik, titkos nyilvántartás is, így előfordul, hogy hónapokat várnak betegek, mire felkerülnek a hivatalos műtéti várólistára.

Legutóbbi cikkünkben azt vizsgáltuk meg, hogy a hosszú várakozási idő mellett milyen problémákkal szembesülnek a műtétre váró betegek. Az Átlátszó felmérését kitöltők jelentős része arról számolt be, hogy nem tájékoztatták őket a várakozás okairól és lehetséges következményeiről, holott a törvény ezt előírja. Egy beteget pedig az értesítése nélkül töröltek a várólistáról, így több hónapnyi sorban állása veszett kárba.

Pete Luca – Szopkó Zita

A várólista-adatok összegyűjtésében közreműködött: Bakó Bettina, Kántor-Újvári Gerda, Kiss Soma, Mayer Vanda, Virág Sára és Olvasónk. A cikk a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) támogatásával készült. A felméréshez a BIRN B-Engaged eszközét használtuk.  A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Átlátszó-montázs (forrás: NEAK várólista nyilvántartás, pixabay.com)