A hosszúra nyúlt kórházi várólisták miatt egyre több beteg fordul alternatív megoldások felé a várakozási idő csökkentésének reményében. Az Átlátszó kérdőíves felméréséből kiderül, hogy vannak, akik akár több száz kilométert utaznak egy műtétért. Aki pedig teheti, a magánegészségügy felé fordul, ami jellemzően gyorsabb ellátást ígér, ám ezért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a pácienseknek. Több beavatkozásnál jelentős különbségeket találtunk az ellátás időtartamában a főváros és a vidéki városok között, ami tovább növeli az egyenlőtlenségeket.
A kórházi várólistákról szóló cikksorozatunkban személyes történeteken keresztül mutattuk be, hogy nincs egyszerű dolga annak, aki az állami egészségügyben várakozik valamilyen műtétre: nem ritka a több hónapos vagy akár éves várakozás sem. A tájékoztatás hiánya, a várólistára kerülést megelőző, titkos nyilvántartásban való sorakozás mind-mind megnehezíti a betegek életét, ráadásul a hivatalos lista sem minden esetben mutat valós képet a várakozókról. Mindezek miatt nem csoda, hogy aki teheti, alternatív utakat keres, például a magánegészségügyben végezteti el a műtétet. Ezért azonban gyakran súlyos, több százezres vagy akár milliós összeget kell kifizetniük a betegeknek.
Istvánnak 2023 eleje óta voltak panaszai, és nem sokkal később kiderült, hogy sérvműtétre lesz szüksége. Mint mondja, szerencséje volt, az orvos alig két hét várakozás után tudta fogadni egy vidéki kórházban. A műtét időpontjával kapcsolatban már más volt a helyzet: azt a tájékoztatást kapta, hogy 2024 májusában kerülhet sor a műtétre.
„Azt mondta, hogy ha kizáródik, akkor soron kívül, mint életmentő műtét, megoldják. De hát azt nem szabad kivárni.” (A sérv kizáródása azonnali beavatkozást igénylő, életveszélyes állapot, amelynek során a sérv nyakát képező gyűrű megszorul, és a sérv tartalmát annak ereivel együtt kizárja – a szerk.) Mindezeket mérlegelve döntött végül úgy István, hogy bejelentkezik egy magánkórházba, ahol egy hónap alatt elvégezték a műtétet. Összesen 650 ezer forintot kellett fizetnie.
És nem ő az egyetlen: az Átlátszó kórházi várólistákkal kapcsolatos tapasztalatokról szóló felmérését több mint kétszázan töltötték ki az atlatszovarolistak.hu oldalon, közülük tizennyolcan nyilatkoztak úgy, hogy a hosszú várakozás miatt végül inkább fizettek az ellátásért.
Volt, aki arról számolt be, hogy a munkája miatt nélkülözhetetlen a tisztánlátás, így fel se merülhetett, hogy az egy-másfél éves várólistát kivárja a szürkehályog-műtétre. „Még a magánegészségügyben is várólista volt” – tudtuk meg a betegtől, aki hozzátette, hogy négy hónap várakozás után végezték el a szemműtétét egy magánklinikán, közel 1 millió forintért. Többen számoltak be elviselhetetlen fájdalomról is, ami miatt már nem tudtak tovább várni.
Kamilla a 20-as évei második felében jár, idén tavasszal tudta meg, hogy endometriózisa van. A betegség a méhnyálkahártyához hasonló szövet megjelenését jelenti a méh üregén kívül, és a nők körülbelül 10%-át érinti. A panaszai azonban már jóval korábban, nagyjából egy éve kezdődtek, járt is nőgyógyászati vizsgálaton, de nem találtak semmit. „Mindig mindenki azt mondta, hogy ez vele (a menstruációval – a szerk.) jár, meg kell tanulni együtt élni a fájdalommal, és én ezt elfogadtam. Aztán egyre rosszabb lett, ezért felkerestem egy magánorvost, aki megerősített abban, hogy jól gondoltam, valóban endometriózis.”
Mivel a betegség egy speciális típusáról van szó, nem sok helyen végzik ezt a beavatkozást, tudomása szerint állami egészségügyben csak három helyen van erre lehetőség. A sorstársak beszámolói alapján úgy értesült, legalább fél év, mire az első időpontot megkapja a beteg, és onnantól kezdve a műtéti várólistán nagyjából másfél év várakozásra kell készülni. Ennyit semmiképp nem akart várni, és félt is a komplikációktól. „Azért az is egy ijesztő dolog szerintem, hogy mire odakerül az ember, vagy sokkal rosszabb lesz, vagy akár életveszélyes állapotba is kerülhet” – indokolta a döntést, hogy végül egy vidéki magánklinikára jelentkezett be.
Ott június végén sor is került a műtétre, összesen másfél hónapot kellett várakoznia.
„Bosszantó, hogy fizetem a tb-t sok-sok éve, és semmit nem kapok érte.
Emellett kellett magánúton most közel hárommillió forintot kifizetnem. Mindezt azért, hogy ne két év múlva műtsenek meg” – tette hozzá Kamilla, aki elárulta azt is, hogy a műtét költségeinek kifizetésében a családjától kért segítséget.
Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár az endometriózis világnapja alkalmából tartott konferencián a Közép-Európai Egyetemen 2023. április 2-án. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Az endometriózis-műtétekre várólista vezetése nem kötelező, csak azoknak az intézményeknek, ahol kapacitáshiány miatt a várakozási idő meghaladja a 60 napot. A hivatalos várólista nyilvántartás szerint jelenleg közel 130-an várnak nőgyógyászati műtétre, az átlagos várakozási idő egy hónap volt az elmúlt fél év során. Ebbe a műtéttípusba azonban nemcsak az endometriózis-műtét tartozik, hanem más, kisebb nőgyógyászati beavatkozások is.
Amennyiben komplikáltabb endometriózisos esetről van szó (például, ha a bélrendszer vagy egyéb szervek is érintettek), a beavatkozás a bélrendszer nagyobb műtétei néven található meg a nyilvántartásban. Ezt a várólistát jelenleg öt kórház vezeti, az átlagos várakozási idő 34 nap.
Korábban is lehetett hallani a hosszú várakozási időkről az endometriózis-műtétek kapcsán. 2018-ban egy énekesnő Facebookon osztotta meg, hogy neki négyéves várakozási időt mondtak a műtét elvégzésére. A NEAK ekkor azt állította, hogy a hivatalos várólisták szerint 2 hónapon belül mindenhol elvégzik a műtétet, és bejelentették, azon dolgoznak, hogy minél hamarabb ellátáshoz jussanak a páciensek. A Népszava ugyanakkor arról írt, a várólista nyilvántartás szerint sokan akár 3 ,5 évet is várhatnak endometriózis miatt szükséges bélműtétre. A 24.hu adatgyűjtése pedig arra világított rá, hogy a nagyobb klinikák által közölt számok nem egyeznek a NEAK adataival, a különbség akár négy-ötszörös is lehet.
Az Átlátszó kérdőívét kitöltők tapasztalatai nem egyediek, egyre inkább látható, hogy a betegek a magánegészségügy felé fordulnak. A koronavírus-járvány alatt a halasztható műtéteket az állami intézményekben egy időre felfüggesztették, az ellátás újraindulása pedig a betegek feltorlódásával járt, így aki tehette, a magánellátást vette igénybe.
A Magyar Kórházszövetség tavalyi konferenciáján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is arról beszélt, hogy egyre többen fordulnak a hazai magánegészségügy felé. Adataik szerint 2019-hez viszonyítva tavaly a betegek kevesebb mint 80 százalékát látták el állami egészségügyben. A fekvőbeteg-ellátásban minden huszadik ellátást a magánszektorban vette igénybe a lakosság, a kutatás szerint jellemzően az idős és a krónikus betegek maradnak a közellátásban.
A Political Capital tanulmánya szerint a magánegészségügy térnyerésének több oka is van, például az, hogy egyre bővítik az ellátás-kínálatot és kapacitásaikat. Az állami egészségügyben tapasztalható hosszú várólisták, a munkaerő- és kapacitáshiány, az ellátással való elégedetlenség szintén a magánellátás malmára hajtja a vizet.
A Portfolio nemrég körképet készített a magánszektorról,
a legfrissebb adatok szerint három év alatt gyakorlatilag megduplázódott a piac.
Megnéztük, hogyan alakult a nagyobb magánkórházak nettó árbevétele és adózott eredménye (azaz a profit) a tavalyi évben.
Az egyik legnagyobb magánszolgáltató, a Medicover azért nem szerepel az ábrán, mert bár májusig közzé kellett volna tenniük, még mindig nem érhető el a tavalyi beszámolójuk. A 2021-es számok alapján ugyanakkor elmondható, hogy a profit szempontjából kiemelkedő eredményt értek el, hárommilliárd forintos nyereséggel zárták a 2021-es évet, nettó árbevételük közel 20 milliárd forint volt.
Alacsonyabb, azonban így is figyelemreméltó, több száz milliós adózott eredményt ért el a TritonLife csoport (közel 900 millió), a Swiss Medical Services (760 millió), a Budai Egészségközpont (451 millió) is. Volt azonban három olyan magánintézmény is, ami veszteségesen működött tavaly.
Az elmúlt években több cikk is foglalkozott azzal, hogy sokan látnak jó befektetési lehetőséget a magánegészségügyben, a hazai magánkórházak mögött több esetben milliárdos vállalkozók vagy külföldi befektetők állnak.
A gerincbetegeket ellátó Budai Egészségközpont például 2021-ben teljesen az OTP-vezér Csányi Sándor tulajdonában került a Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt.-n keresztül. A Doktor24 Csoport egyik tulajdonosa és igazgatósági elnöke Kóka János, az SZDSZ volt elnöke, a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere. A 444.hu írta meg 2021-ben, hogy a közmédia 16,3 millió forint értékben szerződött a magánklinikával. A cég 2020-ban közel 300 millió forintos, vissza nem térítendő állami támogatást kapott a koronavírus hatásainak leküzdésére.
A Szent Magdolna Magánkórházban 2021-ben szereztek részesedést az orosz születésű, magyar állampolgársággal is rendelkező Rahimkulov testvérek, akikről legutóbb a választások előtt írtunk az Átlátszón, Gattyán György pártja kapcsán. A Wáberer Medical Center Wáberer Györgyhöz köthető, aki a Forbes 2022-es listája szerint az ország 24. leggazdagabb embere, közel 70 milliárdos becsült vagyonnal. Az üzletember 2020-ban nyitotta meg a magánkórházat.
Nem a magánegészségügy azonban az egyetlen megoldás azok számára, akik szeretnék lerövidíteni a várakozási időt. Huszonhárom kitöltő nyilatkozott úgy felmérésünkben, hogy nem a területileg illetékes intézményben vette igénybe az ellátást, vagyis másik kórházba ment, mint ahová a lakhelye szerint tartozik.
Ez abban az esetben történhet meg, ha például az orvos több intézményben is dolgozik egyszerre, és a beteg abba a kórházba jelentkezik be, ahol kevesebb várakozási időt jósolnak neki. Személyes kapcsolatokon, ajánlásokon keresztül is éltek ezzel a lehetőséggel a kérdőívünk kitöltői.
Az adatok alapján számos betegnek akár 100-200 kilométert is utaznia kellett annak érdekében, hogy megkapja a szükséges ellátást. Egy műtét előtt álló beteget például Pápáról Budapestre küldtek térdprotézis-műtétre, mivel a lakhelyén nem végeznek ilyen beavatkozást.
Számításaink szerint autóval a legrövidebb útvonalon is 166 kilométeres távolságot kellett megtennie.
Hasonlóan nagy távolságot kellett utaznia egy másik betegnek is, aki Miskolcról Debrecenbe ment – ez az útvonal legjobb esetben körülbelül 114 kilométer. Ezenkívül volt, aki Szegedről több mint 60 kilométert utazott Orosházára vagy Zánkáról és Monostorapátiról Zalaegerszegre. Szerencsésebb esetekben csak kisebb, mintegy 10-30 kilométeres távolságot utaztak azok a betegek, akik a főváros közelében élnek, például Telkiben, Veresegyházán vagy Dunaharasztin.
Olyan is előfordult, hogy a betegek nem az orvosukat követve vagy a várakozási idő csökkentésének reményében utaztak több száz kilométert, hanem azért, mert nem volt más választásuk. Bizonyos műtéteket ugyanis nem végeznek minden kórházban, van, amire például csak a fővárosban van lehetőség.
Emiatt a vidéken élőknek hosszabb utazással kell számolniuk, a korlátozott lehetőségek miatt pedig az adott kórház várólistája is jelentősen megnövekedhet, mivel több beteg koncentrálódik egy intézménybe. Még ha el is végzik az adott műtétet vidéki városokban, jóval kisebb a kapacitás, mint Budapesten, így jellemzőbb a hosszú várakozási idő.
A NEAK várólista-adatbázisából letöltött, az idei év február-júliusára vonatkozó adatok alapján megnéztük, hogy a három leghosszabb várólistáján az ország mely pontjain sorakoznak a betegek.
Az elemzés során kiderült, hogy csípőprotézis- és térdprotézis-műtétre az ország szinte összes régiójában sorban állnak a betegek. Míg a fővárosban több kórházban is elvégzik a térdprotézis-beavatkozást, ami lehetővé teszi a várakozási idő viszonylag alacsonyan tartását (kevesebb mint 2 év),
addig bizonyos vidéki városokban kiemelkedően hosszú várakozási idő jellemző.
Szombathelyen például az elmúlt fél évben átlagosan 1471 napot, vagyis majdnem 5 évet kellett várakozniuk a betegeknek. Győrben az átlagos várakozási idő majdnem elérte a 3 évet. Ugyanezt tapasztaltuk a csípőprotézis műtétek esetében is.
A leghosszabb várakozási idővel rendelkező kezelések közé tartoznak a jelentős kiterjesztett gerincműtétek is. A Semmelweis Egyetem Klinikai Központban ilyen beavatkozásra is átlagosan két évet vártak a betegek.
A cikkben szereplők neveit megváltoztattuk.
Pete Luca – Szopkó Zita
Közreműködött: Kiss Soma, Szabó Krisztián. A várólista-adatok összegyűjtésében Olvasónk segített. A cikk a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) támogatásával készült. A felméréshez a BIRN B-Engaged eszközét használtuk. Címlapkép: saját szerkesztés, forrás: canva.com
Folytatódik az Átlátszó sorozata az uniós pénzek felhasználásáról. Interjú Vona Gáborral az EU-s beruházásokról készített vándorkiállításról.
A kivitelező egy faddi vállalkozó, aki polgármesternek is indult tavaly, de nem nyert. Most viszont cégével a ZÁÉV-et is lenyomta.
A kémkedés gyanújába keveredett kínai távközlési cégek pár országban feketelistára kerültek, Magyarországon viszont több közbeszerzésben is felbukkantak.
Erről írtak a független vidéki portálok a héten. Lapszemle.
