A Samsung akku-gyárából származott a gödi utcákat ellepő, csatornákból feljövő „fehér hab”

Hosszas levelezés és adatigénylés benyújtása kellett ahhoz, hogy végre kiderüljön: a gödi csatornákból januárban felhabzott anyag a Samsung akkumulátor-gyárából származott. Januárban a havária-eseményről a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. hivatalosan csak annyit közölt, hogy „tűzeseteknél használt oltóanyag” került a csatornába. A Göd-ÉRT Egyesület viszont pontos tájékoztatást kért a szennyezés eredetéről és az elvégzett vizsgálatokról. A katasztrófavédelmi hatóság hallgatott. Végül a Vízmű árulta el, hogy a „habképző anyag” a Samsung gyárából jutott a gödi csatornahálózatba. Hatósági eljárást nem indítottak a cég ellen, mintha természetes dolog lenne, hogy a közcsatornába egy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzem szennyezőanyagot juttat.  

Január 23-án néhányan azt hitték Gödön, hogy esik a hó, s végre hógolyózhatnak a gyerekek. De a város több pontján megjelenő furcsa fehér habról gyorsan kiderült, hogy szó sincs hóesésről: az anyag a szennyvízcsatornából származik, s vízaknák fedlapján keresztül habzik fel az utcákra. A fehér habról készült fotók kikerültek különböző a Facebook-oldalakra, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) pedig még aznap közleményben tudatta, hogy megkezdték a habzás kivizsgálását és a csatornahálózat átöblítését. 

Néhány nap múlva egy kissé bővebb tájékoztató is megjelent a gödi önkormányzat honlapján. Eszerint a DMRV mintát vett a habból, egyeztetett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, s megkezdte a probléma kivizsgálását. Közlésük szerint „a habzást

a kommunális csatornahálózatba jutó, tűzeseteknél használt oltóanyag okozta,

aminek a térfogata vízzel és levegővel érintkezve a sokszorosára képes növekedni.” Közölték azt is, hogy „a Dunakeszi Szennyvíztisztító Telepen a technológia kezelte a beérkező anyagot, működési problémát sem ott, sem a befogadó Óceánárok-pataknál nem okozott.” 

A csatornába jutott anyag eredetét nem akarták elárulni  

Viszont arról, hogy honnan és miként került ez az oltóanyag a csatornába, sem januárban, sem később nem jelent meg tájékoztatás. Emiatt a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület márciusban a DMRV Zrt.-hez és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (FKI) fordult. Levelükben azt kérdezték:

• Miként kerülhetett a gödi csatornahálózatba olyan mennyiségű, „tűzeseteknél használt oltóanyag”, amely az egész városban éreztette hatását? 
• Sikerült-e megállapítani a kommunális csatornahálózatba nem való oltóanyag forrását, annak kibocsátóját?
• Indítottak-e eljárást az elkövető ellen, s amennyiben igen, az milyen eredménnyel zárult?
• Vizsgálatuk eredményéről miért nem tájékoztatták Göd Város Önkormányzatát, és rajtuk keresztül Göd lakosságát, amiként azt a havária esemény bekövetkeztekor tették?

A civil egyesület megkeresésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság válaszolt. Eszerint hatósági eljárás nem indult az ügyben, mivel „a habzás élő környezetet nem érintett, csak a csatornahálózatban és az akna fedlapokon történt kijutás környékén, a közúton volt tapasztalható, továbbá a gödi kommunális szennyvizeket fogadó Dunakeszi Szennyvíztisztító Telep üzemszerű működésében sem okozott fennakadást.”

A katasztrófavédelmi hatóság szerint a DMRV vizsgálata megállapította, hogy a habzást okozó anyag „nem veszélyes az élő környezetre.” A szennyezés eredetéről annyit írtak, hogy az „nem hivatásos katasztrófavédelmi szerv tevékenységének eredményeként kerülhetett a csatornahálózatba.”

Hogy mégis miként juthatott a csatornába ez az anyag, nem árulták el, csupán annyit írtak, hogy a katasztrófavédelem aznap nem végzett tűzoltást Gödön.

Elfogadták a multicég „belső vizsgálatát”

Minthogy az FKI civileknek adott válasza szerint a habzás ügyében csak a Vízmű végzett vizsgálatokat, azt viszont nem hoztak nyilvánosságra, közadatigénylésben kértük ki a DMRV Zrt.-től az összes vizsgálati dokumentumot.

Ám az „oltóanyagról” ezután sem kaptunk információt. A zrt. olyan jegyzőkönyveket küldött, melyek a Dunakeszi Szennyvíztelepre beérkező és onnan távozó szennyvíz két januári és egy február mintavételének vizsgálati eredményét tartalmazták. Ezekből a DMRV azt állapította meg, hogy a csatornába került idegen anyag nem okozott változást a szennyvíz minőségében. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy a január 25-én vett minták vizsgálatára a csatornahálózat átöblítése előtt, vagy az után került sor.

A hiányos adatkiadás miatt kértük, hogy pótlólag küldjék meg:

• a habból vett minták laboratóriumi vizsgálati anyagát
• azokat a dokumentumokat, amik igazolják, hogy tűzeseteknél használt oltóanyag okozta a habzást.

A kért dokumentumok helyett viszont Virág László vezérigazgató az alábbi tájékoztatást küldte: 

„A habzást okozó anyag származásával, mennyiségével kapcsolatosan 

a Samsung SDI Magyarország Zrt. belső kivizsgálása eredményeként jelezte társaságunknak, hogy létesítményükből kis mennyiségű habképző anyag került  a szennyvízcsatorna-hálózatba.

A DMRV Zrt. központi laboratóriumába közvetlenül a habból vételezett mintákat szállítottak be. Laboratóriumi analízisük valamilyen detergens jelenlétére utalt, de nem vezetett sem kvantitatív, sem kvalitatív értelemben értékelhető eredményre. Emiatt nem állt módunkban jegyzőkönyvet kiállítani.”

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

A Samsung-gyár következmények nélkül szennyezhet? 

A válaszokból egyértelmű, hogy sem a DMRV Zrt., sem a katasztrófavédelmi hatóság nem kívánta nyilvánosságra hozni, honnan került bele a gödi csatornarendszerbe a felhabzó anyag. Sőt, hatósági eljárást sem indítottak a cég ellen, mintha természetes dolog lenne, hogy a közcsatornába egy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzem szennyezőanyagot juttat. 

De nem ez az első eset, hogy a Samsung következmények nélkül szennyez, s hogy a hatóságok lényegében semmilyen vizsgálatot nem folytatnak le.

Egy 2021-es cikkünkben számoltunk be arról, hogy a Samsung-gyárból nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki közterületre, amit állítólag a gyárban történt dugulás okozott. A kiömlő szennyvízből azonban nem vettek mintát, az esetről hatósági dokumentumok, jegyzőkönyvek nem készültek. Vagyis a magyar hatóságok nem tartják fontosnak, hogy az évi több ezer tonna veszélyes, köztük számos mérgező anyaggal dolgozó üzem által okozott szennyezéseket érdemben kivizsgálják. További aggodalomra ad okot, hogy a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki korábban egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

 

Bodnár Zsuzsa

(A szerző a Göd-Ért Egyesület tagja)

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A szennyvízcsatornából az utcára jutó „fehér hab” 2023. január 23-án Felsőgödön. (Forrás: Facebook)