Kapacitásbővítésre adott a Viresolnak 1,3 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.

A visontai keményítőgyárat működtető céget 2015-ben alapította Visonta Projekt Kft. néven a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Duna Aszfalt Kft., aminek tulajdonosa a máltai jachtokat is birtokló Szíjj László. 2018-ban a cég neve Viresol Kft.-re változott, a Mészáros és Mészáros Kft. helyébe pedig két másik Mészáros-érdekeltség, az Opus Global Nyrt. és a Talentis Group Zrt. lépett.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2021. április 20-án számoltunk be arról, hogy 2020 decemberében a Pénzügyminisztérium 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást nyújtott a Viresol Kft.-nek, Mészáros Lőrinc és Szíjj László keményítőgyárának. Ezt az információt egyébként az Európai Bizottság honlapján találtuk meg, és érdekes módon semmi nyoma nem volt sem a minisztérium, sem a Viresol weboldalán.

Akkori cikkünk megjelenésének napján, április 20-án közadatigénylésben kértük ki a Pénzügyminisztériumtól a Viresol Kft.-nek nyújtott 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról kötött szerződést. Varga Mihály tárcája a koronavírus-járványra hivatkozva kitolta a válaszadási határidőt 45 nappal, majd újabb 45 nappal, aztán viszont nem küldött semmit. Emiatt 2021. augusztus közepén keresetet nyújtottunk be a bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a Viresol támogatási szerződéséért. A tárca bő két héttel ezután közölte, hogy 22 ezer forint költségtérítést kérnek a szerződésért, de mivel már folyamatban volt a per, nem fizettünk. A bíróság pedig 2021 decemberében első-, majd 2022 tavaszán másodfokon is az iratok kiadására kötelezte a Pénzügyminisztériumot.

Másodfokon is pert nyertünk a Pénzügyminisztérium ellen a Viresol állami támogatása ügyében | atlatszo.hu

2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.

40%-os támogatás kapacitásbővítéshez

Bő 1 évvel az adatigénylésünk után, és néhány héttel a másodfokú ítéletet követően Varga Mihály tárcája végre elküldte részünkre a Viresolnak nyújtott 1,3 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatásról szóló szerződést és annak mellékleteit.

Teljesen érthetetlen, hogy miért próbálták eltitkolni, mert teljesen rendben levőnek tűnik benne minden. Nem ajándékba kapta a pénzt a keményítőgyár, hanem egy beruházáshoz, de annak is csak részét finanszírozta így az állam közpénzből.

A 2020. december közepén szignált szerződés szerint ugyanis Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program keretén belül kapta a támogatást. A programnak megfelelően a Viresol nyújtott be kérelmet 2020 októberében a Pénzügyminisztériumhoz, amitől a búzafeldolgozó kapacitásának bővítéséhez kértek vissza nem térítendő támogatást.

A közel 3,5 milliárd forintos beruházáshoz adott 1,3 milliárdot az állam, vagyis a támogatás mértéke a projekt költségének 40%-a.

„A beruházás célja olyan korszerű berendezések beszerzése, melyekkel a búzafeldolgozó – és ezáltal nagyobb mennyiségű keményítő, vitális glutén, alkohol, valamint takarmány – gyártó kapacitás növelhető” – olvasható a dokumentumban.

A Viresol Kft. vállalta, hogy a projektet a Visonta 0158/28 helyrajzi számú bérelt ingatlanon valósítja meg 2020. október 20. és 2022. november 30. között. Az ingatlan tulajdoni lapja valamilyen rejtélyes okból nem található meg a Földhivatal online adatbázisában, de egy kormányhivatali határozat szerint a terület a Mátrai Erőmű tulajdona. Korábban az erőmű is Mészáros Lőrincé volt, az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) azonban 2020-ban megvásárolta 17,4 milliárd forintért a masszívan veszteséges vállalkozást. Az MVM a vásárlás kapcsán készíttetett egy átvilágítási jelentést, amelyben szintén az erőmű tulajdonaként szerepel a kérdéses visontai ingatlan.

A projekt fenntartási időszaka hét év, vagyis a Viresolnak 2029-ig működtetnie kell az állami támogatás segítségével létrehozott kapacitásokat. Azt is vállalta a cég, hogy 233,94 fős munkavállalói létszámát (ennyi volt a támogatási kérelme benyújtását megelőző 2019-es év átlagos statisztikai állománya) a 7 éves fenntartási időszakban megtartja – vagyis ennyi embert köteles foglalkoztatni 2029-ig. Sőt, béremelést is vállaltak: a 2019-es 1,2 milliárd helyett idén 1,7 milliárdot, jövőre 2 milliárdot, 2028-ban pedig 2,5 milliárd forintot fognak bérre fordítani.

A szennyvízfeldolgozó-kapacitást is növelik

Egy mellékletben részletezik valamennyire, hogy pontosan milyen fejlesztéseket hajtanak végre. A lista első helyén szerepel például a lisztfeldolgozó kapacitásbővítése, technológiai áram kezelése, amelyhez eszközbeszerzés, továbbá infrastrukturális és ingatlanberuházás is történik. Vásárolnak nem részletezett kapacitásnövelő berendezéseket, növelik a búzafogadó-, kiszolgáló- és őrlőkapacitást is, bővítik a hidegenergia- és műszerenergia-előállítást, plusz még rengeteg mást.

A felsorolásban szerepel a szennyvízfeldolgozás kapacitásemelése és a technológiai víz előállításának bővítése is.

Ez azért érdekes, mert 2019 novemberében elsőként számoltunk be arról, hogy ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet kiváltó gázszivárgásokat okozott.

2020 áprilisában közreadtuk a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság határozatát, amelyben megnevezték felelősként a Viresolt, megtiltották számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezték az esetleges jövőbeli környezetkárosítás elkerülése érdekében. A Viresol a határozat közzététele miatt sajtó-helyreigazítási keresetet nyújtott be az Átlátszó ellen, de a bíróság jogerősen elutasította.

Lehetséges tehát, hogy a szennyvízfeldolgozó állami támogatással megvalósuló kapacitásemelése kapcsolatban van azzal a fejlesztéssel, amelyre a katasztrófavédelmi hatóság kötelezte a Viresolt. „A műszaki átalakítással biztosítani kell azt is, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása” – írta anno a hatóság.

Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját | atlatszo.hu

Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját

Fekete lyukba dől a közpénz

A Viresol kormányközeliségét gyönyörűen illusztrálja, hogy 2017-ben Varga Mihály miniszter tette le a visontai keményítőgyár alapkövét, Orbán Viktor miniszterelnök pedig 2019. február 11-én beszédet mondott a Viresol új búzafeldolgozó üzemének átadásán, és Mészárossal közös fotóalbumot tett közzé a Facebookon. A beruházást egyébként bő 6 milliárd forinttal támogatta az állam.

2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.

2021 áprilisában megírtuk, hogy a Viresol 2020 novemberében két részletben összesen 2,5 milliárd forint kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott a koronavírus okozta gazdasági nehézségek enyhítésére az állami tulajdonú Eximbanktól.

Hiába azonban a rengeteg állami támogatás, a cég masszívan veszteséges.

Ahogy azt nemrég a 444 megírta a cég májusban leadott tavalyi pénzügyi beszámolója alapján, 2021-ben a Viresol nettó árbevétele hatalmas ugrással 27 milliárd forint lett. Azonban nem csak a forgalma döntött rekordot, hanem a vesztesége is, ugyanis 2,2 milliárdos mínusszal zárta a tavalyi évet. A lap szerint a veszteség vélhetően abból ered, hogy az anyagköltség 13 milliárd forintról 21 milliárd forintra ugrott, vagyis nagyon megdrágult a búza.

A 2021-es beszámolóból az is látszik, hogy a cégnek 24 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötelezettsége van, amely szinte teljes egészében valamilyen hitel. A cégadatbázis és a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Viresol vagyonára az állami Eximbanknak, az MKB Banknak és az azzal idén márciusban összeolvadt Budapest Banknak van zálogjoga bejegyezve, összesen nagyjából 30 milliárd forint értékben.

A Pénzügyminisztériumtól kapott 1,3 milliárd forintnyi támogatás szerződésében szerepel is, hogy a 3 bankkal kötött jelzálogszerződés alapján a cég ingóságaira és egyéb vagyontárgyaira jelzálogot jegyeztek be, melynek tárgyát körülírással határozták meg, ezért az állami támogatású projekt keretében beszerzésre kerülő vagyontárgyak is az Exim, az MKB és Budapest Bank jelzáloga alá kerülnek. Itt az a csavar, hogy az MKB (és vele a Budapest Bank) tulajdonosa az OTP konkurenciájának szánt szuperbank, a Magyar Bankholding Zrt., Mészáros Lőrincnek pedig mindkettőben jelentős tulajdonrésze van.

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Viresol Kft. visontai búzakeményítő üzeme az ünnepélyes átadás napján, 2019. február 11-én (forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)