Több mint egymillió oldalletöltésnél a Koronamonitor – tömegigény volt az adatvizualizációkra

Amikor március 13-án elindítottuk a Koronamonitort, nagyjából arra számítottunk, hogy naponta egyszer frissítjük az adatokat és a grafikonokat, az egész nem vesz több időt igénybe napi húsz percnél. Az indulás első hetében nem is történt semmi különös, már azon kívül, hogy a Pesti Srácok kétszer is kellemetlenkedett a projekt célját firtatva, aztán az ATV március 20-i riportja berobbantotta az oldalt, elkezdtek ömleni az olvasók, az e-mailek és a chatüzenetek.

Az oldal jelentőségét nem csak a számokból lehet lemérni, a több mint egymillió oldalletöltés és a több mint nyolcezer Facebook-megosztás – köztük politikusok, kutatók, orvosok – önmagában keveset árul el. Ennél is lényegesebb, hogy az oldalt sokan nem a hivatalos kormányzati oldal mellett, hanem ahelyett kezdték el használni. Ebből voltak félreértések is. Többen azt gondolták, hogy mi több információval rendelkezünk, mint amit a kormány hivatalosan megoszt, vagy azzal vádoltak minket, hogy mi szándékosan eltitkolunk valamilyen adatot.

Az információhiányra/éhségre pedig példa, hogy számos olvasó kért újabb és újabb ábrázolásokat, grafikonokat, de volt olyan is, aki a saját egészségügyi intézményének várható terheltségéről kért volna tőlünk becslést. Természetesen akadtak olyan olvasók, kommentelők is, akik – noha elismerték az oldal érdemeit – mégis értelmetlennek gondolták, mivel hivatalos adatokból dolgoztunk, amiknek hitelességét eleve kétségbe vonták.

Mindenesetre ahhoz, hogy az oldal intézményesüljön, számos feltételnek meg kellett felelnie – és ezeket a feltételeket sokszor maguk az olvasók szabták. Mindenképpen érdemes néhány tanulságot is levonni, mert soha nem lehet tudni, mikor lesz hasonló eset, és az is benne van a pakliban, hogy a koronavírus-járvány új erőre kap, és az oldalt újra teljes üzemmódba kell állítani.

• Önmagában az, hogy az oldal nagy mennyiségű információt közöl, nem lett volna elég. A történésekre, új adatokra viszonylag gyorsan tudtunk reagálni. Azzal, hogy az oldal koncepcionálisan és dizájnban meg volt tervezve, nem pusztán az egységesség és a törődés látszatát keltette, hanem hitelességet is kölcsönzött neki. Emellett felhívtuk a figyelmet az adatok és a számítások korlátaira, elmondtuk a módszertant, jeleztük a bizonytalanságot, adathiányt, és számos módszertani dilemmát tisztázó cikkre irányítottuk át az olvasót. Természetesen szerettük volna elérni, ha az olvasó azt érzi, hogy nálunk nagy hülyeséget nem fog találni, ahhoz azonban, hogy ez így is legyen, nekünk is több tucat cikket kellett elolvasni és átültetni a gyakorlatba.
• Érdemes volt néhány olyan ábrázolást vagy számítást is bevezetni, ami itthon szokatlannak számít. Az olvasók többsége nálunk találkozhatott először a hegedűdiagrammal, a logaritmikus skálával, az aktív növekedési faktorral és a többrétegű 3D térképpel.
• Néhány naponta – nem egyszer az olvasók javaslatára – újabb grafikonnal, alkalmazással vagy az oldal használatát segítő megoldással álltunk elő. Az országban mi készítettünk először nyilvánosan elérhető matematikai járványbecslést (március 18.), illetve egyedüliként nyilvánosan elérhető szimulátort (április 27.). Mi adtunk az olvasók kezébe egy olyan alkalmazást, amivel nem csupán az általunk közölt grafikonokból tudtak tájékozódni, hanem saját maguk is összeállíthatták a saját grafikonjaikat – több mint százat (május 4.).
• Az oldal transzparens volt és átlátható. Az általunk gyűjtött adatokat és származtatott statisztikákat az elejétől fogva közzétettük a Google Drive-on, hogy mások is tudjanak vele dolgozni, vagy kiderüljenek belőle az elütések, hibás számítások. Az oldalon történt változásokat listaszerűen közöltük, a grafikonok utolsó frissítését időbélyeggel láttuk el. A több száz e-mail, komment, üzenet majdnem mindegyikére egyenként válaszoltunk. Ezúton is köszönjük a nagyon kedves szavakat, észrevételeket, ötleteket.

Mindezek nem csupán a látogatószámban mutatkoztak meg, hanem abban is, hogy az általunk közzétett adatokból mások is dolgoztak, tudományos publikációkhoz használták fel, külföldi és hazai cikkek, nemzetközi tudományos projektek (itt, itt, itt, itt, itt és itt) is tőlünk vették az adatokat – mivel nálunk voltak elérhetők és szabadon letölthetők egyben. A látogatottsági adatokból továbbá azt is láttuk, hogy itthon számos magyar kórházból, állami intézményből és kormányzati háttérintézményből érkeznek hozzánk napi szinten olvasók.

A projektről kérdezett bennünket az RTL Klub, a Népszava és a Szabad Pécs is, később pedig előadást tartottunk a Corvinus Egyetem egyik óráján, a Kürt Akadémián és a Budapest BI Meetupon is. Ahogy a járvány lecsengett, nyilván az oldal iránti érdeklődés is alábbhagyott, ezért június 1-től átálltunk a heti frissítésre, amit sokan zokon is vettek, mert a mi oldalunkon kezdték a napi tájékozódást a járvány aktuális állásáról.

KORONAMONITOR – Grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről

Bátorfy Attila

Ha már egyszer itt vagy… Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!