Adatigénylések

Free Budaházy 650 ezer forintért – Sneider Tamás eddig 11 tanulmányt rendelt a parlament alelnökeként

 

Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke 2014 óta összesen 2,8 millió forintért rendelt 11 tanulmányt különböző témákban. A legolcsóbb dolgozat 100 ezer forint volt, a témakörök pedig főként szociális jellegűek, de készült egy Budaházy Györgyöt mosdató esszé is 650 ezer forintért.

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]

November végén számoltunk be arról, hogy összesen 5,4 millió forintért 24 tanulmányt rendelt különböző témákról az elmúlt 3 évben az Országgyűlés fideszes alelnöke, Lezsák Sándor. Földi László például 350 ezer adóforintért írta meg a “Gondolatok az Európát ért invázióval összefüggésben” című 15 oldalas dolgozatot, amelyben egyebek mellett fegyveres önvédelemre és a kaszárnyák M-zárolt készleteinek kifosztására buzdít:

A kaszárnyák kifosztását, fegyveres önvédelmet indítványoz Földi László az Országgyűlés alelnökének készült tanulmányában

Azóta egy újabb igénylésben kikértük az Országgyűlés másik, jobbikos alelnöke, Sneider Tamás által rendelt tanulmányok listáját is.

A válasz szerint Sneider 2014 óta összesen 2,8 millió forintért rendelt 11 tanulmányt különböző témákban. A legolcsóbb dolgozat 100 ezer, a legdrágább 650 ezer forint volt, a témakörök pedig főként szociális jellegűek: népesedés, leszakadó térségek, közoktatás, nyugdíj.

 

Sneidertanulmanyok

 

Az öt legérdekesebb című művet a listáról újabb adatigénylésben kértük ki az Országgyűlés Hivatalától:

– Dorkó László: Türr István Intézet munkájának értékelése és a közmunka program kapcsán zajló oktatási tapasztalatok gyakorlatba való átültetése (100 ezer forint)

– Szabó László: Lehetőségek a magyar gazdaságban (300 ezer forint)

– Kemenárné Kincses Mária: Az amnesztia, mint az irgalom megnyilvánulásának eszköze a politikai hatalomgyarkorlásban (650 ezer forint)

– Dér László Miklós: Tényfeltáró tanulmány készítése Magyarország népesedési helyzetéről, középtávú alakulásáról (300 ezer forint)

– Bogárdi Lászlóné: Szociális kihívások Heves megyében (200 ezer forint)

KSH-statisztikák és cikkrészletek Heves megyéről

A 27 oldalas, 200 ezer forintért elkészült tanulmányban nem sok saját gondolatot olvashatunk Bogárdi Lászlónétól. A szerző ugyanis 16 oldalt a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Területfejlesztési Területrendezési Információs Rendszer táblázataival töltött meg, egy oldalt üresen hagyott, egy oldalon az általa felhasznált forrásokat sorolta fel,  a fennmaradó 9 oldalon pedig bőségesen idézett azokból.

Főként a Heves Megyei Hírlapban megjelent cikkekre, és Bódi Ferenc “Helyi szociális ellátórendszer vidéken” című, 2001-es könyvére támaszkodott a tanulmányában Bogárdiné, aki azzal a javaslattal zárja az írását, hogy meg kellene erősíteni a helyi ellátórendszert, ám a szakemberek odavonzása csak megfelelő anyagi és erkölcsi elismeréssel lehetséges.  

A teljes tanulmány itt olvasható (PDF).

Demográfiai tragédia cigányozással

Dér László 300 ezer forintért Magyarország népesedési helyzetéről írt 28 oldalas művében 23 oldal az érdemi rész, a többi a felhasznált források jegyzéke, és különböző statisztikai táblázatok. Dér a 19. oldal közepéig fejtegeti, amit már tudunk: folyamatosan csökken a magyar népesség.

Ezután rátér arra, hogy milyen magas a cigányok aránya az országban, és őket is a dolgozó magyaroknak kell eltartaniuk, ráadásul a helyzetet nehezíti, hogy a nyugat-európai országok magas fizetéssel csábítják el a közép- és kelet-európai munkaerőt.

 

DerLaszloMonepesedese

 

A szerző szerint a problémára az a megoldás, hogy a parlament törvényekkel segítse elő a népesség optimális szaporodását.

“A szaporodási mutatót a minimális 2,1 fölé, lehetőleg 2,5 szülőkorú nő/gyerek számra kell növelni. Ha ezt másképp nem lehet megoldani, akkor újra be kell vezetni a főállású anyaságot visszaállítva az anyaság Isten által kinyilvánított fogalmát, elismertségét, tiszteletét.”

Zárszavában Dér arról ír, hogy meg kell menteni a magyar népet, és senkire nem számíthatunk közben, vagyis “Magyarország sorsa a magyar nemzet kezében van!”. A szerző szerint a külső nyomás, valamint a “belső, önmagát liberálisnak tartott ellenzék” miatt a feladat megoldhatatlannak tűnik, ezért nehéz idők jönnek, kemény munka vár a törvényhozókra is, “de a legnehezebb feladat a magyar családokra, a magyar asszonyokra hárul, hiszen rajtuk múlik a magyarság lélekszámának növekedése, ők tudják életben tartani a reményt”.

A teljes tanulmány itt olvasható (PDF).

Sikertelen közmunkásoktatás

Dorkó László 100 ezer forintért egy 12 oldalas tanulmányt tett le Sneider Tamás asztalára a közfoglalkoztatásban megvalósult oktatási programokról. A szerző először végigveszi a közmunkaprogram indulásának történetét, majd az annak keretében uniós forrásokból indított képzési programokat, és leszögezi, hogy azok nem nyújtottak érdemi segítséget a mélyszegénységben élőknek, mert ők továbbra is csak közmunkásként tudnak elhelyezkedni, tehát nem tudtak átlépni a munkaerőpiacra.

Érdekesség, hogy Dorkó többször említi a tanulmányban a képzésekben oroszlánrészt vállaló Türr István Képző és Kutató Intézetet (TKKI), ám egy szót sem ejt annak korrupciógyanús ügyeiről, pedig volt belőlük bőven.

Kapcsolódó cikkeink:

IT-szolgáltatásokat is a piaci ár sokszorosáért vásárol a Türr István Intézet

A legszegényebbek pénzéből is jut offshore hátterű cégeknek

Korrupcióinfó: Azért szüntetik meg az egyik legkorruptabb háttérintézményt, hogy eltüntessék a nyomokat

Termesszünk bogyósgyümölcsöket!

Szabó László 300 ezer forintért egy 11 oldalas tanulmányt írt a magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségekről. A szerző szerint újra vonzóvá kell tenni a fiatalok számára a vidéki életet, és ez a mezőgazdaság felvirágoztatásával lehetséges. Szabó a számtalan lehetőség közül a bogyósgümölcsök termesztését emeli ki, hosszasan ír az egykori ültetvényekről Nógrád és Heves megyében, és az ágazat fokozatos leépüléséről. Ismerteti a hazánkban legfontosabb bogyós gyümölcsök (ribizli, málna, szeder, eper, egres, bodza) igényeit, virágzásuk és termésük idejét, vitamin- és ásványianyag-tartalmát, a bogyóstermesztés magyarországi történetét, valamint a hűtőházak jelentőségét, végül az alábbi sorokkal zárja írását:

“Szeretném megélni, hogy egyszer összefogunk mi, magyarok, ilyen pártiak és amolyanok, leszünk egy cél és akarat, és saját kezünk munkája által a szülőföldünkön megtermelt egészséges élelmiszerrel, köztük persze bogyósgyümölcsökkel látjuk el utódainkat, de tisztességes haszon reményében külföldi embertársainkat is.”

A teljes tanulmány itt olvasható (PDF).

Egy elfogult  történelemdolgozat

Kemenárné Kincses Mária 650 ezer forintért az amnesztiáról írt 71 oldalas tanulmányának első oldalát annak szentelte, hogy megköszönje a felkérést, és megjegyezze azt is, hogy bár munkája során objektivitásra törekedett, de nem titkolja, hogy a vádlottak egy részét személyesen ismeri, némelyikükkel egyenesen baráti viszonyt ápol, ezért a Hunnia/Budaházy-ügyben nem elfogulatlan.

Kemenárné jobbikos kötődése után nem kell sokat kutatni, a Google keresője első találatként hozza a vele készült interjút, melyből kiderül, hogy a Jobbik ifjúsági tagozatának A gyermek áldás” elnevezésű kampányának egyik arca volt 2015-ben. Az akkor 26 éves nő 37 éves férje is részt vett a kampányban, és közös képükkel harmadik helyezést értek el a Jobbik IT szelfipályázatán.

Sneider Tamásnak írt tanulmányában Kemenárné hosszas történeti áttekintést írt az 1848-49-es szabadságharcról, az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, az őszödi beszéd után történt 2006-os eseményekről, majd rátér a Budaházy-ügyre. Aprólékosan ismerteti az eseményeket a Budaházy György valamint 16 társai elleni vádakat, a vallomásokat, és a bíróságon történteket. A szerző szerint Budaházyék alaptalanul, jogtalanul és bizonyítatlanul kaptak 125 év fegyházat, és amnesztiát kéne kapniuk.

“A nagylelkűségre szükség van, ha a békét akarjuk megszilárdítani.”

A teljes tanulmány itt olvasható (PDF), az 50. oldala egy műalkotás.

Erdélyi Katalin

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]

Megosztás