2017 a nagy elvi döntéseket hozó 2016 után elsősorban a fontos aprómunka éve volt: sok vitás adatkérés, új adatper és átfogó projektek előkészítése fért bele az évünkbe. 2017-et az ATEV és az Erzsébet Utalványforgalmazó elleni, elsőfokon megnyert perekkel fejeztük be és egy, az EMIH elleni tárgyalással kezdtük újév másnapján.
Az Átlátszó jogi munkája, ahogyan évek óta mindig, 2017-ben is elsősorban arra fókuszált, hogy jó útra térítse azokat az adatkezelőket, amelyek felette érzik magukat az Infotörvény rendelkezéseinek. Ehhez továbbra is pontos adatigényléseken és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak írt számos beadványon, valamint a korábbinál több adatperen keresztül vezetett az út.
A legfontosabb 2017-es adatigényléseinkről itt olvashat bővebben, ebben a cikkben most nem a munka savát-borsát jelentő sztorikat, hanem az információszabadság helyzetével kapcsolatos általános trendeket igyekszünk értékelni.
Miért nyer annyi adatpert az Átlátszó?
2017-ben nyertünk jogerősen a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ellen,elsőfokon részben ugyanazon támogatás adatai miatt a CÖF-CÖKA és az MVM ellen, az óév utolsó napjaiban pedig az ATEV Zrt. szerződéslistájának kiadásáról és az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. reklámköltéseire vonatkozó adatok kiadására kötelezte az adatkezelőket nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék.
Ezekben az ügyekben – és több folyamatban lévő más perünkben– az a közös, hogy a köztulajdonban álló vagy közfeladatot ellátó alperesek közvetlenül vagy közvetve minden esetben azt is vitatták, hogy kiterjednek-e rájuk a nyilvánossági követelmények.
A bírósági gyakorlat egyértelmű válasza erre a kérdésre – a legutóbb a jegybanki alapítványos határozatban összefoglalt alkotmánybírósági gyakorlatnak megfelelően – az, hogy kiterjednek.
Tavaly a minisztériumokkal szembeni pereink nem jutottak ítéletig, de ezt egy kicsit sem bánjuk: a Miniszterelnöki Kabinetiroda – jórészt a jogutódoltatás eljárási nehézségei miatt rekordhosszú, hattárgyalásos elsőfokú eljárás után – végül önként kiadta a két évvel ezelőtti nemzeti konzultációs kampány médiaköltéseire vonatkozó adatokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a felcsúti kisvasút uniós dokumentációját, a Miniszterelnökség pedig egy, a Voldemort-ügyben készült jelentés nyilvánosságát ismerte el perek során. Még ennél is jobb volna persze, ha ezeket az igényléseket a kormányzat perindítás nélkül is teljesítené.
Vesztes adatpereink egyébként nem azért vannak ritkán – 2017-ben egyedül Ferencváros ellen buktunk a PKKB-n egy ügyet formai okból –, mert az ördöggel,vagy ahogy az ismeretlen hátterű internetes felületek ismeretlen szerzős cikkei írják, egyenesen a bíróságokkal cimborálnánk.
Mindössze annyi a titok, hogy – részben amúgy saját korábbi pereinknek és alkotmánybírósági beadványainknak is köszönhetően – mára a legtöbb esetben egyértelmű, hogy mi tartozik az Infotörvény hatálya alá és mi nem. És mi természetesen csak olyan ügyeket igyekszünk bíróság elé vinni, amelyek az előbbi kategóriába tartoznak.
A közpénzt és a közvagyont érintő adatperek eldöntésének irányát az Alaptörvény 39. cikke és az alkotmánybírósági gyakorlat jelölte ki, a bírói gyakorlat az elvi kérdésekben ezeket mára következetesen követi.
A másik tényező az Átlátszó, továbbá a TASZ, a Transparency és más szervezetek nagy számban sikeres perei esetében meg az, hogy a bizonyítási terhet viselő adatkezelők jellemzően – tisztelet a kivételnek – nem bizonyítani és pert nyerni járnak a bíróságokra, hanem elhúzni az ügyet másfél-két évig, hogy a konkrét információ már ne legyen aktuális a közéleti vitában, mire ki kell adni.
Ki viselné a pör-halasztást, a hivatalnak packázásait?
Továbbra is tüske a mi körmünk alatt is a számos adatkezelőnek a közérdekű adatkérőket kifejezetten elrettenteni akaró költségtérítés-kiszabási gyakorlata, aminek szabad utat egyébként a költségigényekkel szembeni fontos garanciákat nélkülöző költségtérítéses kormányrendelet nyitott.
Nem azzal van a gond, hogy a valóban sokéves iratanyag manuális áttúrását kikényszerítő igénylések miatt elvi bajunk lenne a költségtérítésekkel, hanem azzal, hogy az információszabadságot rühellő adatkezelők mindenféle komolyan vehető érvelés vagy számítás nélkül szabnak ki akkora költségtérítéseket, amiktől már alappal várhatják, hogy az adatkérő úgysem fizeti meg.
Az adatigénylés célja nem a pereskedés megalapozása, hanem az adat mielőbbi megszerzése az adatkezelővel együttműködve, ezért saját gyakorlatunkban nem csak a szerintünk is megalapozott, de a vitatható, ugyanakkor ésszerű keretek között maradó, néhány tízezres költségtérítéseket is megfizetjük.
Viszont ha nyilvánvalóan nem vagy nem az adatkezelő által állított mértékben jelentett többletmunkát az igénylés teljesítése, akkor a NAIH előtt és bíróságon is sikeresen vitattuk a költségtérítéseket.
Egy, az Átlátszó Oktatás HÖK Monitor projektjéhez kapcsolódó korábbi, a Debreceni Egyetem által megállapított költségtérítés kapcsán tavaly jogerős ítélet állapította meg azt is, hogy a kormányrendeleti költségszabály hatálybalépése, vagyis 2016. október 15-e előtti költségtérítés-megállapítások eleve törvénysértőek voltak.
A kamu költségtérítés mellett 2017 másik adatigénylő-szívatási divatja az olvashatatlanraszkennelt pdf-ek küldözgetése volt, de úrrá lettünk rajta, az aljas módszer terjedésének pedig itt is jogorvoslatokkal igyekszünk elejét venni.
Éppen ezek miatt a tendenciák miatt egyre fontosabb, hogy továbbra is számos megkeresést kapunk és várunk is olyan adatigénylőktől, akik akár a Kimittudon, akár más módon benyújtott közérdekűadat-igényléseikkel kapcsolatban ütköznek – sokszor egyébként valós, még gyakrabban az adatkezelők által kreált – jogi akadályokba.
A NAIH eljárások továbbra is meghatározóak
A perek mellett nem hanyagoltuk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtti bejelentéseket sem. A Hatóság jogértelmezése a több tucat, saját ügyünkben megszületett döntés tanúsága szerint jellemzően egyezik a miénkkel, és a hatóság felszólítását az adatgazdák – néhány kivételtől eltekintve – teljesíteni is szokták. Ezért van értelme használni ezt a jogérvényesítési utat is.
Így született meg tavaly az a döntés, amely szerint a Közbeszerzési Hatóság által tett büntetőfeljelentések listája a feljelentéssel érintett szervezet vagy személyek nevével együtt költségtérítés felszámítása nélkül kiadandó adat.
Megállapította azt is az adatvédelmi hatóság, hogy a fővárosi gyülekezésekkel kapcsolatos bejelentésekre vonatkozó, a rendőrség által kezelt adatokat is ki kell adni, és az adatoknak az igénylő által meghatározott módon történő csoportosítása, összesítése nem jelenti azt, hogy az igénylő új adatot igényelt volna.
A BRFK által kért költségtérítést ebben az esetben is jogsértőnek is nevezete a NAIH. De politikailag érzékeny ügyben, a felcsúti kisvasút pályázata kapcsán is a nyilvánosság pártján állt a hatóság.
A NAIH előtti bejelentéseink alapján tett hatósági felszólítások más esetben is vezettek eredményre. Így tudtuk meg, hogy Budapest2024 Zrt. Csetényi Csaba cége útján 184,6 millió forintért szervezte a Budapest olimpiai pályázatát ünneplő fesztivált, sőt, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gazdálkodása is az Átlátszó által tett bejelentés nyomán született NAIH felszólítás után lett átlátható.
Vannak persze folyamatban lévő ügyeink is, hisz csak 2017-ben közel húsz bejelentést tettünk a NAIH-nál. Ezek között szerepelt a Balaton Sound rendőri biztosításának egyes adataival kapcsolatos adatigénylés, továbbá a talán országos rekordnak számító, 35 millió forintos költségigény jogszerűségének kérdése, vagy éppen az a másolási költségtérítés, amit szkennelésért számítottakfel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél.
Az Alkotmánybíróság idén semmilyen ügyben nem hozott az információszabadság tartalmát érintő érdemi döntést – pedig például a költségtérítési kormányrendelet vagy a paksi beruházás dokumentációját érintő ügyekben erre lett volna lehetősége. Ennek a fejleménynek a félig teli pohárra koncentráló értelmezése az, hogy addig is élnek a kifejezetten progresszív korábbi gyakorlatban kimondott elvek és követelmények.
Az év végén az objektív sajtófelelősséget a sajtótájékoztatókról történő tudósítás esetében elutasító, a nyugat.hu alkotmányjogi panaszára született alkotmánybírósági határozat több, mint bíztató volt abból a szempontból, hogy a testület – nem túl bő – többsége továbbra is elkötelezett a politikai kommunikációs jogok kiemelt védelme iránt.
Bár továbbra is azt gondoljuk, hogy a sajtó által feltárt korrupciós ügyekben a büntetőeljárások megindításának kezdeményezése nem magának a sajtónak, hanem a sajtót olvasó közhatalom-gyakorlóknak: pártoknak, érintetteknek, na és persze a hivatalbóli eljárás megindítására mindig jogosult nyomozóhatóságoknak a feladata, ezek elmaradása miatt tavaly mégis feljelentést is tettünk egy általunk feltárt ügyben.
Az azeri pénzmosoda magyar szálaival kapcsolatban fordultunk feljelentéssel az ügyészséghez, egyrészt azért, mert egyértelműen bűncselekmények elkövetésére utaló tényeket tártunk fel, másrészt pedig azért, mert ehhez rendelkezésünkre álltak írásos bizonyítékok.
Eme feljelentés utóélete – érdemi nyomozás nélkül elutasították – kapcsán határoztuk el, hogy a korrupciós feljelentésekből, és az azokra született hatósági intézkedésekről 2018-ban nyilvános, kereshető nyilvántartást készítünk. Ennek érdekében a napokban tettünk közzé felhívást, és közvetlenül is meg fogjuk keresni a magyar közélet legnagyobb korrupciós feljelentőit Tényi Istvántól Hadházy Ákoson át az ellenzéki pártokig.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
November elején írtunk arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint küldöttsége bérelt magánrepülőgéppel utazott hivatalos útra Pécsről Genfbe, majd...
Az előző évekhez hasonlóan 2018-ban is rengeteg különböző témában és hivatalhoz adtunk be közadatigényléseket, és nagy port felverő információkat sikerült...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!