Hiába tett az Átlátszó, és mint az ügyészségtől kapott válaszból később kiderült, tőlünk függetlenül a Jobbik is feljelentést a Magyarországra érkező gyanús azeri dollármilliók miatt, nyomozás nem lesz, az ügyészség minden feljelentést elutasított. Az ellenzéki párt esetében ugyan hivatkozhatott arra az ügyészség, hogy pusztán sajtóhírekre alapozott a feljelentés, de mi bizonyítékokat – cégpapírokat és bankszámlakivonatokat – is csatoltunk a beadványunkhoz, amiket egyáltalán nem értékeltek.
Úgy érzi, hogy a Fidesz szétlopja az országot? Hogy ahová nyúlnak, onnan el is vesznek, ráadásul napról napra egyre többet akarnak? Rosszul látja. Magyarországon a kormány tagjai, a miniszterek, az államtitkárok, és a parlamenti képviselők döntő többsége is a becsület élő szobra, olyan állampolgár, akiknek ez eszébe se jutna. Nem ért egyet? Lehet, hogy igaza van. Ám ha a Polt Péter vezette ügyészség szemüvegén keresztül nézzük a magyar korrupciós ügyeket, akkor bizony kénytelenek vagyunk ezt a következtetést levonni.
“Nem olvasok újságot”
Ezt a mondatot nem egy vásárló mondta a sarki kisboltban, amikor a hazai politikai életről kérdezték, hanem az ATV Start című műsorban közölte a Legfőbb Ügyészség azon osztályának feje, amely többek között a korrupciós bűncselekmények feltárásáért felel.
Szoboszlai-Szász Richárd azután mondta ezt, hogy a riporter rákérdezett: miért gondolja azt, hogy az ügyészségnek semmi dolga nincs az Átlátszó és az OCCRP által feltárt azeri pénzmosoda ügyében.
Lapunk szeptemberben írta meg, hogy az OCCRP nevű nemzetközi újságírói szervezet banki bizonytékokkal alátámasztott tényfeltárása szerint Azerbajdzsán egy nemzetközi feketekassza segítségével fizetett le európai politikusokat. Az ügyben érintett cégek egy szövevényes céghálót alkottak, amelyet azért hoztak létre, hogy az azerbajdzsáni elit tisztára tudjon mosni pénzeket. Összesen 2,9 milliárd dollárt (760 milliárd forintot) mozgattak meg.
Rádi Antónia és Kőműves Anita nyomozásából pedig az is kiderült: a pénzből Budapestre is jutott – éppen akkor, amikor a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot.
Ramil Safarov, az azeri hadsereg huszonéves hadnagya a Zrínyi Miklós egyetem hallgatójaként brutális kegyetlenséggel, álmában, egy baltával gyilkolt megegy örmény katonatisztet Magyarországon. Safarovot elítélték, hosszú, évtizedekben mérhető büntetés várt volna rá hazánkban.
Ám Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul úgy döntött, hogy Magyarország kiadja Azerbajdzsánnak Safarovot, aki így végül megúszta a gyilkosság miatti büntetés lletöltését. Hazatérve hősként ünnepelték, addigi rangja helyett azonnal őrnaggyá léptették elő.
Az ügy diplomáciai vihart kavart, és sokan nem értették, miért adta ki Magyarország a gyilkost. Safarov kiadatása után öt évvel aztán az Átlátszó kiderítette, hogy az azeri pénzmosodából éppen ebben az időben Magyarországra is érkeztek nagy összegek.
A bankszámla, amelyre a pénz jött, egy olyan cégé volt, amely az azeri miniszterelnök-helyetteshez családjához köthető, egészen konkrétan a fiáé. Jakub Ejjubovról van szó, aki 2012-ben hivatalosan fogadta Orbán Viktort – ez a látogatás előzte meg az azeri gyilkos kiadását.
Bár a történet messziről bűzlött, érdemi lépések sem cikkünk megjelenésekor, sem azután nem történtek.
Az ügyészség először arra hivatkozva nem csinált semmit, hogy hivatalosan nem is tud az ügyről – erre utalt Szoboszlai-Szász Richárd is a “nem olvasok újságot” megjegyzésével. A helyzet viszont azután sem változott, hogy az ügyről már hivatalosan is tudtak, mivel több feljelentést is kaptak.
Az Átlátszó feljelentése
Az Átlátszó hivatali vesztegetés, pénzmosás és pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának gyanújával fordult az ügyészséghez. Feljelentésünk nagyon alapos volt, ahhoz ugyanis a történet részletes leirata és a magyar, illetve offshore cégiratok mellett a gyanús tranzakciókat igazoló bankszámlakivonatot is mellékeltük.
Lapunk álláspontja szerint
A vesztegetés gyanúját maga az időzítés alapozhatta meg. Tehát, hogy akkor utaltak Magyarországra pénzeket, amikor kiadták a baltás gyilkost
A pénzmosás gyanúját pedig az, hogy több jel is utal arra, hogy a pénz részben illegális forrásból, iletve kifejezetten bűncselekményből származhatott
A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának gyanúját pedig az, hogy a Magyarországra érkező gyanús utalások miatt senki sem szólt az illetékes hatóságoknak
Karácsony előtt négy nappal derült ki, hogy az ügyészség minden pontban elutasította feljelentésünket. Azaz, az ügyben egyelőre egyáltalán nem indul nyomozás.
Hab a tortán, hogy érdemi indoklást egyik esetben sem kaptunk. Csupán annyit írtak, hogy azért döntöttek így, mert korábban már érkezett egy másik feljelentés, amit már elutasítottak. Nagy valószínűséggel arra a feljelentésre gondolhattak, amelyet a Jobbik tett, mert mint később megtudtuk, az ellenzéki párt is bűncselekmények gyanúja miatt fordult az ügyészséghez az azeri pénzmosoda ügyében. Hiába.
A Jobbik feljelentése
Az ellenzéki párt által a rendelkezésünkre bocsátott iratok szerint a Jobbik
Hivatali vesztegetés, illetve annak elfogadása miatt tett feljelentését az ügyészség azzal az indokkal utasította el, hogy az nem tartalmazott olyan adatot, amely arra utalna, hogy “hivatalos személy vagy egyetértésével, rá tekintettel más működésével kapcsolatban jogtalan előnyt vagy annak ígéretét elfogadva, vagy bármely személy hivatalos személyt jogtalan előnnyel vagy annak ígéretével befolyásolni törekedett”.
A pénzmosással kapcsolatos feljelentésükkel azért nem foglalkoznak, mert szerintük a sajtóban megjelent cikkeken kívül “nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a pénzösszegek bűncselekményből származtak”.
A bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos feljelentést pedig azért utasították el, mert szerintük az már elévült. Az utalások ugyanis 2012-ben történtek, ekkor pedig még a régi Büntető Törvénykönyv volt érvényben, amely viszont 3 év elévülési időt határozott meg.
Rögzítsük: a magyar ügyészség úgy jutott arra az álláspontra, hogy nem kell nyomozni, hogy közben 13 ezer oldalnyi banki dokumentum igazolja a nemzetközi pénzmosoda működését.
Ezekből egyértelmű, hogy a piszkos pénzből összesen több mint 9 millió dollár (2,3 milliárd forint) Magyarországra is érkezett abban az időszakban, amikor hazánk furcsa körülmények között kiadta a baltás gyilkost. Az ügyészség ráadásul úgy utasította el a feljelentéseket, hogy a külföldi hatóságokat meg sem kereste.
Európában még lehet következménye
Az Átlátszóval együttműködve az európai színtéren Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő – négy további brüsszeli képviselővel közösen – novemberben bejelentéssel és kérdésekkel fordult az Európai Bankhatósághoz, a pénzmosási ügy összeurópai kivizsgálását kezdeményezve. A képviselő kérdésünkre elmondta, az Európai Bankhatóság befogadta bejelentésüket. Egyelőre előzetes vizsgálat folyik, az tehát még nem biztos, hogy hivatalos vizsgálat is lesz az ügyben.
Bár az Átlátszó feljelentését valamennyi pontban elutasították, ez még nem jelenti azt, hogy az ügy teljesen lezárult volna. Mivel a hatályos törvények szerint a legfőbb ügyész saját hatáskörben bármikor dönthet úgy, hogy újra megnyit egy eljárást, ezért Polt Péterhez fordulunk, hogy bírálja felül a döndést.
Az azeri ügyben tehát egyelőre nem nyomoznak, de ez csak egy a sok közül. Íme, még néhány eltusolt ügy 2017-ből:
A 420 milliárdos közbeszerzés
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda 2016 márciusában hirdette meg a valaha volt legnagyobb magyar közbeszerzést. A tét 420 milliárd forint volt, ennyi pénzért végezhetnek az elkövetkezendő években különböző munkákat a nyertesek – köztük Mészáros Lőrinc cége. Bár a tenderrel kapcsolatban súlyos problémákat tártak fel az Európai Bizottság ellenőrei, az ügyészségnek ez nem volt elég ahhoz, hogy vizsgálódni kezdjen.
Fidesz-plakátok
Nem nyomoz az ügyészség a Fidesz-plakátokkal kapcsolatban sem. A 24.hu írta meg, hogy Orbán Viktor pártja a 2010-es választások idején több mint 10 ezer köztéri reklámom hirdette magát, és ezzel majdnem annyi plakátja volt, mint az ellenzéknek összesen. Mégis fele akkora plakátköltséget jelentett le a költéseket vizsgáló Állami Számvevőszéknek, mint az MSZP vagy a Jobbik. Több mint 1000 plakátot ráadásul számla nélkül helyezhettek ki. Az ügyészség szerint mégsem vetődott fel bűncselekmény gyanúja az ügyben.
Orosz szerverek
Nem tartották nyomozásra érdemesnek azt sem, hogy a kormány által indított “Állítsuk meg Brüsszelt” nevezetű nemzeti konzultáció online űrlapján egy kód orosz szerverekre továbbította az űrlapot kitöltő emberek nevét, emailcímét és korát. Ezt a 444.hu derítette ki. Az ügyben személyes adattal való visszaélés miatt született feljelentés, hiába, nyomozás ebből se lett.
Elrendelte viszont a nyomozást hamis tanúzás gyanújával Polt Péter legfőbb ügyész Dietmar Clodo nyilatkozatai miatt: a bombagyárosként elhíresült egykori maffiózó Jürgen Roth – azóta elhunyt – német írónak nyilatkozva kenőpénzek átvételével vádolt meg több magyar közszereplőt, arról beszélt hogy ő adta volna át Szemjon Mogiljevics orosz maffiafőnök kenőpénzeit magyar közszereplőknek az 1990-es években. Kapcsolódó cikkeink:
És ez csak néhány történet, miközben az ország legfőbb feljelentője szerint ennél jóval több van. Tényi István az Átlátszó kérdésére elmondta, 2017-ben nagyjából 150 esetben tett bejelentést, melynek legalább a fele kifejezetten korrupcióra, gazdasági visszaélésre vagy ilyen kategóriájú bűncselekményre utalt. Eredmény? Semmi.
“Legfeljebb, jó esetben a feljelentés-kiegészítésig jutottunk el. Az esetek döntő többségében az ügyészség indoklás nélkül utasított el bejelentéseket, illetve annyira nevetséges indokokat kreált, amelyek nem fedik a valóságot. Azt tapasztalom, hogy van egyfajta gát, ami nem akar leomlani. Vannak olyan ügyek, amelyek politikusokat és kormányzati szereplőket érintenek, és hiába teszek, vagy teszünk feljelentést, egyszerűen nem vizsgálják ki. Valahogy amikor politikai ügyek jönnek a felszínre – és egyre több ilyen van az elmúlt időszakban -, akkor az ügyészség félrenéz, meghátrál, nem foglalkozik ezekkel”
Megkérdeztük Tényitől azt is, hogy amikor 5 évvel ezelőtt elkezdte ezt az egészet, akkor számított-e arra, hogy ennyi elutasítást kap majd? Mint mondta, egyáltalán nem.
“Amikor az ember egy ilyen szervezethez fordul, akkor arra számít, hogy a problémáit – amelyek ráadásul nem magánjellegűek, hanem közügyeket érintőek – kivizsgálják, és hogyha valaki bűnt követ el, akkor azt előbb-utóbb meg is büntetik. Én álmomban nem gondoltam volna, hogy tíz ügyből nyolcat a kukába fognak dobni” – nyilatkozta.
Tényi István ennek ellenére nem adja fel, jövőre folytatja tovább. És nemcsak ő tesz lépéseket.
Egy adatbázisban az összes elutasított feljelentés
Az Átlátszó 2018-ban egy olyan adatbázis összeállítására vállalkozik, amelyből kiderülhet: valójában hány olyan korrupciós ügy volt az országban, amellyel az ügyészség érdemben egyáltalán nem foglalkozott. Hiába született feljelentés, elutasították, így nyomozás sem lett belőle. Ilyen adatbázist eddig még nem épített senki.
Ahhoz viszont, hogy ez az adatbázis valóban teljes képet adjon az ügyészség munkájáról, az Ön segítségére is szükségünk lesz.
Ha volt, vagy van olyan feljelentése, amelyet korrupciós ügyben tett, és az ügyészség elutasította, küldje be a feljelentés másolatát, valamint a feljelentés elutasításának másolatát az [email protected] e-mail címre!
