MNB kontra Figyelő: ilyen az, amikor működik az újságírói forrásvédelem

Brückner Gergely  -- Fotó: Élet és Irodalom
Brückner Gergely -- Fotó: Élet és Irodalom

 

A Figyelő múltheti számában számolt be róla, hogy jogerősen elutasította a Fővárosi Törvényszék azt az ügyészi indítványt, amely Brückner Gergely újságírót kötelezte volna forrásának felfedésére az akkor állami tulajdonba került MKB helyzetével kapcsolatos, az MNB és a Miniszterelnökség közti levelezés tartalmát ismertető 2015-ös Figyelő-cikk kapcsán. Az ügy igen fontos a sajtószabadság garanciái szempontjából, ezért – az érintett szíves hozzájárulásával – a bírói döntéseket közzétesszük és tartalmukat összefoglaljuk.

 

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

Az Átlátszó már az indulásakor belefutott egy komoly forrásvédelmi ügybe: 2011-ben az egyik alapítót a rendőrség kötelezte forrása felfedésére, illetve lefoglaltak tőle egy adathordozót.

Az ügyben végül alkotmányjogi panaszunk eredményeként az Alkotmánybíróság megállapította a törvényalkotói mulasztást a forrásvédelemmel kapcsolatos eljárási garanciák hiánya miatt, és kimondta, hogy „az újságírói források védelmének esetében a védelem tárgya az információt átadó személy és az újságíró közötti bizalmi viszony, és nem az információ zártan kezelése”. 2012 májusában aztán az AB döntése nyomán az Országgyűlés módosította is a médiaalkotmányt és a büntetőeljárási törvényt, részben az általunk kidolgozott törvényjavaslatot  véve alapul.

Így ma már csak a bíróság kötelezhet újságírót az információforrás felfedésére és az információforrás azonosítására alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadására. A forrás nyomozó hatóság általi megismerésének együttes feltételei pedig a következők:

(a) három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében folyik az eljárás,

(b) az eljárás lefolytatásához az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen és az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, továbbá

(c) a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel – olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.

Ezeket a rendelkezéseket kellett alkalmaznia a bíróságoknak Brückner ügyében azt követően, hogy a – tartalmában egyébként egyik érintett állami szerv által sem vitatott – cikk megjelenése után az MNB üzleti titok megsértése miatt a szivárogtatással kapcsolatban feljelentést tett, majd az újságíró a forrás felfedésére vonatkozó rendőrségi felhívást tanúvallomás alóli mentességére tekintettel megtagadta.

A Budai Központi Kerületi Bíróság eljáró nyomozási bírája, valamint a Fővárosi Törvényszéknek a döntést ügyészségi fellebbezés után helybenhagyó tanácsa pedig – a törvény szövege mellett az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatának tartalmára is támaszkodva – arra jutottak, hogy a forrás felfedésére kötelezés törvényi feltételei nem állnak fenn, így az ügyészi indítványt elutasították.

 

 

 

A bírósági döntésekben megállapított tényállás szerint Matolcsy György jegybankelnök 2014. december 9-én megkeresést intézett az MKB-ban fennálló állami tulajdonosi részesedés felett rendelkezési jogokat gyakorló Lázár János kancelláriaminiszterhez, amelyben a pénzintézet rossz pénzügyi, vagyoni helyzetére vonatkozó, üzleti titoknak minősülő adatokra hivatkozva a bank működőképességének fenntartása érdekében 75 milliárd forint összegű tőkeemelés végrehajtását kezdeményezte.

A tényállás szerint a levél tartalmát annak elküldése után, de még 2015. január 8-át megelőzően ismeretlen személy a Figyelő újságírója számára hozzáférhetővé tette. (Magát a levelet egyébként Brückner a tanúvallomása szerint nem látta, csak annak tartalmáról szerzett tudomást.) A Figyelő ezután 2015/1-2. számában a „Túlárazott állami bankvételek” című cikkben beszámolt a levél tényéről és a tőkeemelési javaslatról.

Az ügyben a büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen üzleti titok megsértése, azaz szándékos bűncselekmény miatt folyt, amelyet a Büntető Törvénykönyv három évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a bíróságok az első törvényi feltétel fennállását megállapították.

Figyelemreméltó viszont, hogy az elsőfokú végzés kifejezetten utal arra, hogy a hitelintézeti törvény alapján a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség alá tartozó adatokra az üzleti titok védelme nem terjed ki. E kérdést azonban a büntetőeljárás során tartotta a nyomozási bíró vizsgálhatónak, és önmagában az üzleti titok megsértése elkövetésével kapcsolatos, az eljárást megalapozó egyszerű gyanút elegendőnek találta volna a forrás felfedésére vonatkozó ügyészi indítvány megalapozására.

A második feltétel tekintetében az ügyészség azzal érvelt, hogy a forrás ismerete azért nélkülözhetetlen az ügy feltárásához, mert annak hiányában a potenciális szivárogtató személye a lehetséges érintett személyek „nagyobb számára” tekintettel nem állapítható meg.

A bíróságok ezzel szemben – összhangban azzal, hogy a strasbourgi esetjog szerint ilyen esetben azt kell vizsgálni, hogy állt-e fenn alternatív lehetőség a nyomozó hatóságok előtt az ügy feltárására és azzal éltek-e – azt állapították meg, hogy az elkövető kilétének feltárására az ügyben kínálkozott volna más eszköz. A küldeményről tudomással bíró személyek köre ugyanis az MNB közlése, illetve a beszerzett tanúvallomás alapján csak az MNB felsővezetésére, titkárságukra és a küldemény előkészítésében és kézbesítésében közreműködő néhány személyre terjedt ki, a közel egy évig tartó nyomozás során azonban az ő meghallgatásukra az ügyben nem került sor.

Mindezek alapján nem állt tehát fenn az a feltétel, hogy az újságírói forrás ismerete nélkülözhetetlen, az így szerzett bizonyíték pótolhatatlan lett volna az ügy felderítése során: a bírósági döntések szerint az ügyben a sajtószabadság korlátozása csak a „kényelmesebb”, de messze nem az egyedüli megoldás lett volna. Az elsőfokú bíróság végzése ebben a körben azt is megjegyzi, hogy az ügyben az MNB-nél belső vizsgálatra sem került sor.

A bíróságok végül annak ellenére is vizsgálták a harmadik feltételt is, hogy az elutasító döntést már a második feltétel hiánya is megalapozta volna. Ebben a körben az ügyészségi érvelés azon alapult, hogy a cikk „bankpánik előidézését célozhatta, de önmagában is alkalmas volt a magyar állam mint tulajdonos érdekei, illetve a magyar bankrendszer működéséhez fűződő közérdek megsértésére”.

A bíróságok azonban – szintén az AB és az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatát követve – úgy ítélték meg, hogy az arányossági követelménnyel kapcsolatban a bűncselekmény tárgyi súlyát konkrétan, a maga egyediségében kell vizsgálni, aminek során az első feltétel kapcsán figyelembe vett büntetési tételkeret csak megközelítőleges támpont lehet. Ezért a bíróság azt vizsgálta, hogy milyen tényleges káros következményei lehettek a cikknek.

Mivel azonban bankpánikra nyilvánvalóan nem került sor (és ez egy állami tulajdonú bank esetében nem is volt reális kockázat), maga az MKB tényleges vagyoni hátrányról nem számolt be és még az ügyészség által csatolt, „MNB-közeli” tanúvallomás szerint is „csak a közepes kockázatok egy része materializálódhatott” az üzleti titok nyilvánosságra kerülése kapcsán, e következményeket a bíróságok nem találták olyan súlyúnak, amelyek indokolnák a sajtószabadság korlátozását.

A döntések e kérdést vizsgáló érveléséből az is egyértelmű, hogy az ügyben a felderítéshez fűződő, a bankrendszer stabilitásával kapcsolatos kiemelkedő érdek megállapításához független szakvéleményt tartott volna szükségesnek, ilyennel azonban az ügyészség nem támasztotta alá az indítványát.

A hazai alapjogi bírói gyakorlat legszebb arcát megmutató döntések tehát éppen azt tették, amiért hasonló ügyekben a bírói kontroll megléte alapkövetelmény: az elvi tételeket a konkrét ügy tényeivel összekötve, a tényállást összefüggéseiben feltárva döntöttek a sajtószabadság korlátozhatóságáról.

A hatékony bírói kontroll a konkrét ügyben azért is kiemelkedően fontos volt, mert a köztulajdonba került – és azóta újraprivatizált – bank pénzügyi helyzetével kapcsolatos, a cikkben szereplő információk közpénz és közvagyon érintettségére tekintettel egyértelműen a nyilvánosságra tartoztak. Így a hatékony újságírói forrásvédelem az információszabadság érvényesüléséhez is hozzájárult.

Kapcsolódó cikkeink

Közérdekű bejelentők Magyarországon és az EU-ban: mit ér nekünk, aki sokat kockáztat értünk?

Nem veszett ügy a forrásvédelem: jogi tanácsok norvégbűnözőknek

Újságírói forrásvédelem: működik a Nemzeti Együttműködés Rendszere

Döntött az Alkotmánybíróság: atlatszo.hu – médiatörvény 1:0

Az ügyészség szerint nincs újságírói forrásvédelem

Természeten lehet majd olyan ügy, akár ugyanígy üzleti titok megsértésével összefüggésben is, amelyben az ügyészség hatékonyan bizonyítja, hogy más módon nem tudná felderíteni a bűncselekményt, mint ahogy olyan bűncselekmény is, amelynek súlya a bíróságok mérlegelése szerint is megalapozzák a forrásvédelem feloldását. Mindaddig azonban, amíg a bíróságok tartják magukat a most alkalmazott követelményekhez, a sajtószabadságot a forrásvédelem területén ugyanúgy nem fenyegeti komoly veszély, mint ahogy a Figyelő tényfeltáró cikkei sem fenyegették a magyar bankrendszert.

„Az üzleti titok sértés egy olyan környezetben értelmezendő, ahol egészen más titok derült ki. A hatóságok azt állították, hogy jó állapotban van az MKB, jó vétel volt az adófizetőknek, majd felbőszültek, amikor napvilágot látott, hogy valójában ők is tudták, hogy ez nem igaz. Ez volt a nagy titok, senkinek, sem a szivárogtatónak, sem az újságírónak nem származott üzleti előnye a titok – vagyis az igazság – megjelenéséből, és kárt sem szenvedett el senki.” – nyilatkozta Brückner Gergely az Átlátszónak.

Sepsi Tibor

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Tumblr0
  • gmihaly

    Egyszer azt találta nyilatkozni, hogy szeret szerepelni, nagyokat mondani, sütkérezni a rivaldafényben. Mezei szekszárdi fideszesként ez nem jött volna neki össze.

    • Béla Toller

      És amit mondott, azzal kapcsolatban … ?

    • Kató Tóth-Pintér

      Origo vagy Tv2 a mentora? Mindkettő+Habony? Ezen az oldalon nem sok babér terem magának!

      • gmihaly

        Ennek az elbírálása szerencsére nem az ön hatásköre.

    • László István

      Igazi fidióta ezekhez ért igazán karakter gyilkol és lop!!!!

      • gmihaly

        Ez még így, halmozva is kevés.

        Disqus ezt írta (időpont: 2018. ápr. 23., H 18:42):

      • imi

        ez ami biztos bejön mert a sok hülye fidióta ezt beveszi

  • Béla Toller

    Azóta meg még az is kiderült, hogy akárki akármennyit csalt, sehol sem lesz újraszámlálás – nehogy folt eshessen a rablóbanda becstelenségén !

    • Szerencsés János

      ….mende-mondára nem lehet senkit és semmit elmarasztalni…ez a szocik alatt is így volt…

      • László István

        Több bizonyított eset volt tehát csaltok és hazudtok mellette pedig loptok!!!!

        • Szerencsés János

          …Zuschlag…Hunvald…Hagyó…Gál…stb…stb…

      • imi

        mindössze az országot lopja szét orbán és bandája. mondj már szoci politikust akinek a vagyona pár év alatt olyan magasságokba emelkedett mint a csúti kebelbarátjáé !!

        • Szerencsés János

          ….Zuschlag…Hunvald..Hagyó…Wiest…Tátrai…stb…felkészül..Czeglédi…Simon…stb…stb…ezek mind jogerősen elítélt libsik…

          • imi

            ezen ne csodálkozzál. fideszes haverok védve vannak bármennyit is lopnak.Milliárdos tételben játszanak mint Farkas Flóri.De hát védi őt is a tesó. 🙂 Mit gondolsz minek ül a belügy tetején a Sanyi? Minek ül az ügyészség tetején Poltpeti? Azért hogy a tolvaj fideszest elítéljék? Kis naív. Ezért lophatnak gondtalanul.

          • Szerencsés János

            ….naaaaa…imi…ki a naív?….gondolod hogy nincs a rendörségnél…ügyészségnél…a bíróságnál egy libsi-komcsi aki ezeket észrevenné?…és szellőztetne??…nem gyanús ez neked?? őszintén..

          • imi

            Te vagy naív kicsi köcsög. A rendőrség az fegyveres testület.Ahol kemény alá és fölé rendeltségi viszony van.Ha fentről Sanyi bácsi azt mondja hogy kuss , akkor kuss van. Neked is. Farkasflósi meg valami csutiviktor is lopott mégsem foglalkoznak vele. Pont ezért. Az ék hozzád képest egy bonyolult számítógép.

          • Szerencsés János

            ….na végre hogy megértetted…” ha fentröl Sanyibácsi…”….erröl van szó.haver..ebben a láncolatban biztos van egy libsi-komcsi aki rögtön súgna mondjuk a zsidó tv-nek…vagy rádiónak…újságnak….nem gondolod??…

      • Béla Toller

        Azért ezek nem mendemondák, mint a nemzeti együttműködés, ami egy humbug !

        • Szerencsés János

          …konkrét ítéletet tudsz-e mondani??…

          • Béla Toller

            Konkréten humbug ! De még mennyire az !

  • Péter István

    Hát tulajdonképpen most már nem nagyon érdemes hazudozni, rágalmazni és gyalázkodni, valamint fenyegetőzni, mert április 8.-án a választópolgárok az egész heccpropagandát kidobták a szemétdombra.

  • Szerencsés János

    ….ennek még van egy pár napja…utána mehet macskákat ivartalanítani…senkit nem fog érdekelni…esetleg a bírósági végrehajtókat…

  • Róbert László

    Ne aggódjatok ! Változás itt már nem lesz belátható időn belül, mert a diktatúra mellett tette le a voksát a megfélemlített köznép. A korbács jobban illik hozzájuk mint a demokrácia. A migránsok pedig továbbra sem ide szeretnének jönni., és a házukba sem szeretne a távollétük alatt beköltözni az egéren kívül senki…

  • szorokin

    ez elég pontos:

    “demokráciából diktatúrába való átmenetnél mindig van egy határ, amit ha
    nem értünk el, választáson még visszafordítható a helyzet. Tartok tőle,
    hogy elértük már ezt a határt. A fideszesek ugyanis soha nem fogják
    elfelejteni azt a néhány hetet, ami a vásárhelyi váratlan vereség és a
    8-ai választás között eltelt. Ebben az időszakban ezek az emberek
    rettegtek, megcsapta őket a börtön hideg szele. És mindent meg fognak
    tenni, hogy ezt a rettegést ne kelljen érezniük. Sőt, még ellenzéki
    politikustól is hallok olyat, hogy kicsit fogjam vissza magam. Nem kell
    minden ügyet bemutatni, nem kell annyit nyomulni. Ki kell egyezni a
    Fidesszel, meg kell kötni a kis kompromisszumokat.”

    • szorokin

      meg ez is:

      “Az egész választás egyik alapvető kérdése volt a kormány és az ellenzék
      közti egyenlőtlenség. A Fidesznek százszoros lehetősége volt a
      kampányolásra, mint bárki másnak. Előre lehetett tudni, hogy ez egy
      tisztességtelen választás lesz. A kormány évek óta kampányolhatott
      közpénzek százmilliárdjaiból, az ellenzék pedig kapott erre egy hónapot
      és korlátozott lehetőségeket. A kormány pedig eközben állami
      milliárdokból tartja el azokat a propagandalapokat, amik lopott pénzből
      kerültek új tulajdonoshoz. Amikor az ellenzék ostorozza magát, némileg
      joggal, arra is kell gondolni: tulajdonképpen egyetlen hibát követetett
      el. Azt, hogy elindult ezen a választáson. Hiszen a pálya nem lejtett,
      majdhogynem függőleges volt!”

  • Vidéki

    Schiffer és Társa ügyvédi iroda kiadott egy olyan állásfoglalást, hogy perelni lehet a visszalépőt.

    Ezt a visszalépés mutyiban érdekelt Hadházy borzasztó nagy csalódásnak tartotta.

    Sallai R. Benedek a posztban kifogásolta, hogy Hadházy Ákos “egy hete járja azzal a médiát, hogy Schiffer András és jómagam hogy járultunk hozzá a Fidesz 2/3-os győzelméhez. Tegnap tovább ment, már azt sejtette: lefizettek.”

    Hadházy Simicska pénzéért cserébe A PÁRTON BELÜL A TELJES ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS LEGNAGYOBB SZÓSZÓLÓJA VOLT. (Ettől Lehet Más a Politika?)

    Simicska Ádámmal, a jobbikos oligarcha fiával és magával Simicska Lajossal is többször találkozott.

    Hadházy ellen eljárás indult a párton belül, mivel felhatalmazás nélkül tárgyalt az MSZP-vel. Emiatt már a választások előtt megindult egy etikai vizsgálat a párton belül, aminek az lett az eredménye, hogy az ügyét a fegyelmi bizottsághoz utalták. Hadházy a párt alapítóját, Schiffer Andrást sem kímélte, akit azzal vádolt, hogy pert indítanak azok ellen, akik visszalépnek. Schiffer mindezek után perrel fenyegette meg Hadházyt.

    http://www.blikk.hu/aktualis/politika/sallai-hadhazy-verekedes-lmp-botrany/d6z3mer
    3 napja – „Látszódik a biztonsági kamera felvételén, hogy beszél folyamatosan utána, míg el nem hagyom a termet, utána pedig szépen hasra fordul és elfekszik” – mondta Sallai R. Benedek, az LMP országos elnökségének titkára arról, mit csinált Hadházy Ákos, miután lezajlott köztük egy éles szóváltás.

    • imi

      ez most komoly hogy blikkből politizálsz ? 🙂

  • Bogomil_hu

    Az a gyanúm, hogy amennyiben az együttműködés-ellenes (azaz a senkivel-sehol-semmiért sem) álláspont nyilvánosságot kapott volna, az LMP nem jutott volna be a parlamentbe.

  • Ha nem lép vissza akkor bünös és ha visszalép akkor mutyi. Szóval tiszta őrület

  • wereko

    Ez egy ritka arrogáns gyökér , nem csoda ha pofán vágták.

  • ilona_benkovics

    Rossz arcú görény. Bezzeg, ha kedve szerinti lenne az eredménye a választásnak, mindjárt más húrokat pengetne!

  • Aby Aby

    oszt akkor miért nem előre szóltál ? miért nem előre emelted föl a hangod ? summantóskám.