Bezárás
Cikkek

Titkolja a Külügyminisztérium, hogyan szankcionáljuk az ukrán válság felelőseit

Nyugati szankciókkal sújtott ukrán és orosz politikusokról, katonatisztekről és vállalkozókról jelentetett meg összegző listát a Risk Advisory Group brit tanácsadó cég. Az érintetteket az ukrán állami vagyon elsikkasztásának gyanúja és Ukrajna szuverenitásának megsértéséhez, a Krím orosz annektálásához  kapcsolódó tevékenységük  miatt tette több nyugati ország – köztük az Európai Unió tagállamai – tiltólistára. A Külügyminisztérium nem árulja el, mit jelent ez a gyakorlatban Magyarországon.

Az egyes országok által összeállított listák nem egyeznek teljesen, de nagyon sok az átfedés – vannak például olyan orosz üzletemberek az Egyesült Államok szankciós listáján, akik az Uniós listán nem szerepelnek. Márciusban az Európai Unió Tanácsa több rendeletet is elfogadott a felelősnek talált ukrán és orosz állampolgárokkal szembeni korlátozásokról: többek között azt is, hogy ezekhez a természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, birtokukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló mindenpénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani. (Az Átlátszó korábbi cikke Janukovics korábbi ukrán elnök Magyarországra is átnyúló üzleti kapcsolatait elemezte.)

Bankszámlákat zárol az EU – Magyarországon is üzletel Janukovics oligarchája

Rinat Ahmetov milliárdos, Viktor Janukovics volt ukrán elnök támogatója nemrég alapított vállalatot Bukarestben – derítették ki román és bolgár oknyomozó újságírók. A Metinvest azonban már évek óta jelen van Magyarországon, a céghálóban több magyar kötődésű szál is felfedezhető, tette hozzá az Átlátszó. A tényfeltárásnak most magas tétje van, hiszen az EU befagyasztja az ukrán korrupciós ügyletek haszonélvezőinek külföldi bankszámláit. Tovább a teljes cikkre.

A Risk Advisory listáján szerepel többek között az orosz miniszterelnök-helyettes, Putyin több tanácsadója, a Forbes-listán kilencedik leggazdagabb oroszként említett Timcsenko, és Janukovics volt ukrán elnök, illetve Azarov volt miniszterelnök is.

“Mindenki más okból került a listára, a szankcióval sújtottak egy része  a krími eseményekben játszott szerepük miatt, mint például Szevasztopol polgármestere vagy a listán elsőként sorolt krími miniszterelnök, és több olyan személy, akik a színfalak mögött működtek, mint például Vladiszlav Szurkov, Putyin tanácsadója, aki bár közvetlenül nem vett részt az eseményekben, az EU és az USA mégis a kelet-ukrajnai konfliktus egyik értelmi szerzőjének tekintik.  Szerepel a listán négy üzletember, akikre csak az Egyesült Államok részéről vonatkoznak korlátozások: Gennadij Timcsenko, Arkadij és Borisz Rotenberg és Jurij Kolvacsuk. Ők a krími eseményekben nem vettek részt, de felkerültek a listára mert Putyin elnök közeli embereinek számítanak, s az amerikai kormányzat nyilván abban reménykedik, hogy talán befolyással lehetnek Putyinra.” – mondta Oleg Babinov, a Risk Advisory  régiós vezetője az Átlátszónak adott telefoninterjúban.

Babinov szerint a listán szereplő, vagyonbefagyasztásra ítélt személyek egy részének egymilliárd dollárt is meghaladó vagyona lehet. Timcsenkó egy nappal a szankciók kivetése előtt adta el 48%-os részesedését egy nagy, svájci bejegyzésű kereskedőcégben üzlettársának, egy alig ismert svéd ügyvédnek, aki korábban ugyanilyen arányban volt tulajdonos a cégben. Pedig a szankciók egyelőre nem is érintették volna a céget, mivel Timcsenko – papíron legalábbis – nem volt többségi tulajdonos.

Korábbi cikkeink az ukrán válságról

Az ukrán jobbik se jobb a miénknél

Bankszámlákat zárol az EU – Magyarországon is üzletel Janukovics oligarchája

A kárpátaljai magyarokat hidegen hagyja a kijevi forradalom

A Majdan hadserege – avagy kik haltak meg kedd éjszaka Kijevben

Ukrajna: „Már rég nem Brüsszel vagy Moszkva a kérdés”

Babinov úgy látja, hogy az eddigi nemzetközi szankcióknak nem nagyon volt hatása. Mint mondja, az oroszországi üzletemberek és vállalkozó politikusok két csoportra oszthatók: egy részük nagyon jól kitanulta, hogyan lehet offshore cégekben elrejteni a vagyonukat. Igaz, hogy ettől még lehetne alkalmazni rájuk a szankciókat, azoban ezt megnehezíti, hogy sokszor informális megállapodások segítségével elrejtik e cégek igazi tulajdonosát. A Risk Advisory szakértője egy 10 évvel ezelőtt nagy port kavaró esetet hozott példának: egy a Bahamákon IPOC néven alapított cég többségi tulajdonosa volt a harmadik legnagyobb oroszországi mobilszolgáltatónak, a Megafonnak, miközben az IPOC egy dán ügyvéd nevére volt bejegyezve. Egy a bahamai törvényeket némileg megszegő  vizsgálat  azonban kiderítette : az IPOC valódi tulajdonosa  az akkori orosz közlekedési és távközlési miniszter volt.

A sokkal szélesebb körű gazdasági szankciók lennének valóban hatásosak – vélekedik Babinov, de ezek bevezetése elég fájdalmasan érintené az Oroszországban részben ottani állami vállalatokkal közös cégekben működő, dollármilliárdokat befektető nyugati nagyvállalatokat is, emiatt máris elég nagy a zúgolódás európai üzleti körökben. Az orosz vezetés ugyanakkor nyilvánvalóan nem akarja eszkalálni a helyzetet, az ország meglehetősen gyenge gazdasági mutatói miatt sem. Az Átlátszónak nyilatkozó ukrán újságíró, Szergii Lescsenko szerint viszont igenis van hatása a szankcióknak, annál is inkább, mert  Putyin “pénztárnokai” is szerepelnek a listán,  és mert az orosz elnök amúgy nem venne figyelembe semmilyen egyéb figyelmeztetést.

Az Európai Unió Tanácsának 269/2014/EU rendelete

“2014. március 6-án az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői határozottan elítélték, hogy az Oroszországi Föderáció indokolatlanul megsértette Ukrajna szuvereni­tását és területi integritását, és felszólították az Orosz­országi Föderációt, hogy a vonatkozó megállapodásokkal összhangban haladéktalanul irányítsa vissza fegyveres erőit azok állandó állomáshelyére. Felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy haladéktalanul biztosítson szabad bejutást a területre a nemzetközi megfigyelőknek. Az állam-, illetve kormányfők úgy ítélték meg, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának azon döntése, amely a terület jövőbeli jogállásáról szóló népszavazás tartására irányul, ellentétes az ukrán alkot­mánnyal, és ennek megfelelően jogellenes.”

Az Unió két szankciós listát is kiadott:  az egyiken az ukrán állami vagyon hűtlen kezelésével, annak illegális külföldre vitelével gyanúsítottak szerepelnek, köztük a volt ukrán elnök mellett a korábbi államügyész, egy elnöki tanácsadó, a korábbi külügyminiszter-helyettes, és Janukovics fia is. A másik listán az Ukrajna területi integritásának megsértésért és emberijog sértésekért felelőssé tehető személyek neve szerepel, köztük pl. Dimitrij Rogozin, Oroszország miniszterelnök-helyettese és Szergej Jevgenyevics, az orosz Duma elnöke. Ez a lista kétszer is bővült azóta, március 21-én még tizenkét személy, április 14-én négy személy nevét tették hozzá, és további bővítés várható.

Szerettük volna megtudni, hogy milyen konkrét lépésekkel tesz eleget Magyarország a vonatkozó uniós rendeletnek, vagyis hogy milyen módokon fogja a kormány kideríteni, hogy esetlegesen milyen vagyona lehet az országban a szankciós listákon sorolt személyeknek – azon túl, hogy például a NAV weboldalán megjelent a rendelet szövege. Megkérdeztük a Külügyminisztériumtól azt is, hogy eddig hány esetben fordult elő, hogy a szankciós listán szereplő személy akart volna belépni az országba, illetve hogy milyen vagyontárgyak, bankszámlák kerültek a rendelet kihirdetése óta befagyasztásra, de ezekre a kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk érdemi választ.

A Külügyminisztérium válaszában úgy fogalmazott: “a korlátozó intézkedések végrehajtása első helyen nem a Külügyminisztérium a felelőssége”, és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz irányítottak minket. Márpedig a szankcionált személyekhez kötődő vagyonok felderítése, ha egyáltalán megpróbálják, nem lesz könnyű feladat, akármelyik állami szervezet végzi is: mint a Knopp-Firtas ügy is illusztrálja, igencsak élénkek a gazdasági kapcsolatok Ukrajna és Magyarország között.

A szankciók foganatosítása helyett az EU-tagállamok külügyminisztereinek április 14-i luxemburgi tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján Martonyi János külügyminiszter egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy Magyarország energiaellátása nagy mértékben függ Oroszországtól, a gázellátásunk 80 %-a orosz forrásból származik, ezért csínján kell bánni a további szankciók alkalmazásával. Putyin orosz elnök korábban 13 uniós tagállam és öt másik ország vezetésének írt levelében az ukrajnai gázszállítások leállítását helyezte kilátásba.

Horn Gabriella

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom