Bezárás
Cikkek

Ukrajna: „Már rég nem Brüsszel vagy Moszkva a kérdés”

Bár egy törékeny alku keretében Janukovics elnök szabadon engedte a letartóztatott tüntetőket, a tüntetők pedig cserébe elhagyták a megszállt kormányzati épületeket, az ukrajnai politikai krízis nem oldódott meg. Napok kérdése, hogy a rendfenntartó erők újra összecsapjanak. A helyzetről Szergej Viszockíjt, a liga.net nevű ukrán hírportál politikai elemzőjét kérdeztük.

A Majdan tér most elég nyugodtnak tűnik. Nincsenek harcok, a kormányzati hivatalok kiürítése is majdnem zavartalanul lezajlott. Vége a politikai krízisnek?

SZV: Korántsem! Egyrészt, mint ahogyan a mai (vasárnapi – a szerk.) gyűlésén is halhatta, mindenki egyetért abban, hogy Janukovicsnak mennie kell. Vissza kell térni a 2004-es alkotmányhoz és választásokat kell kiírni. Erről semmilyen megegyezés nem született. Összesen két dolog történt: Janukovics amnesztiát hirdetett és kiengedte a börtönökből a Majdan tér politikai aktivistáit, másrészt felfüggesztette a nemrégiben, a parlament által elfogadott törvényeket.

Igen, de a tüntetők cserébe több megszállt kormányzati épületet, beleértve a kijevi városházát is kiürítették.

Ez valóban így történt, de amint azt láthatta, ez a kiürítés sem zajlott konfliktus nélkül. A Szvoboda milicistái nem akarták átadni az épületet, ezért a Majdan téri biztonsági erőknek (ezek is milicisták – a szerk.) kellett biztosítani a bejáratát bármilyen atrocitás ellen. Az ellenzék sem egységes abban, hogy valóban át kellene-e adni ezeket az épületeket, de úgy tűnik a belső konfliktus ezúttal elmaradt, az épületeket kiürítették. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy akkor mi lesz, ha Janukovics elnök beiktatja az új miniszterelnök jelöltet, Szergej Arbuzovot. Én biztosra veszem, hogy még a héten kiújulnak a harcok Kijev utcáin.

Ha ennyire megosztó Arbuzov figurája, az ellenzéki pártok vezetői miért utasították vissza a pozíciót?

SZV: Mert a miniszterelnökség nem jelent semmilyen tényleges hatalmat Ukrajnában. A hatalom továbbra is maradt volna Janukovics kezében. Arbuzov nem más, mint a Janukovics-klán pénztárosa, Janukovics fiának üzleti partnere. A beiktatása újra fel fogja borzolni a kedélyeket.

Ki lenne alternatíva Janukovics helyett? Ha hajlandó is lemondani, az ellenzéki pártok közül ki tud esélyes jelöltet állítani az elnökválasztásokon?

SZV: Nemrégiben láttam néhány közvélemény-kutatási eredményt, és ennek tükrében egyre nehezebb megjósolni a választási eredményeket. A Majdan téri tüntetésekre ráépült a politikai ellenzék – eredetileg a tüntetők az EU-s tárgyalások felrúgása miatt, a korrupció ellen és az alapvető szabadságjogokért tüntettek, emellé állt oda az UDAR (Vitalíj Klicskó volt nehézsúlyú bokszvilágbajnok vezetésével) a SZVOBODA (Oleh Tyányibok) és a BÁTKIVSCSINA (Arzeníj Jatszenjúk). Érdekes módon egyetlen pártvezetőnek sem akkora a népszerűsége jelenleg, hogy személyéről konszenzus szülessen. Az ukránok egy jelentős része, habár hősként ünnepli Klicskót, mint az ország bokszolóját, nem gondolja, hogy képes lenne kormányozni az országot.

Mi a helyzet a jelenleg is börtönben ülő Julíja Timosenkóval?

SZV: Ha Timosenkót kiengednék a börtönből, az az EUMAJDAN alatt előtérbe került ellenzéki vezetők politikai öngyilkosságával lenne egyenlő. Timosenkó elképesztően népszerű, nem lenne kérdés, hogy ki lenne az ország új elnöke. Ezért van az, hogy bár a fényképe kint van mindenhol a Majdanon, de senki sem igyekszik minden eszközzel kihozni a börtönből – amíg lehet ezt próbálják elkerülni.

Azért a BÁTKIVSCSINA még mindig az elnökjelöltjének tekinti a 2015-ös elnökválasztásokon.

SZV: Ez igaz, de a jelenlegi politikai helyzetben én kizártnak tartom, hogy 2015-ig lehetne húzni az elnökválasztásokat. Szerintem október környékén meg lesznek tartva. Timosenkó pedig maradt a börtönben, holott az ellenzék elérte, hogy kiengedjék a tér politikai aktivistáit. Nem gondolom, hogy kis ráhatással nem lehetett volna Timosenkót is szabadon engedni – ez azonban jelenleg senkinek sem az érdeke. Janukovics olyan veszélyként tekint Timosenkóra, aki mögé sokan felsorakoznak, míg a jelenlegi ellenzéki vezetők a saját pozíciójukat féltik.

Mit gondol, mik a krízis felszámolásának lehetséges forgatókönyvei?

SZV: Nem kizárható opció, hogy Janukovics nem mond le és elrendeli a tüntetés éleslőszeres felszámolását – amint azt láthatta, egyszerűen nem lehetséges halálos erő bevetése nélkül felszámolni a majdani tüntetést, olyan jól szervezett és annyi aktivista áll odakint, az ilyen kísérletek rendre meg is hiúsultak, Ha a rendőrség éleslőszert vett be, akkor a tüntetők vissza fognak lőni, és polgárháború lesz. Szerencsésebb esetben Janukovics lemond, az alkotmányt visszaállítják a 2004-es állapotába. Az idő azonban elsősorban Ukrajna ellen dolgozik – jelenleg menekül a tőke az országból és a gazdaság mélyrepülésbe kezdett. A krízis megoldása már nem odázható sokáig.

Elképzelhetőnek tartja, hogy az ukrán fegyveres erők, mondjuk a hadsereg végrehajt egy olyan elnöki utasítást, hogy éleslőszerrel oszlassák fel a tüntetést?

SZV: Én a magam részéről ezt nem nagyon tartom valószínűnek. Janukovics és köre nincs összefonódva az ukrán hadsereggel, ők nem érdekeltek a rendszer fenntartásában.

A nyugati sajtóban felreppentek olyan hírek, hogy lehetséges, hogy az ország két részre szakad. Míg az ország nyugati fele az EU felé húz, addig a keleti fele oroszbarát.

SZV: Azt gondolom, hogy a nyugati sajtóban, így a magyarban is, elképesztően leegyszerűsítve jelenik meg az ukrajnai politikai krízis képe, egyszerűbb két érdekszféra összecsapásának tekinteni. Ennél a helyzet milliószor összetettebb: először is, nemcsak nyugati és keleti része van az országnak, ott van a Krím autonómia is, valamint az úgynevezett belső rész. Az igaz, hogy a keleti nagyvárosok, Odessza, Harkov oroszbarátok, de ez nem jelenti, hogy magukat Oroszországon belül, Putyin alatt képzelnék el. Mielőtt azt gondolná, hogy ez egy nyugati ukrán okoskodása lenne, előrebocsátom, hogy én is orosz ajkú vagyok, szó sincs erről. Jelenleg Ukrajnában már rég nem az a kérdés, hogy Brüsszel vagy Moszkva, sokkal inkább az, hogy hagyjuk-e maradni azt, aki nekiment a saját népének, hogy elfogadható-e, hogy szabadságjogok, szólásszabadság nélkül és pláne, hogy ilyen méretű korrupcióban éljünk. Erről szól ez a forradalom, és amint láthatja, az ukrán társadalom jelentős részét megmozdította az ügy érdekében.

A tüntetések kapcsán többször elhangzott az a vád a kormányzat részéről, hogy a tüntetőket sértett, elsősorban nyíltan nyugatbarát oligarchák pénzelik.

SZV: Ukrajnában egy bizonyos limit felett egy vállalkozónak mindig számolnia kellett azzal, hogy megjelenik egy, a kormány támogatását élvező vállalkozói kör, akik vagy el akarják venni az üzletét vagy megsarcolni azt. Ha ellenáll, első körben megkap minden létező adóellenőrzést, ha még tovább, akár börtönbe is kerülhet. Ez bevett gyakorlat volt Ukrajnában, majdnem minden embernek van az ilyen fajta korrupciós visszaélésekről személyes élménye. A korrupció olyan magas szintű, hogy gyakorlatilag már a fizetésekbe is belekalkulálják.

Jászberényi Sándor (Kijev)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom