Akiknek csak fél órájuk volt összepakolni – menekültek a záhonyi művelődési házban

Pénteken, az Ukrajna ellen indított orosz invázió második napján utaztunk a határszélre, hogy megismerjük az ukrán-magyar határon keresztül érkező menekültek helyzetét. A legtöbben olyanok érkeztek Kárpátaljáról, akiknek volt hova menniük Magyarországon. Jöttek olyanok is, akik a semmibe érkeztek a háború elől, ezért Záhonyban a polgármester ideiglenes menekültszállássá alakította művelődési házat. Nekik két szeretetszolgálat próbál tartósabb elhelyezést szerezni. A művelődési házban várakozó családok nem tudják mi a következő lépés – volt, akinek csak fél óra állt rendelkezésére, hogy összekészítse a csomagját, miután a televízióban meglátta a háború kitöréséről szóló híreket. Helyszíni riport Záhonyból és Beregsurányból.

Záhony közúti határátkelőhelye viszonylag csendesnek tűnt, itt gyalog nem, csak kocsival lehet bejutni az országba. Nagyjából ötpercenként haladt át egy-egy autó Magyarországra. A csütörtök esti órákhoz képest csökkent az átjövő forgalom, ugyanis csütörtök éjfél óta az ukrán oldalon nem engedik át a 18–60 év közötti ukrán férfiakat. Az ukrán családok így sokszor a szétszakadás mellett döntöttek, ezáltal legalább a nők és a gyerekek biztonságban lehetnek, a hátramaradt férfiak pedig Kárpátalján próbálnak menedéket találni.

A látszólagos nyugalom azonban nem tartott sokáig: az első fiatal ukrán nő – aki akkor kelt át a határon –, hirtelen könnyekben tört ki, amikor az ukrajnai helyzetről kérdeztük. Minden nagyon gyorsan és váratlanul történt: csütörtök hajnalban kitört a háború, másnap pedig már útnak is indult a kisgyerekével, így ki tudja, mennyi időre szétvált a családja.

Az ukrán édesanya elmondta, hogy a férje és a szülei is Ukrajnában maradtak, körülbelül 100 kilométerre laknak a határtól, ott még nyugalom van. Férje nem is szándékozik eljönni onnan, mert védeni szeretné az országot. Ő maga magyarországi ismerősökhöz érkezett, hogy meddig fog itt maradni, nem tudja.

A záhonyi polgármester a művelődési házban szállásolta el a menekülteket

Záhonyba sok menekült érkezik, két nap alatt 1 600, ugyanis a városban van egy vasúti átkelőhely is, ahová a néhány kilométerre lévő ukrajnai Csapról indulnak a vonatok. Több járat is közlekedik naponta, a legtöbben úgy érkeznek, hogy van hová menniük, akiknek viszont nincs, azokat a Záhony Művelődési Ház és Könyvtárban szállásoltuk el – tudtuk meg Helmeczi László záhonyi polgármestertől. A polgármestert, csakúgy mint mindenkit, meglepte a csütörtöki orosz támadás híre.

Csütörtök este nagyobb tömegek érkeztek az éjszakai vonattal, és mivel akkor már sokan nem tudtak továbbmenni, 80 menekültet a polgármester a művelődési házban szállásolt el. Péntek kora este még mindig számos kisgyerekes családot láttunk, körülbelül 40-en éjszakázhattak a művházban, ahová civil adományként érkeztek a matracok. Voltak gyerekek, akik még játszottak, de a kisebbeket már ölben, vagy épp takaróból improvizált hintában altatták.

A polgármester rendszeresen egyeztet a hatóságokkal, a hatósági jelenlétet rendőrök biztosították. Helmeczi László elmondta, hogy minden településnek van egy ilyen helyzetre vonatkozó intézkedési terve, jelenleg aszerint járnak el.

Az önkormányzat a menekülteket csak ideiglenesen tudja elszállásolni. A segítségnyújtásból a lakosság is kivette a részét, és a civil szervezetek is aktívan segítenek. A művelődési házban a Katolikus Karitász és a Református Szeretetszolgálat embereivel találkoztunk. Éppen adományokat hoztak a menekülteknek, és segítettek nekik szállást, illetve fuvart szerezni.

Az egyik család épp indulófélben volt a csomagjaival, a Karitász talált nekik szállást. A szervezet honlapján az szerepel, hogy a hosszú távú segítségnyújtás érdekében, a menekültek ellátására Fehérgyarmaton és Nyíregyházán ideiglenes központot hoz létre a helyi egyházmegyei Karitász-szervezetekkel közösen.

Fogalmuk sincs, hogy mi vár rájuk Magyarországon

A művelődési házban több családdal is volt alkalmunk beszélni, leginkább az volt jellemző, hogy nem tudják, mi a következő lépés, nincs hová menniük Magyarországon. Volt, akinek csak félórája volt összekészíteni a csomagját, miután a televízióban meglátta a háború kitöréséről szóló híreket, a gurulós bőröndökbe és a kézitáskákba csak a legfontosabbak fértek, például ruhák, élelem és gyógyszerek. Arról számoltak be, hogy Kárpátalján katonailag még nyugodt a helyzet, azonban nem lehet tudni, ez meddig marad így. Többen meg voltak győződve arról, hogy Kárpátalját nem fogják jelentősebb támadások érni, mert közel van a NATO-határokhoz.

Habár viszonylag nagy létszámban voltak, alig tudtunk katonakorú fiatal férfival beszélni, vonakodtak a kamera elé állni.

A szálláson ukránokat is elhelyeztek, illetve több kárpátaljai kettős állampolgárral is beszéltünk, akik azt vallják: „Ez nem a mi háborúnk! Nem akarjuk, hogy a fiaink meghaljanak benne.” A családokkal készített helyszíni interjúkat a videóban hallhatják.

Az ukrán határnál sok helyen természetes határt képez a Tisza, arra a kérdésünkre, hogy várható-e, hogy a menekültek átússzák a folyót, azt válaszolta az egyik helyi segítő, hogy ha a csempészárut át tudják hozni a Tiszán, akkor ez is menni fog.

Nagy a bizonytalanság, hogy kit engednek át a határon

Jelenleg öt határátkelő működik a magyar-ukrán határon: Barabás, Beregsurány, Lónya, Tiszabecs és Záhony. A Záhonytól 60 kilométerre fekvő Beregsurányban már gyalog is átengedik a menekülteket. A jellemzően kisgyerekekkel érkező anyukák kisebb-nagyobb csoportokban lépik át a határt.

Az út mellett szintén segítők várták a menekülteket, a falubusz is rendelkezésre állt. Az egyik önkormányzati dolgozótól megtudtuk, hogy a szomszédos településen felállítottak néhány ágyat, azonban az kérdéses volt számunkra, hogy erről biztosan értesülnek-e az újonnan érkezők.

A határ előtt többen már órák óta ácsorogtak a családtagjaikat vagy a fuvarjukat várva. Három magyarul és ukránul beszélő vendégmunkás Csehországból tért vissza a feleségével. Amíg ők külföldön dolgoztak, a gyerekekre a nagyszülők vigyáztak Ukrajnában. Csak a nők mentek vissza Ukrajnába, mert a férfiak féltek, hogy ha átmennek, besorozzák őket. A határ mentén jellemző a bizonytalanság, ugyanis a rendeletek hamar változnak. Ez a bizonytalanság a Facebook-csoportokban is érezhető, ahol próbálnak a menekültek információkhoz jutni arról, hogy kiket milyen papírokkal engednek át, a beszámolók alapján egyes határátkelőkön más-más a tapasztalat.

Egy harminc év körüli magyarul beszélő férfi szintén családtagokat várt, elmondta, ő nem szégyelli, hogy átjöttek. Ő már 2014-ben (akkor volt a Kelet-ukrajnai háború) során egy évet szolgált katonaként. Még egyszer nem szeretne.

A legfrissebb, Index által is szemlézett módosítás értelmében az ukrajnai mozgósítás szabályai szerint mentesülnek a katonai szolgálat alól azon nők és férfiak, akiknek három gyermekük van. Ugyanez érvényes azokra is, akik egyedül nevelik 18 év alatti gyermeküket. Nem kell bevonulniuk azoknak sem, akik állami szerveknél, különböző intézményekben végeznek fontos munkát. Nem érinti a mozgósítás a népképviselőket sem. A felsőoktatás szereplői, így a hallgatók, az oktatók is mentesülnek a katonai szolgálat alól.

Nemcsak Záhonyban, hanem Beregsurányban is többen számoltak be arról, hogy éjfél körül az ukrán oldalon elszabadultak az indulatok. A férfiak elkeseredésükben nekimentek az ukrán határőröknek, akik nem akarták átengedni őket. Valaki úgy emlékezett, hogy szélvédők is törtek. A határmenti állapotokkal kapcsolatos információkat tömörítő Facebook-oldalon található videó szerint néhányan azt elégelték meg, hogy a protekciósok a sor elejére hajtanak. Az egyik beelőzni kívánó autónak négyen-öten próbálták elállni az útját, amíg az autós rájuk nem hajtott.

Menedékkérelmet legközelebb Debrecenben lehet benyújtani

Az eddig finoman szólva sem túl menekültbarát hazai jogi környezetet is módosítani kellett a kialakult háborús helyzet miatt. Csütörtökön a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására jött létre. Ők döntöttek arról, hogy Magyarország védelmet nyújt az ukrajnai menekülteknek, ők a kérelmüket Magyarországon is benyújthatják. Erre azért volt szükség, mert menedékkérelmet sem a határon, sem Magyarországon nem lehetett benyújtani 2020 májusa óta.

Mivel számos kérdés felmerült a menedékkérelemmel kapcsolatban, levelet küldtünk az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak.

„Tájékoztatjuk, hogy az államhatár rendjével összefüggő konfliktushelyzet és tömeges méretű migráció kezelésével kapcsolatosan az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság rendelkezik a szükséges tervekkel és felkészült egy tömeges méretű migráció kezelésére. A menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtására az Országos Idegenrendészeti Igazgatóságnál van lehetőség személyesen” – olvasható szűkszavú válaszukban.

Záhony polgármestere osztotta meg velünk, hogy Debrecenben van a legközelebbi Országos Idegenrendészeti Igazgatóság. Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy hol és milyen, mekkora befogadóképességű menekülttáborok jöhetnek szóba az ukránok esetében.

Nagy kérdés, mennyit bír az ellátórendszer

A Magyar Helsinki Bizottság egyik munkatársa is valós tapasztalatokat gyűjteni jött a helyszínre. A szervezet egy több nyelven elérhető kiadványban ismerteti a főbb tudnivalókat. A kormány február 24-én éjjel rendeletben „menedékesként ismerte el az Ukrajnából érkező emberek túlnyomó többségét. Ez egy, a menekült státusztól eltérő, ideiglenes, gyorsan adható védelmi forma”, azokra vonatkozik, akik ukrán állampolgárok és Ukrajnából menekülnek Magyarországra.

A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt években a magyar menekültügyi ellátórendszer kapacitása vészesen lecsökkent. A következő időszakban ezért valószínűleg várható az átmeneti vagy korábban már bezárt táborok megnyitása. A Vámosszabadiban működő menekülteket befogadó szállás, és a Balassagyarmaton működő közösségi szállás – ahol pár hónappal ezelőtt afgán családokat helyeztek el –, biztos, sok Ukrajnából menekült embernek nyújt majd otthont a következő időszakban.

Ebben a cikkünkben összeszedtük, hogy mit tehet az, aki valahogyan segíteni szeretne az Ukrajnában élőkön vagy a menekülni kényszerülőkön:

Orosz-ukrán háború: hogyan segíthetünk a menekülőknek? | atlatszo.hu

Sofőröket keresnek, akiknek 7-9 személyes gépkocsija van, és vállalnák, hogy a helyi vonatállomásra vagy Budapestre szállítsanak embereket. Mint írják, erre azért van szükség, mert megjelentek a környéken a taxis hiénák, akik akár 150 ezer forintot is elkérnek azért, hogy Budapestre vigyék a rászorulókat.

Beregsuránynál a semmibe érkeznek

Pénteken körülnéztünk a beregsurányi határátkelőnél is. A határközeli falvakból jönnek a menekülők, gyakran férjeket, apákat hátrahagyva. Bár arról szóltak a hírek, hogy csak belépőpecséttel engedik át a magyar útlevéllel rendelkezőket, azért találkozunk olyanokkal is, akik ukrán útlevéllel jönnek. Erről bővebben itt olvashat:

„Minket nem szeretnek ott, mert magyarok vagyunk” – Ukrajnából menekülők Tiszabecsen | atlatszo.hu

Tegnap nagyon megszedték itt magukat – meséli egy nő, aki épp az unokáját tologatja a babakocsiban. – Volt, aki 100 ezer forintos összeget kért egy útért Budapestre. Nekünk szerencsénk van, van bejelentett lakcímünk és lakásunk Fehérgyarmaton. A lányom hamarosan visszajön, vele megyünk majd oda. De vasárnap jön az egész család.

szöveg: Zsilák Szilvia—Rédl Boglárka; videó: Bodoky Bence

Címlapkép: Ukrajnából érkező menekültek Beregsuránynál 2022. 02. 25-én (forrás: Bodoky Bence/Átlátszó)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.