Bezárás
Adatigénylések

Vértesi Erőmű: a pert elbuktuk, a nyomozást megszüntették

Az állami tulajdonú Vértesi Erőművet csődközeli helyzetbe hozó 2008-as System Consulting-ügyletek nyilvánosságával kapcsolatban is túl korán örültünk az információszabadság és az átláthatóság érvényesülésének. A Tatabányai Városi Bíróság februári ítéletében teljes egészében helyt adott a keresetünknek, melyben az állami vállalat 2009 tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a System Consulting Zrt. és az erőmű közti megállapodásokat, illetve az erőmű által kötött, saját kapacitását messze meghaladó, az állami vállalatnak milliárdos kárt okozó áramvásárlási szerződéseket kértük kiadni, miután Magyari József vezérigazgató elutasította az erre vonatkozó adatigénylésünket.

A bíróság a szóban forgó dokumentumok nyilvánosságára vonatkozó érvelésünknek teljes egészében helyt adott: az ítélet értelmében az alperes Vértesi Erőmű tulajdonosa a tartós többségi állami tulajdonban működő Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt., és a helyes jogértelmezés szerint az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény szabályai alkalmazandóak a közvetett állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra is, „hiszen egyébként az adatvédelmi törvényt könnyen ki lehetne játszani az állami vagyon különböző állami tulajdonban álló gazdasági társaságokba való kiszervezésével”. Nem fogadta el a bíróság a Vértesi Erőmű Zrt. azon érvét sem, miszerint a kért adatok egy büntetőeljárás részét képezik, mert a kiadni kért adatok nem a büntetőeljárás során keletkeztek.

A Vért Zrt. azonban fellebbezett, és másodfokon fordult a kocka: a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság szeptemberi, másodfokú ítéletében az első fokú döntéssel szemben elutasította az adatok kiadására vonatkozó kérelmünket azzal az indokkal, hogy a vagyontörvényt ebben az esetben szűkítően kell értelmezni, és kizárólag az állami vagyonról szóló törvényben tételesen megjelölt cégeknek kell elszámolniuk a tevékenységükkel a nyilvánosság felé, az ő leányvállalataiknak nem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az állami vagyont kiszervezik további gazdasági társaságokba, a közpénz elköltése ellenőrizhetetlen lesz. Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programjának vezetője szerint „a bíróság döntésével irányt mutatott azoknak az állami cégvezetőknek, akik nem kívánnak elszámolni a közpénzekkel.” A döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be.

Bár a Fidesz ellenzékben ebben az ügyben is elszámoltatást ígért, a Nemzeti Nyomozó Iroda 2010 őszén bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, amit másfél évvel azelőtt a Vért Zrt. feljelentése nyomán indítottak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Az atlatszo.hu birtokába került kihallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a System Consulting Zrt. részéről tanúként meghallgatott tisztségviselő azt mondta a nyomozóknak, hogy a szóban forgó áramvásárlási szerződések nem is jöttek létre, „csak intézkedések voltak a szerződés előkészítésére”. A tanú ennél többet azért nem mondhatott, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az MVM Zrt., a Vértesi Erőmű Zrt. és a System Consulting Zrt. nem mentette fel a titoktartási kötelezettsége alól.

Adatigénylésünk innen letölthető (PDF)

Az adatigénylés megtagadása innen letölthető (PDF)

Az elsőfokú ítélet innen letölthető (PDF)

A másodfokú ítélet innen letölthető (PDF)

Köszönjük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi közreműködését.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom