Az Integritás Hatóság 1 milliárd forintért kommunikálna a következő 2 évben

Két év alatt 1,1 milliárd forintot költhet kommunikációs tevékenységekre az Integritás Hatóság. A hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyerteseinek nemcsak kedvező árat kell megajánlaniuk, de olyan szakmai ajánlatot is le kell tenniük az asztalra, amellyel bizonyítani tudják, hogy cégük képes az „Integritás Hatóság kommunikációs igényeihez igazodó, minőségi szolgáltatást nyújtására”. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ennek elbírálása során felmerülhet a szubjektív értékelés veszélye.

A hatóság nemrég hasonló módon választotta ki az uniós érdekképviseletüket ellátó céget is, amely egy ír vállalkozás lett. A dublini székhelyű cég részletesebb tervet nyújtott be, mint a kormányközeli Századvég, és ez billentette feléjük a mérleget.

A takarítási, érdekképviseleti és utazási szolgáltatások után most kommunikációs szolgáltatások beszerzésére írt ki hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárást az Integritás Hatóság. A 24 hónapra szóló keretszerződés 3 részből áll:

1. rész: PR szolgáltatások 29 db szolgáltatáskörrel, pl. kommunikációs stratégia elkészítése, akciótervek elkészítése, szövegírás kiadványokhoz, média és sajtó megjelenésekhez, kríziskommunikációs feladatok ellátása; egyéb ügynökségi szolgáltatások, stb.;
2. rész: Országos médiakampány lebonyolítása, médiakampányokhoz kapcsolódó online és offline médiamenedzsment és médiavásárlás 14 db szolgáltatási körrel, pl. médiavásárlás országos és regionális médiafelületeken, közterületi hirdetések vásárlása, stb.;
3. rész: Kreatív tervezési és gyártási feladatok ellátása: kommunikációs anyagok, médiakampányok tervezése, előkészítése és kivitelezése pl. plakát mutáció elkészítése, tervezése; print reklámkampány kreatív koncepció készítése; rádióreklám szövegírása és teljes gyártása, rövid film készítése, stb.

Az első részfeladatra nettó 290 millió, a másodikra nettó 654 millió, míg a harmadik részfeladatra nettó 189,3 millió forintot szánnak.

Ez összesen nettó 1,1 milliárd forintot jelent.

A felhívás szövege szerint az eljárás tárgyalásos lesz, az eljárás második szakaszában pedig a meghívandó ajánlattevők számát ötben korlátoznák. A kiírásból az is kiderül, hogy a jelentkezőknek szakmai ajánlatot is kell írniuk, ami majdnem akkor súllyal (40%) szerepel majd az elbírálásban, mint a megajánlott ár (60%).

Megkérdeztük az Integritás Hatóságot (IH), hogy miért a tárgyalásos eljárási formát választották, és miért akarják ötre leszűkíteni a meghívandó ajánlattevők számát az eljárás második szakaszában a referenciák által. Illetve, hogy mivel tudják garantálni, hogy a szakmai ajánlat elbírálása nem szubjektív szempontok alapján történik majd.

Annyira egyedi, hogy csak így garantálható a jó választás

Az Integritás Hatóság válaszában többek között azt írta, hogy hozzá hasonló szervezet Magyarországon nem létezik, sőt, az Unióban is ritka, emiatt a „kommunikációs igényeihez igazodó minőségi kommunikációs szolgáltatás meghatározása, illetve a szolgálató kiválasztása nem rutin feladat, nem áll készen rendelkezésre. Olyan érdemi tartalommal kell megtölteni és ellátni a kommunikációs feladatokat, hogy az igazodjon a Hatóságunkkal szemben támasztott uniós és hazai elvárásokhoz”.

Véleményük szerint ezért előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat.

„A tárgyalásos eljárás alkalmazása biztosítja annak a lehetőséget, hogy a közbeszerzési eljárás második szakaszában szabályozott keretek között az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tárgyalások alapján a részenként megkötendő több szempontból is specifikus, összetett Megbízási Keretszerződések feltételei, a teljesítés módja és pénzügyi elszámolási rendje a Hatóságunk igényeinek legmegfelelőbben kerüljön kialakításra, minél jobban támogassa a kommunikációs céljaink megvalósítását” – írták.

Az IH egyúttal hozzátette, hogy az ötös keretszám részenként értendő, és mivel az egyes részekben eltérő gazdasági szereplői kör (is) érdekelt, ez akár azt is jelentheti, hogy 15 különböző gazdasági szereplővel lépnek át az ajánlattételi szakaszba.

A szakmai ajánlattal kapcsolatos kérdésre azt válaszolták, hogy a hatóság a „minőségi és a funkcionálisan megfelelő kommunikációs szolgáltatás érdekében írta elő szakmai ajánlat benyújtását”. Megítélésük szerint pedig „a szakmai ajánlatok tekintetében megadott, részletesen és kommunikációs szakmai alapon történő, szakmai zsűri általi értékelés, és annak közzététele biztosítja, hogy nem szubjektív, hanem megalapozott szakmai alapon történő értékelésre kerüljön sor. ” (A teljes válasz ide kattintva olvasható.)

Nehéz a szubjektív kategóriákat pontszámokra „lefordítani”

Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ugyanakkor a szakmai ajánlat értékelési módszere több szempontból is kifogásolható lehet. Egyrészről a 40 százalékos értékelési súlyszám rendkívül magas, amely azt eredményezheti, hogy

a hatóság adott esetben egy több száz millió forinttal drágább ajánlatot is kénytelen lesz nyertessé nyilvánítani.

Nyilván a kiíró a lehető legmagasabb minőségű szolgáltatást nyújtó pályázó kiválasztására törekszik, de kérdés, hogy egy pályázathoz elkészítendő mintaterv valóban olyan bizonyossággal képes-e előre jelezni a jövőbeni szolgáltatás minőségét, hogy megérje ilyen jelentőségű döntési faktorként szerepeltetni.

Az Integritás Hatóság  egy már meglévő reklámszpotja a Youtube-on

Fontos szempont egy szakmai ajánlattal kapcsolatban az is, hogy a kiíró előre megismerhető, objektív mérce alapján bírálja el a benyújtott pályamunkákat. A közbeszerzési törvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy az értékelési módszerek „nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk”.

Az Integritás Hatóság a válaszában utalt is arra, hogy ők nem mennyiségi, hanem szakmai szempontok alapján kívánják értékelni a benyújtott szakmai ajánlatokat, de ebben az esetben

nagyon nehezen teljesülhet az objektív elbírálás kritériuma.

A hatóság részletesen kifejtette ezen szakmai értékelési módszereket. Például a kampánytervek esetében azt fogja vizsgálni, hogy azok mennyire figyelemfelhívóak, mennyire eredetiek, mennyire újszerűek. Ezek ugyanakkor szükségszerűen szubjektív kategóriák, nagyon nehezen lehet végső soron pontszámokra „lefordítani” egy-egy kommunikációs ötlet „újszerűségét”.

A nem számszerűsíthető értékelési szempontokat ezért az uniós források felhasználására kiírt közbeszerzésekben nem is tette lehetővé korábban a Miniszterelnökség, amelynek útmutatója szerint: „a szubjektívvá váló értékelés e körben nagyon nehezen küszöbölhető ki, így ezen értékelési szempont nem alkalmazható soron kívüli ellenőrzés keretében a magas szabálytalansági kockázat miatt (mivel az értékelési szempontok nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek).”

Egy ír cég mellett döntött az IH a Századvég helyett

Az Integritás Hatóság nem először köti szakmai ajánlat elkészítéséhez a tenderükre való jelentkezést. Hasonló volt annak a közbeszerzési eljárásnak a kiírása is, amit tavaly év végén tettek közzé „EU-s érdekképviseleti szolgáltatások” címmel.

A kiírás két részfeladatot foglalt magában: a hatóság stratégiai kommunikációját támogató szolgáltatást és a hatóság érdekképviseletét támogató szolgáltatást az EU-ban 18 hónapra. Mindkét részfeladatra 125-125 ezer eurót, azaz nagyjából 50-50 millió forintot szánt a közpénzből működő szervezet. A jelentkezőknek azonban nem volt könnyű dolguk.

A referenciák mellé elvárt szakmai ajánlattal kapcsolatban ugyanis több probléma is felmerült.

• Egyrészt rendkívüli módon megnehezíthette a pályázaton részt venni kívánó cégek dolgát, hogy már azelőtt el kell készíteniük – ingyen – a szerződés teljesítésének koncepcióját, hogy megtudták, nyertek-e. Ez rengeteg céget visszatarthatott a részvételtől.
• Másrészt a szakmai koncepcióban a pályázóknak olyan információkat kellett megadniuk, amelyeket valójában a kiíró feladata lett volna meghatározni (például a teljesítés módja, ütemezése, gyakorisága stb.). Ez felvetette azt a kérdést is, hogy összehasonlíthatóak lesznek-e a beérkezett ajánlatok.
• A legnagyobb problémának azonban az tűnt, hogy koncepciók értékelésének módszertana látszólag nem volt objektív. A tenderdokumentáció szerint ugyanis a beadott szakmai anyagokat egy 3 tagú szakmai zsűri bírálta el olyan szempontok alapján, mint „a szakmai ajánlatban megtett javaslatoknak az EU intézményrendszere működési mechanizmusához illeszkedése” vagy „az EU intézményei felé történő kommunikáció fajtája, módja”. Miközben semmilyen objektív mércét nem határoztak meg, amelyek mentén a koncepciók elbírálhatóak lennének (pl. melyik kommunikációs mód tekinthető kedvezőbbnek, melyik megoldás kap több pontot stb.).

„Ez a gyakorlat nem felel meg az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések ellenőrzése során alkalmazott elvárásoknak, mivel nem biztosítja maradéktalanul az objektív értékelést” – mutatott rá akkor az Átlátszó közbeszerzési szakértője.

Hogy ezen problémák vagy valami egészen más miatt, de tény: az Integritás Hatóság később bejelentette, hogy „az érdeklődő gazdasági szereplők alacsony száma” miatt meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt.

Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint végül az első részfeladatra 3, míg a másodikra 2 ajánlat érkezett. Az első megbízást az írországi Vulcan Consulting Ltd. nyerte a kormányközeli, állami tendereken taroló Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány előtt, míg a közösen induló Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, Clavis Consulting Kft. és Eulytix Tanácsadó Kft. hármasát kizárták aránytalanul alacsony árajánlat miatt.

A második részre már csak a Századvég és a Vulcan Consulting Ltd. jelentkezett – itt is az ír cég lett a befutó.

A bírálatban többek között azt írják, hogy a nyertes Vulcan Consulting koncepciója átfogó, és a „szakmai ajánlat részletesen bemutatja az érdekképviseleti tevékenység fő tartalmi elemeit, a koncepció igazodik a Hatóság érdekképviseleti tevékenységéhez. Több aspektusra is kiterjed, előnye a »kiterjesztett csapat« jellege, illetve, hogy igyekszik a Hatóságra koncentráltan meghatározni azt”.

Míg ezzel szemben a Századvég szakmai ajánlata „lefedi a kiírásban szereplő feltételeket, azonban kevésbé konkrét és kevésbé részletes. Az Ajánlattevő kevésszámú és inkább általános jellegű javaslatot tesz” – olvasható az Integritás Hatóság bírálatában.

Katus Eszter

Címlapkép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a hatóság vagyonnyilatkozati eseti jelentéséről, valamint a szervezet működésének első évéről tartott sajtótájékoztatón a Corinthia Budapest Hotelben 2023. december 7-én. (fotó: MTI/Lakatos Péter)