rendőrség

Nem internet-blokkoló, hanem szolgálati rádiótelefon látható a Magyar Péter által Hajdúnánáson posztolt képen

Valószínűtlen, hogy zavarták volna az internetet Magyar Péterék tüntetésén, de az esélyes, hogy a Tisza Párt vidéki rendezvényein a rendőrség vagy más biztonsági szerv civil ruhás tagjai is jelen voltak. A Magyar Péter által közzétett fotókon olyan rádió látható, amit a Készenléti Rendőrség is használ, de a rádió titkosított működéséhez internetkapcsolat is kell.

„Civil ruhás rendőrökről (titkosszolgálati munkatársakról?) és a feltételezhetően a blokkoláshoz használt eszközről” írt keddi Facebook-posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt vezetője állította, hogy a vidéki kampánykörútja több állomásán, például Újfehértón nem tudták élőben közvetíteni a rendezvényt. Ennek hátterében a helyszínen jelenlévő szolgálati személyeket sejtette, akik szerinte valamilyen eszközzel zavarhatták a mobilinternet-hálózatot, lehetetlenné téve az élő közvetítést.

Civil ruhás rendőrök lehetnek a fotókon

A Magyar által közzétett fotókon azonban biztos, hogy nem a mobilhálózat zavarására használt eszközök láthatók: a képeken jól beazonosítható a Sepura STP9000 TETRA (földi trönkölt rádió) kézi rádiótelefonja, amit gyakran használnak a rendvédelmi szervek, a rendfenntartók egymás közti, vagy a központtal való kommunikációjukra.

Stp

Magyar Péter fotói és a STP9000 fotója, forrás: facebook.com/peter.magyar.102,Wikimedia Commons

Egy 2018-as közbeszerzési terv alapján ilyen készüléket a Készenléti Rendőrség vásárolhatott (a táblázatban a 27. pontnál, „vízi mentéshez vízálló kommunikációs készlet” címszóval), de lényegében bármelyik hatóságnál felbukkanhat a rádió, a NAV-tól az Alkotmányvédelmi Hivatalon át a TEK-ig.

A TETRA technológiára alapul az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR). Az EDR-t elsődlegesen a készenléti szervezetek (rendőrség, mentők, tűzoltóság) számára hozták létre, ezek állandó rádió-összeköttetését biztosítja, de rajtuk kívül használják a titkosszolgálatok, sőt néhány éve a BKV is. 2012-ig a rendszert a Magyar Telekom érdekeltségei közé tartozó Pro-M Zrt. működtette, ezután viszont az üzemeltető az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) tulajdonába került.

Túlterhelhették a mobilhálózatokat

Magyar Péter képein olyan eszköz nem látható, amivel a vezeték nélküli digitális jeleket lehetne blokkolni. Ilyen már csak azért sem használhattak a TETRA-rádiós alakok, mert ez esetben ők maguk sem tudnák használni a VPN (virtuális magánhálózat) segítségével titkosított EDR-rendszert. Jóval valószínűbb, hogy a rendezvényeken összegyűlt tömeg egyszerűen túlterhelte a terület mobilinternet-hálózatát.

Budapesti nagy tömegrendezvényeken rendszeresen előfordul, hogy „elfogy” a térerő, kisebb településeken, ahol eleve gyengébb a jel, ehhez kisebb tömeg is elegendő lehet. A cellavadasz.openstreetmap.hu oldal alapján Hajdúnánáson a három nagy mobilszolgáltató egy-egy kisebb teljesítményű mobiltornya található, ezeket valószínű, hogy túl tudta terhelni a Magyarék gyűlésén résztvevő tömeg.

Mobil-adótornyok a

Mobil-adótornyok Hajdúnánáson és környékén, forrás: cellavadasz.openstreetmap.hu

Összefoglalva, a fényképek alapján az a legvalószínűbb, hogy a tüntetésen civil ruhás készenléti rendőrök volt jelen, EDR-rádióval. A bejelentett tüntetéseket a rendőrség köteles biztosítani, ami a gyülekezési törvény alapján akár civil ruhás rendőrök küldését is jelentheti.

Aggályos lehet a civil ruhások bevetése

A civil ruhás rendőrök bevetését jelenleg nem szabályozzák pontosan törvények vagy rendőrségi irányelvek, amit már egy 2018-as ombudsmani jelentés is kifogásolt. A jelentés előzménye az volt, hogy 2017 áprilisában a Kossuth téren tartott, a CEU-törvény elleni tiltakozás során civil ruhás rendőrök léptek fel erőszakosan a tüntetőkkel szemben.

Az ombudsman jelentése szerint ez sértette a gyülekezési jogot, ami szerint rendőr csak akkor intézkedhet civil ellen, ha látható azonosítót visel, vagy jelvényével igazolja magát.

A 2018-as jelentés szerint alapjogi elveket sért, hogy nincsenek meg annak speciális jogszabályi feltételei, miként lehet rendezvényeken civil ruhás rendőröket bevetni.

Ezt jelenleg csak az Országos Rendőr-főkapitányság belső normatív utasítása, a Csapatszolgálati Szabályzat szabályozza. Az ombudsman ajánlása szerint fontos lenne, hogy „a szolgálatban lévő rendőr csak akkor viseljen polgári ruhát, amikor a feladat megköveteli a rendőri minőség leplezését, például bűncselekmény miatti nyomozáskor, gyanúsítottak megfigyelése.

A polgári ruhás nyomozóknak tehát eszerint a rendezvénybiztosítás keretében bűnügyi felderítési feladataik lehetnek: a jogsértő személyek azonosításában, tartózkodási helyük meghatározásában lehet szerepük, felismeréseikről informálhatják a műveletirányítót, aki ennek ismeretében a konkrét intézkedéseket már az egyenruhás állománnyal hajtatja végre” – írták.

Székely László ombudsman akkor felkérte a döntéshozókat a civil ruhások bevetésének erősebb szabályozására, de a rendőrségi vagy gyülekezési törvény azóta sem változott érdemben. Civil ruhás rendőrök azóta is feltűnnek a tüntetéseken, bár elsősorban olyan rendezvényeken indokolt a jelenlétük (például a budai vári neonáci tüntetés- és ellentüntetés), ahol valós az erőszak kockázata.

Zubor Zalán

Címlapfotó: Magyar Péter / Facebook

Megosztás