Megbontotta a szél a 300 millió EU-s pénzből épült ketreckilátót Verőcén

A Pest vármegyei községben 300 millió forintot költöttek uniós pénzből egy kiszuperált trafóház helyrepofozására, egy játszótérre és egy kilátóra. Mindezt a Római Birodalom emlékére, afféle turistacsalogató látványosságnak szánták, de a siker kérdéses. A római őrtornyot idéző kilátó ugyanis gyakorlatilag egy fémketrec, amit egy nagyobb szélvihar már megbontott, ráadásul földszintes lesz, mert az eredetileg tervezett lépcsőt nem teszik bele.

A 12-es út két oldalán készült el Verőce legújabb attrakciója, ami a remények szerint turistahadakat fog vonzani a településre. Egy többméteres fémszerkezet, kicsit távolabb tőle pedig egy régi trafóházból átalakított múzeum és büfé várja a látogatókat, akik innen egy 1 kilométeres, fákkal nem szegélyezett úton sétálhatnak be a faluba, hogy megidézzék a régi rómaiak világát.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A beruházás a „Duna két partján – A római Limes magyarországi szakaszának részét képező Campona castellum és a verőcei kikötőerőd örökségének komplex turisztikai célú hasznosítása” című pályázatból jött létre, melynek leírásából kiderül, hogy 19 739 főnyi vendégforgalom-növekedést prognosztizáltak a pályázók Verőcén és Nagytétényben (a római időkben Campona) – a másik pályázó helyszínen.

Az, hogy mennyire lesz siker a Dunaparti főút mellett álló, üres fémtoronynak tűnő földszintes kilátó, kétséges; de az biztos, hogy többe került az előre tervezettnél, és később is lesz kész.

A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal. A limest eleinte a légiók, később a határőr alakulatok (limitanei) védték. A szó a latin limes (határ, mesgye, ösvény) szóból ered. A katonai táborokat a limes mentén helyezték el. Természetes akadályok, például folyók egészítették ki a mesterséges földhányásokat, akadályokat (ripa-szakaszok). A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott, 500 km hosszan. – írja a Wikipédia.

A világörökségi listán már szerepel (Magyarország nélkül) a Duna-menti limesrész, mely Bad Göggingtől (Németország) Izsáig (Szlovákia) terjed. A Római Birodalom idején a Duna vonalában Németországtól egészen le Bulgáriáig védvonalat állítottak fel, melynek nyomai a mai napig megmaradtak. A Pannon Limes része volt Verőce is, ahol a mai napig láthatók a római kori erőd maradványai.

8 méter magas fémszerkezet

A VEKOP-4.1.2-17-2018-00002. számú pályázat keretében megvalósult projektben Verőcén egy látogatóközpontot, kiállítóteret, vetítőteret, jegypénztárat, büfét, ajándékboltot, mellékhelyiségeket és raktárat alakítottak ki. Ehhez a vízmű volt trafóházát hasznosították újra, amelynél egy transzformátor-állomás is áll, amire pont ki lehetett rakni az uniós támogatásról szóló táblát. A beruházást Grauszmann György, a település polgármestere mutatta be a 2019-es induláskor.

A beruházás részeként épült a leginkább liftházra hajazó építmény is, ami a látványterv szerint egy emeletes kilátó lett volna.

A verőcei kilátó látványterve (forrás: Verőce Önkormányzata, Facebook)

A kilátó közelében lévő, a földszinten 278 m2 alapterületű látogatóközpont mellett kölcsönző és kerékpártároló is szerepelt a tervekben, az épülettől pedig 1 km hosszú tanösvényt is terveztek a településig táblákkal és utcabútorokkal. Maga a kilátótorony 9,3 tonnás hegesztett acélszerkezet alumínium terpesztett lemez burkolattal a közbeszerzési iratok szerint. A polgármester elmondása alapján pedig egy 8 méter magas és 36 négyzetméteres „installáció”.

135-ről 300 millióra drágult a projekt

A verőcei önkormányzat által 2021 májusában kiírt tendert pár hónappal később a Diagrál Kft. nyerte meg nettó 135 millió forintos ajánlattal. A 2021 júniusában megkötött szerződés nettó 135.354.052 forintos alapárról szólt és 63.852.522.-Ft-os opciós munkáról, azaz összesen 199.206.574.-Ft volt a teljes összeg. Ezt módosították 2022 májusában nettó 203.805.541 forintra pótmunkák miatt, ami 4.598.967.-Ft-tal növelte meg a  közbeszerzésben szereplő összeget.

A Magyar Narancs cikkéből kiderült, hogy végül ehhez is hozzácsaptak még 80 millió forintot, így a beruházás összköltsége 300 millió forint lett. A közbeszerzést elnyerő Diagrál Kft. építi a projekt másik feleként a Campona látogatóközpontot is Nagytétényben, durván 204 millióért.

A verőcei projekt beharangozott megvalósulási határideje eredetileg  2022 február vége lett volna, a munkák nagy része azonban csak tavaly augusztusban fejeződött be, az átadás pedig 2023 májusában lesz.

Grauszmann György, Verőce Község polgármestere megkeresésünkre elmondta, hogy a kilátóba elkészült és a látványterveken szereplő

lépcső nem lesz, így a földszintről lehet gyönyörködni a Dunában és a szemben elhelyezkedő Szentendrei-szigetben.

A verőcei kilátó a Google 2022 őszi felvételén.

Megbontotta a szél a „Zsiráfketrecet”

Jó egy hónapja a viharos erejű szél megbontotta a helyiek által csak Zsiráfketrecnek nevezett fémszerkezetet, ami a római limes magyarországi szakaszának egyik tornyát próbálta imitálni. A 2023. március 11-én lecsapó szélvihar megrongálta a fémszerkezetet, ami jelenleg is spaniferekkel van tessék-lássék összekötözve. Ezt egyébként információink szerint még a tűzoltók csinálták, elsődleges kárelhárításként.

A kivitelező Diagrál Kft.-től kapott információ szerint

a felelősség megállapítása folyamatban van,

azt a „közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő fogja elvégezni. A vizsgálat eredményétől függetlenül a javításhoz szükséges egyedi elemeket társaságunk megrendelte, beérkezésük május közepére várható, a javítást ezt követően elvégezzük”. Információink szerint az egyedi elemek Németországban készülnek, ezért is tart ennyi ideig a kivitelezésük.

Gáspár Attila, a Diagrál kft. ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a cég 2022. augusztus 2-án átadta a kész munkát Verőce önkormányzatának, a projekt teljes befejezéséhez szükséges munkák státuszáról nincs információjuk.

Üzemeltetőt keresnek

Idén március 17-én írták ki azt a pályázatot, melyben bérlőt keresnek a büfére és az ajándékboltra, illetve a látogatóközpont működtetésére. A legalább havi 100.000 forint megfizetését vállaló bérlőnek kell berendeznie mind a büfét, mind a boltot.

A spaniferes kilátóval nemrég Hadházy Ákos is foglalkozott, aki fotókon és videón mutatta be, mire is költötték a pénzt Verőcén.

Izsán két toronyra és egy épületre is futotta

Érdemes megnézni, hogy mi valósult meg a határ túloldalán, Izsa településen a Limes-projektben. 2017-ben a szlovákiai falu a „Limes Romanus kopogtat az UNESCO ajtaján” címmel pályázott Almásfüzitővel közösen az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Programban. Izsa 1 millió 60 ezer eurót kapott (350-es árfolyammal 371 millió forint), míg Almásfüzitő 780 ezer eurót (273 millió forint).

Ebből a pénzből Izsán a helyi múzeum udvarán egy 1136 négyzetméteres épület készült el 16 iparművészeti műhellyel, ahol római kori és hagyományos helyi mesterségeket mutatnak be. Létrejött még egy közösségi tér is konyhával, étkezővel, kültéri kemencékkel. A település keleti és nyugati oldalán pedig két őrtorony kapott helyet, melyek kilátóként is működnek. A főút mellett fekvő tornyok egyikét a bringások is megtekinthetik, mert az Eurovelo 6-os bicikliút mellett helyezték el.

Az egyik izsai torony 2022 őszén (forrás: Google Maps)

Németországban több egykori római őrtornyot helyreállítottak már, azokra is megéri vetni egy pillantást. Mindegyik kőből és fából épült, az eredeti (feltételezett) állapotra leginkább hasonlítva. A verőceihez hasonló modern szerkezettel máshol nem próbálkoztak, inkább a történelmi hűség (vagy legalább nosztalgia) volt a cél.

Großerlach-Grab területén ilyen van:

Újjáépített római őrtorony Großerlach-Grab területén (fotó: Wikipedia)

Idstein-Dasbach között ilyen:

Rekonstruált római őrtorony Idstein és Daschbach között (fotó: Wikipedia)

Taunussteinben pedig ilyen:

Újjáépített római őrtorony Taunussteinben (fotó: Wikipedia)

A dunai limes németországi–ausztriai–szlovákiai szakasza egyébként 2021-ben lett világörökségi helyszín. A Duna miatt a pályázatnak korábban Magyarország is része volt, 2016-ban még miniszteri biztost is kineveztek a siker érdekében, ám aztán másképp döntöttek. 2019-ben először váratlanul a Hajógyári-szigeten lévő Hadrianus-palotát húzta ki a kormány a jelölésből, amivel kinyírták a közös pályázatot, és emiatt a három másik ország sem kapta meg akkor a világörökségi címet.

Elúszott a dunai limes világörökségi címe, mert a kormánynak más tervei vannak Aquincummal | atlatszo.hu

A lényeg mindenesetre az, hogy egyetlen már benyújtott világörökségi nevezési dokumentáció tartalmát sem lehet utólag egyoldalúan átírni, pláne nem egy másik három országgal közösen benyújtott nemzetközi sorozat-jelölés dokumentációját. A kormány mégis megkísérelte megtenni ezt – nem tudva azt, vagy nem törődve azzal, hogy legfeljebb csak visszavonni lehet a nevezést, mert a hivatalosan benyújtott nevezés tartalmához az előterjesztő kötve van.

Két évvel később a sziget déli részét a helytartói palotával együtt átadta kormány a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd „könnyűzenei és popkulturális központot” létesíthessen. Ugyanekkor, 2021-ben a szakmával történt bármiféle egyeztetés nélkül a kormány visszavonta a dunai limes hazai szakaszának jelölését, és visszalépett a világörökségi pályázattól.

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: A verőcei kilátó 2023 áprilisában (fotó: Hadházy Ákos/Facebook)