Látogatóközpont: 630 milliót ölel magához a kisvárdai ECO-park 11 méteres óriása

Az ECO-park és látogatóközpont 634 millió forint EU-s pénzből valósul meg a „Kelet Felcsútjaként” emlegetett Kisvárdán. A látogatóközpont elé tervezett Neverland fesztiválkapu egy fát ölelgető óriást fog ábrázolni. A 12 hektáros, Natura 2000-es védett területen fekvő parkba a Göncölszekeret leképező úthálózat épül, amelyről megtekinthető lesz többek között a hat méter magas, Butus névre keresztelt, fából készült méhecske, az ősmagyar falu és a négy őselemet ábrázoló kapu is. A parkban épülő szerkezetek ideiglenes jelleggel épülnek, a tervezett élettartamuk 6 év. Ezidáig 1,4 milliárd forintot költöttek a tó körüli turisztikai beruházásokra.

Újabb látványberuházás, egy 634 millió forintos ECO-park és látogatóközpont épül Kisvárdán, a város turisztikai központjának kikiáltott Nádas-tó melletti területen. A látógatóközpont mellett, egy 12 hektár nagyságú területen a Göncölszekeret leképező park készül.

A munkát a Nyír-MG Trend Bau nyerte el nettó 634 millió forintért, a pályázatot pedig a közpénzzel kitömött Alkossunk Várost Alapítvány írta ki. Az alapítványt Mikucza Tamás hozta létre, aki Seszták Miklós üzleti körébe tartozó vállalkozó. A nyertes cég tulajdonosa Gáti Attila Csaba. A cég két főt foglalkoztat, 2019-ben – alapításuk évében – a nettó árbevételük 8 millió forint, 2020-ban 34 millió forint volt. Adózott eredményük 2,5 millió forint, majd pedig 2,2 millió forint volt.

Az eredményt már januárban közzétették az értesítőben, a korábban eredménytelennek minősített közbeszerzési eljárásról az mfor.hu írt tavaly decemberben.

Kisvárda a helyi kötődésű Seszták Miklós minisztersége idején méltán érdemelte ki a „Kelet Felcsútja” elnevezést: a kisvárosra húszmilliárd forintnál is több közpénz hullott 2014–2018 között. Az abszurd fejlesztések máig nem álltak le, ugyanis Seszták Miklós a térség országgyűlési képviselőjeként folytatta pályafutását.

Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet | atlatszo.hu

Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja” címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba.

Az óriás „a befogadást, ember és természet egységét szimbolizálja”

A látogatóközpont három épületegységből áll:

• egy galériázott főépület,
• egy hozzácsatlakoztatott konténer raktár és mellékhelyiség,
• valamint egy fa felé nyúló, „ölelő emberalak”.

A 300 négyzetméteres épületben lehet majd jegyet vásárolni és információkat kapni a parkról. A központ csak tavasztól őszig üzemel, így fűtésre sincs szükség. A kivitelező cégnek a szerződés szerint 10 hónapja van befejezni a munkálatokat, így ha minden jól megy, tavasszal már fogadhatnak látogatókat. A látogatóközpontban egy World of Nomads című tárlatot is rendeznek, ami különböző népek kultúráját ismerteti majd.

Úgy tűnik, hogy a fémkonténerek egyetlen egy kisvárdai turisztikai beruházásból sem hiányozhatnak, miközben a természetközeliség fontosságát hangsúlyozzák a projektek kapcsán. A tervezési terület (hrsz. 0175/20) ugyan nem áll természetvédelmi oltalom alatt, de a szomszédos tó már Natura 2000-es terület.

A látogatóközpontot a Neverland fesztiválkapun keresztül hagyhatják el a látogatók, amely egy óriási (11 méteres!) ölelő emberalakot ábrázol – ez a szobor „a befogadást, ember és természet egységét szimbolizálja”. A kiállítóközpont és a kapu az állandó jellegű installációk között szerepel az installációk koncepciótervében.

Hat év élettartam

A 12 hektáros ECO-Park koncepció terve szerint az északra fekvő, szomszédos területen (0163/3) Göncölszekér csillagképet leképező, fából készült, 500 méter hosszú úthálózatot terveznek. Az ember-installációból kilépve erre vezet majd a látogatók útja. A környezetvédelmi engedély figyelembevételével a beépítési koncepció épületet nem tartalmaz. (A Göncölszekér egyébként nem tekinthető „hivatalos” csillagképnek, azt a Nagy Medve csillagkép hét fényes csillaga alkotja.)

Az ösvényen több állomást hoznak létre:

• egy 6 méter magas és széles lótuszvirágot, aminek „a levelei ölelésében élvezhetjük a természet közelségét”,
• egy hattyút,
• egy madarat,
• egy szétnyitott szárnyú sast,
• egy pillangót, „mely a szépséget, légiességet és törékenységet szimbolizálja, kontrasztba kerülve a sas erejével”,
• egy méhecskét,
• és egy csigát, ahol „elmélyedhetünk a Fibonacci szám sorozat (sic!) rejtelmeiben, mely sok helyen megtalálható a természetben.”

Továbbá egy hat méter magas faszerkezetű kilátó is épül a területen. A szerkezetek (szobrok, kilátó) és a pallójárdák ideiglenes jelleggel épülnek, a tervezett élettartamuk 6 év. A kilátóra fel lehet majd menni, viszont a szobrokra nem. „Minden szoborra jól láthatóan ki kell írni, hogy: FELMÁSZNI TILOS!” – olvasható a szobrok tartószerkezeti műszaki leírásában.

Az ECO-park koncepciótervében (0163/3) szintén az olvasható, hogy a „megbízó korábbi hatósági egyeztetései alapján informálta Tervezőt, hogy a terület e terv szerinti igénybevétele – 6 évre – nem építési engedély köteles (sic!)”.

Ősmagyar falu, földbe süllyesztett óriásfej

A látogatóközpont telkén (a 0175/20. hrsz.) a déli részen az ideiglenesen elhelyezett installációk között találjuk a Natura cirkusz világot, amely egy nagy cirkuszi sátor köré szerveződik zsonglőrökkel, mutatványosokkal. Ettől nyugatra találhatjuk a Tüskevárost, amely a magyar vízi világot mutatja be egy stégszerű installáción keresztül.

Az ECO-parkban megvalósuló falvak és kapuk is az ideiglenes installációk közé lettek sorolva. A Göncölszekér útvonalán (a 0163/3. hrsz.) az első ponthoz vezető úton négy darab, fából készült kapuval találkozunk, melyek az őselemek illusztrálásával (föld/tűz/víz/szél) indítják el kirándulási útvonalat.

A lótuszvirág köré egy „afrikai falut” telepítenek, jellegzetes „afrikai házacskák” és az azt körülvevő közeg kialakításával, közepén pedig egy totemoszlop elhelyezésével.

A hattyú környezetébe tervezik a Tündérkertet, amely egy mesevilágot mutat be. Fa csónakok telepítésével és „a mesedomb építésével, mely egy óriás, földbe süllyedő fej kialakítással vonzza a látogatók figyelmét oda és szórakoztat”.

Indián, afrikai, amerikai és indiai falu is lesz, a Sztyeppék falvában pedig a magyar kultúra ősi hagyományait mutatják be. A falu központjában „Attila” nagy sátra áll, melyet 6 darab magyar jurta vesz körül, mely bemutatja a hun mondavilág elemeit.

Nem könnyítették meg a dolgát azoknak, akik szeretnék megnézni a műszaki leírást az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. Le kell tölteni egyesével a számítógépre a műszaki tartalom, és a műszaki tartalom z01-z15 fájlokat. A fájlokat ezután egy külön mappába kell helyezni, ezután lehet nézelődni a műszaki tartalom nevű mappa dokumentumai, képei között.

A projekt vezetője Szabolcs János, a budapesti Kombinat-Art Kft. ügyvezető igazgatója, a felelős tervező pedig Gergely István, a Gergely Építésziroda Kft. ügyvezető igazgatója volt.

Az Öko-parkra korábban az OLAF is felfigyelt

Az ECO-park abból az EU-s pénzből valósul meg, amiből korábban az Öko-filmparkot tervezték Kisvárdára. Az Öko-filmparkra 787,5 millió forintot kapott az Alkossunk Várost Alapítvány. A forrás az Ökoturisztikai fejlesztések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elnevezésű (TOP-1.2.1-16-SB1-2017-00005) pályázat volt, ugyanez a kód van megjelölve a közbeszerzési értesítőben is az ECO-park pályázatában. (A szomszédos Cinemaqua Film és Naturpark közbeszerzését a Kisvárda Város Önkormányzata írta ki.)

Az Öko-filmpark terve részben megegyezett az ECO-parkéval, a környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentációját az mfor.hu tette közzé 2018-ban, amibe többek között afrikai és indián falut is terveztek. Az mfor.hu akkor azt írta, hogy a park 5 évig, az EU-s projektek kötelező fenntartási idejéig működött volna. Mivel uniós támogatásból megvalósuló projektről van szó, azt minimum 5 évig fenn kell tartani az előírások szerint.

Az OLAF (Európai Unió Csalás Elleni Hivatala) figyelmét is felkeltette egy előadás erejéig az EU-pénzes kisvárdai öko-filmpark híre 2018-ban.

1,4 milliárd forintot költöttek a tó körüli turisztikai beruházásokra

A Nádas-tó körüli fejlesztésekre érkező közpénzek elaprózva kerültek felhasználásra, ezeket szedtük össze a Közbeszerzési Értesítőből.

• Nettó 273 millió forintból épült meg a Cinemaqua Film és Naturpark, amit tavaly adtak át. Ez az a beruházás, aminek a tervek szerint része egy olyan utca, ami „a szegénynegyedek egzotikus, de közbiztonság mentes hangulatát tükrözi”. A projektet a kisvárdai beruházások kedvenc cége a Nyírépszer Hungária Kft., illetve a Szabó-Tetőmester Kft. nyerte el.
• A nettó 194 millió forintból épült Díszlet utca szintén nemrég nyitott meg, az uniós pénzt természetes építőanyagokra adták, kívülről leginkább csak a fémkonténerek látszódnak. A közbeszerzést szintén a Nyírépszer Kft. nyerte.
• A Nádas-tó feletti két darab, faszerkezetű híd kivitelezése nettó 36,4 millió forintba került.
• A tájház, csónakház, mobil és fix stégek kivitelezésére nettó 25,3 millió forintot költöttek.
• A Nádas-tó élőhelyvédelmi célú helyreállítása nettó 148,7 millió forintba került.
• A nettó 50 millió forintos ökoturisztikai attrakció részeként (a leírás szerint) a tavon lévő egyik szigeten állat formájú házakat húztak fel, a másikon játszóteret és vízi akváriumot, a harmadikon pedig kalandparkot létesítenek. Kivitelező itt is a Nyírépszer Kft.
• Az ECO-park és látogatóközpont pedig 634 millió forintba kerül.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A 11 méteres, ölelő óriásember-installáció (forrás: EKR/Műszaki leírás)