Egyre jobban utálják a helyiek a debreceni akkugyárakat, de a hatóság csak a vállát vonogatja

Három év szünet után újra személyes részvétellel történő közmeghallgatásra került sor Debrecenben a katódanyag-gyártó EcoPro BM Hungary Zrt. engedélymódosítása miatt. A négy órás eseményen a közönség rengeteg kérdésre nem kapott választ a cég és a hatóság képviselőitől. A megjelent lakosok felháborodva sorolták a debreceni akkus cégek számos szennyezési ügyét, a gyakori baleseteket és a gyárak által összeadódó környezeti hatásokat is, de süket fülekre találtak. Az indulatokat nehezen lehetett féken tartani, ráadásul sem a fideszes városvezetés tagjai, sem a Tisza párt országgyűlési képviselői nem jelentek meg a rendezvényen. 

Több száz lakos vett részt 2026. szeptember 7-én a debreceni Kölcsey Központban rendezett közmeghallgatáson, melyet az Eco Pro BM Hungary katódgyárának engedélymódosítása ügyében tartottak. A helyiek indulatos felszólalásokkal, bekiabálásokkal fogadták a kormányhivatal és a cég által elmondottakat, és felháborodottan tiltakoztak jogaik és érdekeik sárba tiprása ellen.  

Az utolsó, „élőben” megtartott közmeghallgatások egyikéről szóló beszámolónkban 2023-ban megírtuk, hogy a CATL-akkumulátorgyár katasztrófavédelmi közmeghallgatásán valóságos népharag zúdult a hatóságok képviselőire és Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesterre. A helyiek dühödten tiltakoztak az ellen, hogy a fejük felett döntöttek az akkumulátorgyár létesítéséről, és sérelmezték, hogy a környezeti és katasztrófavédelmi kockázatokat nem mérték fel kellőképpen.  

Az Orbán-kormány ezt követően nem kívánt szembesülni a lakossági felháborodásokkal, és bevezette a „köz nélküli” közmeghallgatás intézményét. Az új Tisza-kormány viszont most, három év után újra lehetővé tette, hogy személyesen tehessenek észrevételt az érintett lakosok egy akkumulátor-alapanyag gyár – az Eco Pro BM Hungary Zrt. katódgyára – egységes környezethasználati engedélyének módosítási eljárása során.

Csakhogy az eseményen úgy tűnt:

nincs változás a hatóságok hozzáállásában, az érdemi kérdésekre továbbra is elhárítják a válaszadást.

És nem csökkent a debreceniek dühe sem az akkuipari üzemek miatt – melyekből már hét létesült a város ipari övezeteiben, és most egy nyolcadik üzem építését is bejelentették –, különösen a gyakori balesetek és szennyezési ügyek miatt.   

A rendezvényre közel 20 perces késéssel érkező szervezők szokatlan rendszabályokat jelentettek be, ami szintén fokozta az elégedetlenséget: megtiltották a lakosok számára a kép- és hangfelvétel készítését, az ajtókat bezárták – a tiltakozás hatására azután mégis beengedték a kinn rekedteteket –, és közzétettek egy e-mail címet is, mondván: arra még további észrevételeket lehet küldeni. Ez utóbbi „gesztus” már azt vetítette előre a megjelentek számára, hogy a közmeghallgatáson nem fognak minden kérdésükre választ kapni – és ez így is történt. 

Növekszik a zajhatásterület, több légszennyező anyagot bocsátanak ki

Az esemény az Eco Pro prezentációjával indult, melyben röviden bemutatták az engedélymódosítást célzó változtatások lényegét és annak hatásait a környezeti hatásvizsgálati dokumentum alapján.

A cég új terméket engedélyeztetne: az eddig előállított nikkel-kobalt-alumínium (NCA) mellett nikkel-kobalt-mangán (NCM) termékeket is gyártanának, évi 40 ezer tonna mennyiségben – az évi 120 ezer tonna gyártott katódalapanyag összmennyiséget azonban nem növelnék.

A technológiaváltás miatt ugyanakkor

az üzem zajhatásterülete minden irányban  bővülne, jelentősebb mértékben érintve a debreceni Tégláskert és Szepes nevű városrészeket.

A hatástanulmányból az is kiderül, hogy a módosítással érintett pontforrások esetében az előállított por kisebb szemcseméretű lesz, s emiatt megnő a szilárd anyag és azon keresztül egyes fémek kibocsátása.

A cég prezentációja szerint azonban a hatásterületeken mindenütt teljesülnek a jogszabályban előírt kibocsátási határértékek. Ez az információ azonban egyáltalán nem nyugtatta meg a megjelenteket,  Egy Szepesen élő lakos már most is rendkívül zavaró éjszakákra panaszkodott – erre a cégtől azt a választ kapta, hogy valóban volt zajhatárátlépés, ám zajcsökkentő intézkedéseket vezetnek be ezek elkerülése érdekében.

Az is kiderült, hogy maga a hatóság nem végzett ellenőrzéseket zajügyben. A probléma kezelése azonos a gödi akkumulátorgyár zajszennyezésének intézési módjával: ugyanis hiába szabja meg a határértékeket a katódgyár engedélye, a hatóság jogsértő módon itt is megelégszik utólagos zajcsökkentésekkel.

A helyieket leginkább az háborította fel, hogy a Debrecenbe települt akkuüzemek összeadódó környezeti hatásait és kockázatait nem vizsgálták meg előzetesen. Sőt,

országos környezeti stratégiai vizsgálat sem történt, amiből kiderülhetett volna, hogy Debrecen elbírja-e a sok veszélyes üzem okozta környezeti terhelést

– többek közt erre hívta fel Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) elnöke. A kormányhivatal megjelent képviselői azonban erre azzal reagáltak, hogy a problémával ennek az eljárásnak a keretében nem tudnak foglalkozni. 

A hatóság emberei azonban még azokra a kérdésekre sem voltak hajlandók válaszolni, amiket a környezeti hatástanulmányban szereplő tények ügyében tettek fel a helyiek. A dokumentum ugyanis hosszasan sorolja azokat a baleseteket és „rendkívüli eseményeket”, melyek miatt már számos bírságot kapott a tömegtermelést még csak néhány hónapja végző üzem.

Az Eco Pro büntetési tételei közt szerepel szennyvízkiömlés, valamint hulladékkezelési és anyagtárolási anomáliák, hiányzó engedélyek miatt kiszabott bírság; sőt büntetést kapott a cég amiatt is, hogy a hatósági és műszaki biztonsági szakembereket nem engedték be a gyár területére. A balesetek és szennyezések következményeiről azonban hiába hangoztak el kérdések – a hatóság szerint ezek szintén nem az eljárás tárgyához tartoztak. 

A lakosság válaszokat vár a politikusoktól is      

A MIAKÖ elnöke, Kozma Éva a közmeghallgatás után lapunknak elmondta: hiába bújtak ki a hatóság emberei számos kérdés megválaszolása alól, és hiába nem kívántak szembesülni sem a fideszes városvezetés tagjai, sem a tiszás országgyűlési képviselők a lakossági tiltakozással, a válaszadást nem kerülhetik meg.

A debreceniek és a beruházásokkal szintén érintett települések lakói ugyanis továbbra is tiltakoznak a fejük felett meghozott döntések, az egészségügyi és biztonsági kockázatok, valamint a víz- és energiazabáló, több tízezer tonna veszélyes anyagot felhasználó akkus üzemek okozta környezeti terhek miatt. 

Szöveg: Bodnár Zsuzsa  – Fotók, videó: Fatér Ambrus, Varga Bence

Címlapkép: Átlátszó-montázs