Agrárpénzekkel ügyeskedő magyar céghálózat az OLAF 2025-ös jelentésében

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2025-ös éves jelentésében két magyar vonatkozású ügy szerepel: az egyik egy magyar céghálózathoz kötődő nehézgép-beszerzésekkel kapcsolatos trükközés, a másik pedig egy hamis egészségügyi számlákra épülő csalás, amelyben a magyar hatósági együttműködés volt kulcsfontosságú. A céghálózat ügyében az OLAF közel 1,5 millió euró (kb. 540 millió forint) uniós támogatás visszakövetelését javasolta a magyar hatóságoknak. Ezzel kapcsolatos megkeresésünkre az ügyészség azt válaszolta, hogy a NAV április elején rendelt el nyomozást az ügyben minősített költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt.

A jelentés szerint az OLAF tavaly 597 millió euró (kb. 214,9 milliárd forint) visszakövetelését javasolta, és 18,1 millió euró (kb. 6,5 milliárd forint) jogtalan kifizetését akadályozta meg, továbbá 572,3 millió euró (kb. 206 milliárd forint) uniós bevételt védett meg. Az OLAF összesítése szerint az elmúlt évtizedben összesen 6,8 milliárd euró (kb. 2448 milliárd forint) maradt így az uniós költségvetésben vagy került vissza oda.

A jelentésből az látszik, hogy az OLAF továbbra is főleg ott talál súlyos problémákat, ahol sok pénz mozog, bonyolult közbeszerzési és beszállítói láncok épülnek, a pénz útját pedig papíron szabályosnak látszó konstrukciókkal próbálják eltakarni.

A 2025-ös OLAF-jelentésben szereplő első hazai vonatkozású ügyben az OLAF szerint cégek egy csoportja Magyarországon olyan projektekkel jutott pénzhez az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), amelyek papíron vidéki vállalkozások versenyképességét javító nehézgép-beszerzésekről szóltak. A hivatal leírása alapján azonban a pénz nem közvetlenül a tényleges szállítókhoz került, hanem egy nemzetközi papíralapú közvetítői láncon futott át, ahol köztes szereplők valódi teljesítés nélkül vettek ki nagy összegeket a rendszerből.

Az OLAF ebben az ügyben manipulált közbeszerzéseket, hamis ajánlati dokumentumokat, túlárazott gépbeszerzéseket és kettős finanszírozást tárt fel. A jelentés szerint a résztvevők a bankrendszeren keresztül próbálták szabályosnak láttatni a pénzmozgásokat, miközben a kifizetések egy része más számlákra ment, sőt további közvetítőket is bevontak, hogy nehezebb legyen követni a pénz útját.

Az OLAF végül közel 1,5 millió euró (kb. 540 millió forint) visszakövetelését javasolta,

és pénzügyi, igazgatási, valamint igazságügyi ajánlásokat is kiadott.

Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre a Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy az OLAF igazságügyi ajánlását és a zárójelentését követően a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága 2026. április 2-án rendelt el nyomozást minősített költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Az eljárás felderítési szakban van.

Az OLAF 2025-ös jelentésében szereplő másik magyar szál nem egy magyar kedvezményezettről, hanem egy olyan csalásról szól, amelyben magyarországi egészségügyi szolgáltatók neve bukkant fel. Az OLAF az Európai Ügyészséggel (EPPO) közösen vizsgálta annak gyanúját, hogy egy uniós alkalmazott hamis orvosi számlákat adott be egészségügyi költségtérítéshez. A hivatal több száz számlát elemzett, és helyszíni ellenőrzéseket is tartott.

A jelentés szerint ebben az ügyben a magyar AFCOS (Csalásellenes Koordinációs Szolgálat, hazánkban ez a NAV-on belül működő OLAF Koordinációs Iroda) támogatása kifejezetten meghatározó volt, mert az érintett egészségügyi szolgáltatók Magyarországon működtek. A vizsgálat arra jutott, hogy az érintett alkalmazottat a legtöbb szolgáltató nem is ismerte, és a benyújtott számlák több mint 95 százaléka hamis volt. Az illető végül beismerte a csalást, fegyelmi ajánlások születtek, és a pénzt még a vizsgálat lezárása előtt visszafizette. A jelentés ehhez az ügyhöz nem közöl konkrét euróösszeget.

A magyar országprofilból az is kiderül, hogy Magyarország 2021 és 2024 között 6 támogatást nyert el az uniós csalás elleni programból. A dokumentum szerint van érvényes nemzeti csalás elleni stratégia, emellett korrupcióellenes csalás elleni stratégia is, az OLAF-fal való koordináció hazai központja pedig a NAV-on belüli OLAF Koordinációs Iroda / Csalás Elleni Koordinációs Szolgálat. A jelentés azt is rögzíti, hogy az OLAF és a Legfőbb Ügyészség között 2022 februárjában írtak alá igazgatási együttműködési megállapodást. Van azonban egy régi magyar sajátosság, amelyet a jelentés most is külön megemlít:

Magyarország továbbra sem tagja az Európai Ügyészségnek.

Az OLAF ezért a Magyarországhoz hasonló, EPPO-n kívüli tagállamoknak továbbra is közvetlenül ad ki igazságügyi ajánlásokat. A jelentés 47. oldalán szereplő grafikon uniós összesítésben azt mutatja, hogy 2021 és 2025 között 145 igazságügyi ajánlást adott ki az OLAF, ezek közül a nemzeti hatóságok 73 ügyben hoztak döntést, és 27 eset jutott el vádemelésig. Ez azt jelenti, hogy az eldöntött ügyekben uniós szinten nagyjából 37 százalékos volt a vádemelési arány.

Magyar bontást a 2025-ös OLAF-jelentés ebben a fejezetben nem közöl, de a Legfőbb Ügyészség 2025. június 18-i közleménye a 2024-es OLAF-jelentés alapján azt írta, hogy a 2020 és 2024 közötti igazságügyi ajánlásokkal érintett magyar ügyekben 2 esetben emeltek vádat, 1 ügyben megszüntették a nyomozást, 16 ügyben pedig még folyamatban volt az eljárás, ami a már eldöntött ügyek között 67 százalékos magyar vádemelési arányt jelentett az akkori 39 százalékos uniós átlaggal szemben.

Azt is hozzátették, hogy 2025. január 1. után még egy ügyben vádat emeltek, egy másikban pedig megszüntették az eljárást, így jelenleg 14 OLAF-ajánlással érintett ügyben folyik nyomozás, és a magyar ügyészség összesen 12 olyan ügyben emelt vádat, amelyben OLAF igazságügyi ajánlás szerepelt.

A vádemelési arány azért fontos, mert jól mutatja az OLAF-rendszer egyik alapkorlátját. A hivatal maga nem emel vádat, csak feltár, ajánl és továbbít. Hogy ebből végül büntetőügy, vádemelés vagy elmaradt következmény lesz, az már a nemzeti hatóságokon múlik. Magyarország esetében ez különösen érzékeny kérdés, mert az ország továbbra sem tagja az Európai Ügyészségnek.

Ez azonban hamarosan változhat, mert Magyar Péter a választás másnapján tartott sajtótájékoztatóján is jelezte, hogy az uniós pénzek megszerzése érdekében Magyarország csatlakozna a szervezethez.

Az OLAF 2025-ös jelentését mesterséges intelligencia segítségével dolgoztuk fel. Címlapkép: DepositPhotos