Leállt a külszíni bánya feltöltése Pécsett, a szakértők szerint a kivitelező mellébeszél

Jó ideje semmi sem történik Pécs legnagyobb tájsebének eltüntetését illetően. A munkagépek leálltak – állítólag a magas üzemanyagárak miatt. Ezt azonban a munkálatokat végző cég nem kommentálta, ők ülepedéssel magyarázzák a rekultiváció szüneteltetését. Az általunk megkérdezett szakértők szerint azonban ez az indok csupán mellébeszélés, az egykori külfejtés közelében élők szerint pedig egész egyszerűen elfogyott a pénz.

A Karolina Tájsebészek nevű csoport nyilvános Facebook-posztjában írtak arról április végén, hogy leálltak a munkagépek a pécsi Karolina-külfejtésnél, csupán 1-2 gép maradt a helyszínen. Bár az okokról a csoport nem tudott beszámolni, egy hozzászóló érdekes, de legitimnek látszó választ adott a kérdésekre.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mint írta, nem hivatalos forrásból arról értesült, hogy a munkálatok részben az üzemanyag árának növekedése miatt álltak meg ideiglenesen, és azért is, mert az anyavállalat valamennyi, hasonló célú kiadást befagyasztott.

Megpróbáltunk utánajárni az írás igazságtartalmának, ezért megkérdeztük a céget és további szakértőket is az helyzetről.

Kampánytéma is volt

A Karolina-külfejtést 1975-ben nyitották meg: a majdnem 30 évig üzemelő bányából 8,5 millió tonna szenet termeltek ki. Négy éve jelentették be, hogy a külfejtés helyén 9,6 millió köbméternyi követ és félmillió köbméter termőföldet töltenek vissza a területre, ahol a tervek szerint rendezett, gyepesített, erdősített területet alakítanak ki.

A tájseb „begyógyítására” régóta várnak a közeli Pécsbányán élők, mivel az onnan szálló pornak egészségkárosító hatása van, emellett a talaj repedései, mozgásai már utcákat és házakat fenyegették. 2018-ban aztán egy lakossági fórumon jelentették be, hogy a 2004 óta tartó kálvária véget ér, és megkezdődnek a feltöltési munkák.

A Karolina-külfejtés a Google Maps térképén

Az akkori beszámolók szerint az első fázisban kiszivattyúzzák a vizet – a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően naponta legfeljebb hatezer köbméter vizet emelve ki –, és ezzel párhuzamosan megkezdődik a kőzettel való feltöltés is:

naponta háromezer köbméter anyagot hordanak a gödörbe.

A Pannon Hőerőmű vállalása szerint tengerszint felett 169 méterig tölti fel a külfejtést, majd az állam veszi át a feladatokat: ők a végső, 195 méteres magasságig töltenek.

A lakossági fórumon jelen volt Csizi Péter, a térség – újraválasztásáért induló – fideszes országgyűlési képviselője is, aki úgy fogalmazott: „annál fontosabb nincs, hogy eltűnjön egy olyan tájseb, amely körül emberek élnek”.

Csizi Péter (középen) lapátol a terület rekultivációjának első napján. A fideszes képviselőt ennek ellenére nem választották újra (forrás: Karolina Tájsebészek/Facebook)

A Pécsi Napilap beszámolója szerint azonban az ígéretek nem győztek meg mindenkit. „A Karolina Tájsebész Érdekvédelmi Csoport egyik aktivistája például azt feszegette, mi lesz a sorsa a területnek, miután végeznek a helyreállítással, mert a helyi civilek szeretnék, ha nem magánterületként vagy esetleg napelemparkként működne a terület, hanem közösségi funkciót kaphatna. Ugyanígy többen is felvetették, hogy a helyi civileknek alapvető érdekük, hogy folyamatosan nyomon kövessék a beruházást, és több kérdés is arra vonatkozott, mi lesz, ha leáll a beruházás, rendelkezésre áll-e a pénz a következő évek állami költségvetésében stb. A válaszok alapján kiderült, a politikusok ígértek, de biztosat egyikük sem tudott mondani. Az államtitkár egyenesen azt mondta, „persze majd meglátjuk, mi lesz április 8. után” – írta a lap 2018 feruárjában.

„Átmenetileg szünetelnek a munkálatok”

A 4 évvel ezelőtti hírek arról szóltak, hogy az 5,8 milliárd forintos munkálatok egyharmadát a Pannon Hőerőmű Zrt., kétharmadát a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.-n (BVH) keresztül az állam finanszírozza. A munkálatok összesen hét évet vesznek igénybe, a hőerőmű négy, a BVH három évre tervez.

Megkerestük ezért az előbbit, hogy megtudjuk, miért álltak le a gépek, hogy valóban a magas benzinárak állnak-e a háttérben, mikor kezdik újra a munkát, és eddig mekkora részt teljesített a pécsi erőmű a rá eső feladatokból.

Forrás: Facebook

A ma már a Veolia Energia Magyarország Zrt. alá tartozó cég hosszú levélben válaszolt megkeresésünkre.

Mint írták, „átmenetileg szünetelnek a rekultivációs munkálatok a Karolina-külfejtés területén”, majd azzal folytatták, hogy „négy éve kezdődött el a pécsi Karolina-külfejtés bányaterületének rekultivációja a Pannon Hőerőmű Zrt. jóvoltából. A pécsi erőművet működtetető társaság és az állami tulajdonban lévő Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. között 2018 elején született megállapodás a rekultiváció elindításáról, annak érdekében, hogy az egykori Karolina-külfejtés 120 hektáros területén helyreállítsák a bányászati tevékenység megkezdése előttihez közeli természeti állapotot.”

„2022 elejére a Pannon Hőerőmű Zrt. már mintegy 2 millió m3 meddőkőzet elhelyezését hajtotta végre a terület déli és északi odalán található korábbi meddőhányók anyagának hasznosításával. Ezzel a 112 mBF szintről induló, a tervezett feltöltési szintig 83 méter mély bányagödör 46 méter magasan, azaz magasságarányosan mintegy 55%-ban feltöltésre került.

A következő hónapokban az előző évek során behordott meddőanyag ülepedésére és konszolidálódására van szükség.

A tájrendezés a bányagödör déli oldalán, egy 12 hektár nagyságú területen, az É-i meddőhányó területén mintegy 2 ha területen már lezárult, a lerakott meddőanyagra 40 centiméter vastagságú talajtakaró került és a gyepesítés is befejeződött.”

A cég kiemelte, hogy a „beruházás eddigi szakasza mindvégig a környezetvédelmi előírások betartásával, gondosan előkészített műszaki megvalósítási terv szerint valósult meg. A tájrendezés során a Pannon Hőerőmű Zrt. a munkálatokat mindvégig a helyben élők érdekeit messzemenően figyelembe véve végezte, a munkabiztonsági előírások teljeskörű betartása mellett. A Pannon Hőerőmű Zrt. a továbbiakban is azon dolgozik, hogy a munkálatok a műszaki megvalósítási terv szerint folytatódjanak a beruházás mielőbbi befejezése érdekében.”

2022. június 23-án mindössze egyetlen autó árválkodott a külfejtésben, munkáknak nyoma sem volt

Az üzemanyagárakkal kapcsolatos kérdéseinkre a cég nem reagált, ezért újabb levelet írtunk. A cég válaszában újra megismételte, hogy „az előző évek során behordott meddőanyag ülepedésére és konszolidálódására van szükség”, ezért állnak a munkálatok.

Félúton értelmetlen

Csakhogy az általunk megkérdezett szakértők szerint az ülepedés így félúton oktalan. „Ha ez a leállás tudományos lenne, akkor előre meg lehetett/kellett volna mondani. Az ülepedéses, konszolidációs pihenőről ugyan már beszéltek korábban, de azt az erőművi program végére tették. Egyébként is badar dolog, hogy a vízkivétel helyén még semmi betöltés nem történt, ott még a víztükör látszik. Az mikor fog konszolidálódni, hiszen ott 46 méterrel vannak lejjebb? Szóval ez csak blabla, nemakarás” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a végleges feltöltés fog roskadni, de ez egy hosszú folyamat: évekig el fog tartani, és a vízszint felengedése után ismételten módosul a felszín.

Messze még a végső állapot, de már van látszatja a munkáknak

„Az eddig behordott anyag tömörítetlen. Az édeskevés, hogy teherautók járnak rajta. De ez nem is cél. A tömörödés a legnagyobb teher mellett jön létre a leggyorsabban, vagyis a teljes feltöltés után. Mi sem bizonyítja jobban ennek az időhúzásnak a feleslegességét, mint a legelső rekultivációs határozat, amely ilyen közbülső pihentetésről nem rendelkezett. Azt a határozatot a munkák mostani felelőse hozta” – magyarázta a szakértő. Az erőmű és az állam közötti szerződést azonban még ő sem látta, ismerte el.

Egy másik vélemény szerint a leállás hátterében az áll, hogy az erőmű lassan befejezi munkáját, és a továbbiakban az állami beavatkozására vár – ahonnan azonban nem jön a megígért anyagi támogatás.

Újra megkerestük ezért a Veoliát, és érdeklődtünk, hogy mit gondolnak a szakértő által felvetett dolgokról, valamint kértük, hogy küldjék meg számunkra a szakértő által emlegetett határozatot. A cég egy hónap alatt nem válaszolt.

Megkerestük a pécsi önkormányzatot is, hogy rendelkeznek-e a Karolina-külfejtés rekultivációjának részletes szakmai menetrendjével, és ha igen, el tudnák-e azt küldeni nekünk.

Az ellenzéki vezetésű önkormányzat cikkünk megjelenéséig nem reagált levelünkre.

Egy Pécsbányán élő házaspár szerint egy ott dolgozó azt mondta nekik, hogy csak rokkan a föld, ezért áll a munka. – És önök szerint is így van? – kérdeztünk vissza. Mire a férfi legyintve: „Én ott dolgoztam, amikor még működött a bánya. Dehogy ülepedik itt bármi. Egyszerűen elfogyott a pénz” – zárta rövidre a kérdést.

Katus Eszter

Nyitókép: Egyelőre állnak a munkálatok a kerítéssel elzárt területen a Karolina-külfejtésnél (forrás: Átlátszó/Katus Eszter)