Akku-ipari beruházásoktól tartva rendeztek lakossági fórumot pécsi civil szervezetek

Felbolygatta a kedélyeket Pécsett, hogy a kormány idén nyáron egy 600 hektáros beruházási célterületet jelölt ki a baranyai megyeszékhely közelében, Bicsérd és Kővágószőlős települések mellett. Már korábban felröppent a hír, hogy akkumulátorgyár kerülhet Pécsre, ezt azonban a kormányzati szereplők nem erősítették meg. Pécsi civilek azonban sem akkugyárat, sem más, kiemelten környezetterhelő és nagy vízigényű ipari beruházást nem látnának szívesen a baranyai térségben – január 20-án erről tartott több helyi civil szervezet lakossági tájékoztató fórumot. 

Dél-Magyarország lesz a kormány ipari beruházásainak fókusza, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly novemberben, egy Pécsett tartott rendezvényen. A tárcavezető a Szeged-Pécs-Békéscsaba sávot jelölte meg, ahová újabb beruházások létesítését tervezi a magyar kormány. A helyi önkormányzatoknak és a lakosságnak azonban nincs információja arról, hogy milyen ipari beruházásokkal kell számolniuk – akkumulátorgyárat viszont sokan nem szeretnének.

A Péterffy Attila (független) vezette pécsi önkormányzat már egy tavaly februárban elfogadott közgyűlési határozatában kijelentette, hogy nem támogatja akkumulátor-ipari beruházás létesítését a baranyai megyeszékhelyen. A nyár folyamán aztán a kormány egy 600 hektáros beruházási célterületet jelölt ki a Pécs közeli Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén; a kijelölő kormányhatározat azonban nem nevesíti, hogy milyen ipari beruházást terveznek a helyszínre.

Ám a következő hónapokban sem lett világosabb a kép sem az önkormányzat, sem a lakosság számára az óriási beruházási terület sorsát illetően. Ugyanakkor akkumulátor-gyár ügyben megindult egy éles politikai adok-kapok az érintett szereplők közt. Csaba István, a pécsi önkormányzat MSZP-s képviselője nyílt levélben kért tájékoztatást Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselőtől és Kővári Jánostól, a megyei önkormányzat megbízott fejlesztési biztosától, írta meg a pecsistop.hu. Kővári csupán Facebook-kommentben reagált a nyílt levélre, azt állítva, hogy ő nem tud akkumulátorgyári tervekről, Hoppál Péter pedig válasz helyett a beruházás-ellenesnek tartott városvezetésnek „olvasott be” egy évértékelő sajtótájékoztatón. Hoppál szerint a baloldali városvezetés óriási kárt okozott Pécsnek azzal, hogy meghiúsította a kínai BYD elektromos autógyárának Pécsre telepítését – holott Szegedet megelőzően a cég és a HIPA a baranyai megyeszékhelyen is érdeklődött a lehetőségekről.

Erre válaszul a pécsi városvezetés, illetve a Pécs Jövőjéért Frakció hazugságnak bélyegezte és cáfolta Hoppál Péter vádjait; a szabadpecs.hu-n megjelentetett sajtóközleményük szerint a BYD soha nem járt Pécsett, és más módon sem kereste meg soha a városvezetést, így nem is volt mit visszautasítani. „Amíg Szeged határában van 300 hektárnyi egybefüggő iparterület és egy Tisza, addig a Mecsek lankáin ilyeneket nem találni” – olvasható a közleményben annak indoklásául, miért nem a pécsi helyszín volt a megfelelő a kínai cég számára.

A bicsérdi beruházásról a párbeszédes Szabó Tímea sem kapott érdemi információt a Parlamentben benyújtott írásbeli kérdéseire; Menczer Tamás csak a kormány munkahelyteremtő beruházásainak fontosságáról szóló panelmondatokat írt válaszában, számolt be az ügyről korábban a Magyar Hang. Konkrétumokat Szijjártó Péter sem volt hajlandó elárulni az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtt; a Keresztes László Lóránt által feltett kérdések kapcsán csupán annyit mondott, hogy „nem tárgyalnak” akkumulátorgyár Pécs mellé hozataláról.

 

A lakosságot nem győzték meg

Az aggódó lakosságot azonban ez a hiányos tájékoztatás nem győzte meg arról, hogy a kormány letett egy akkumulátor-ipari, vagy egy másik, veszélyes nagyberuházásról. Ezért két pécsi civil szervezet – a Zöld Fiatalok Egyesület és a Séta a Mecsekért Civil Összefogás – lakossági fórumot hirdetett a magyarországi akku-ipari beruházások jogi és környezetvédelmi anomáliáiról, és a beruházások működését kísérő botrányos esetek tapasztalatairól.

Az eseményt szervező két egyesület tagja annak az Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetség (Akárteis) nevű, októberben létrejött civil összefogásnak is, mely többek közt társadalmi párbeszédet követel az akkumulátor-ipari fejlesztések és a kiemelt kormányzati beruházások ügyében. A pécsi fórum egyben az első állomása volt annak az országjáró tevékenységnek, melynek során a szövetség a magyarországi akkus beruházások által érintett települések lakosait szeretné tájékoztatni és bevonni a közös cselekvésbe.

A szervezők az eseményre meghívták a pécsi önkormányzat képviselőit, valamint Hoppál Péter és Nagy János fideszes országgyűlési képviselőket és a beruházási célterület által érintett községek polgármestereit – utóbbiak azonban nem jelentek meg a rendezvényen. Az est meghívott vendége volt az Átlátszó szerzője, Bodnár Zsuzsa is a Göd-ÉRT Egyesület képviseletében, aki az akkugyárak kockázatairól, majd a közérdekű adatigénylések gyakorlatáról és a civil érdekképviselet lehetőségeiről beszélt.

A fórumon Mindum Károly környezetmérnök (Zöld Fiatalok, Séta a Mecsekért Civil Összefogás) elmondta, hogy a Bicsérd melletti beruházási terület kijelöléséről az érintett földtulajdonosok sem értesültek előzetesen, és a lakosság sem kapott semmilyen információt. Elmondta azt is, hogy a kijelölt 600 hektáros helyszínre tervezett beruházás egy fokozottan sérülékeny vízbázis közvetlen közelében létesülne, ami a pécsiek ivóvíz-ellátását is veszélyeztetheti. Beszélt arról is, hogy a civilek egyáltalán nem fejlesztés-ellenesek, de olyan ipari beruházások létesítését támogatnák, melyek hosszú távon teremtenek biztos jövőt a pécsiek és térségben élők számára, emellett pedig nem jelentenek fokozott terhelést és kockázatot az itt élők egészsége és környezete számára.

Bodnár Zsuzsa

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Nyitókép: A  2024. január 21-i pécsi civil fórum helyszíne (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)