választás 2022

Kiszállópálya – ellenzéki csőd az időközi választásokon

Folytatódik a Fidesz diadalmenete és az ellenzék vesszőfutása. Első ránézésre ezt lehet megállapítani a hétvégén – nagy számban – megrendezett időközi önkormányzati választásokat követően. És második ránézésre is. 

Példátlanul sok helyen rendeztek időközi választást vasárnap. A COVID-intézkedések és az általános országgyűlési választást megelőző moratórium miatt májustól kezdve lehetett megrendezni a lemondások, feloszlatások, halálestek következtében szükséges időközi helyhatósági választásokat. Most vasárnapra több mint hetven helyen járulhattak az urnákhoz a választók, és ebből több mint húsz városi körzet volt. Az országos politika szempontjából az utóbbinak lehet jelentősége.

A kérdés, hogy van-e jelentősége. Önmagában egy-egy helyi voksolás nem árul el sokat a közhangulatról. Ám ezúttal annyi és annyiféle helyen választottak (április 3-a után ez volt az első alkalom, hogy a közvélemény-kutatások számain túl valamiféle képet kaphassunk a politika állásáról), hogy érdemes alaposabban megvizsgálni az eredményeket. Ráadásul regionális és településtípus szerinti sajátosságok sem torzítják a képet, mert a kelet-magyarországi Nyíregyházától a nyugat-magyarországi Kőszegig, a fővárostól és agglomerációs településektől (Szigetszentmiklós, Tököl), a megyeszékhelyeken (Szeged, Szolnok, Békéscsaba) és a kisvárosokon (például Gyöngyös, Sárvár) az apróbb nagyobb falvakig sok helyütt szavaztak a hétvégén.

Átlátszó választás ’22 – 2022-es országgyűlési választás diagramokon és térképeken

ATLO057 Adat forrása valasztas.hu, saját gyűjtés Szöveg, adat, grafika, vizualizáció Szabó Krisztián, Szopkó Zita, Hont András, Bátorfy Attila *Az ellenzéki hatpárti összefogás a 2022-es országgyűlési választáson Egységben Magyarországért néven indul. Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-SA 2.5 HU)Ha az adatokban, vagy a grafikonokban bármilyen hibát, pontatlanságot talál, írjon az [email protected] címre!

Összeállításunkban azt a 21 helyet néztük meg, ahol nem kislistás rendszerben választanak maguknak önkormányzati képviselőt, azaz egyéni választókerületi rendszer van, vagyis a település a választási szisztéma szempontjából a nagyobbak közé számít. Két kisváros (Balatonalmádi, Izsák) polgármesterválasztásának eredménye is szerepel adataink között. Viszont a keszthelyi városvezető-választást nem soroltuk be vizsgálatunkba, mivel a parlamenttől áprilisban búcsúzó, a keszthelyi körzet eddigi országgyűlési képviselője Manninger Jenő vetélytárs nélkül szállt ringbe a tisztségért. A választást azért kellett kiírni, mert Manninger parlamenti helyét áprilisban Nagy Bálint szerezte meg, aki korábban a város polgármestere volt, tehát a két politikus gyakorlatilag helyet cserélt, mely manőver elé az ellenzék komoly akadályt nem gördített (konkrétan: semmilyet).

Figyelembe kell továbbá venni azt a tényezőt is, hogy egyéni képviselőkre (és polgármesterekre) voksoltak, nem pártlistákra, ez módosít valamelyest a pártszimpátiás szavazáson. Azonban igyekeztünk almát nem körtével összehasonlítani, így az áprilisi választáson is az egyéni képviselők szavazatait tűntettük föl. Ezen a ponton azt is jeleznünk kell, hogy több helyen nem is pártok jelöltjei mérettették meg magukat, hanem mindenféle helyi szervezetek aspiránsai, bár nem egy esetben a pártok álltak ezek mögött. Mindezek figyelembevételével a következő eredmények születtek.

Jól látható, hogy a mostani választásokat inkább az ellenzéknek kedvező terepeken tartották, az egyszerűség kedvéért minden fideszes jelölttel szemben induló „nem Fidesz” kategóriája alá vont szavazat 2019 őszén szinte mindenhol meghaladta a Fideszre leadott voksok számát. 2022 áprilisára azonban már kilenc helyen is a kormánypárt szavazói kerültek abszolút többségbe, most vasárnap pedig ez a szám továbbnőtt 13-ra.

Mivel különböző nagyságú helyekről van szó, hogy a szavazók mozgásáról, kedvének változásáról átfogóbb képet nyerjünk, az összes szavazatot ezen a 21 helyen beöntöttük egy ábrába. Ebből kivehető, hogy a 2019-es „nem fideszes” fölény (csak városi körzetekről van szó!) most áprilisra elkezdett kiegyenlítődni, júniusra pedig fideszes fölénybe váltott.

Nyilván ennek nem csupán (sőt, nem elsősorban) a pártpreferencia-változásokhoz van köze, hanem a választói részvétel alakulásához. 2019-ben a vizsgált 21 helyen 20 ezer „nem Fidesz”-szavazó volt, ez emelkedett az országgyűlésin 26 és fél ezerre, hogy most hétezerig zuhanjon. A valós szám azonban ennél is kevesebb, a Fideszé meg nagyobb, mert például Gyöngyösön,  Szolnokon vagy Tökölön 2019-ben és tavasszal is önálló jelölttel állt ki a Fidesz, most viszont egy helyi egyesület indulójának szavazatait gyarapították a kormánypárti voksok, tehát a fideszes szavazatok is a „nem fideszeseknél” lettek föltűntetve. És mint említettük, a „nem Fidesz”-kategória alatt mindenki megtalálható a Fidesz-(KDNP)-n kívül, így az a szavazattömb jóval töredezettebb. Tehát még nagyobb a Fidesz- győzelem, mint amire a fenti kimutatásból következtetni lehet.

Ábránkon azt mutatjuk, hogy a 2019-es általános helyhatósági választáson megválasztott képviselő (polgármester) fideszes volt-e vagy sem, és hogy ahhoz képest most milyen színű képviselőt választottak. Vagyis fordultak-e helyben az erőviszonyok?

A fentiekhez hozzá lehet fűzni, hogy az ellenzék valójában csak Gyöngyösön és Budapest IV. kerületében tartotta meg a képviselői pozícióit, és ebből Újpesten nagyot gyengült. Tökölön egy független képviselő nyert, míg – ahogy már utaltunk rá – Szolnokon egy, a kormány támogatását élvező helyi egyesület jelöltje nyert: legyőzte az ellenzéki indulót, tehát valójában itt a Fidesz hódított el egy ellenzéki körzetet. Hasonlóan Budapest VII. és VIII. kerületéhez, Egerhez, Nyíregyházához, Balatonalmádihoz és Izsákhoz. Fordítva igazából ilyen nem történt. Kiskőrösön egy független induló nyert a fideszessel szemben, míg Békéscsabán a beazonosíthatatlan pártállású polgármester (akit legutóbb a Fidesz is támogatott) egyesületének jelöltje nyert. Ez annyiban számíthat ellenzéki sikernek, hogy (ellentétben a 2019-es esettel) a fideszes veresége érdekében, ellenzéki pártok ezúttal nem indultak. A Fidesz 9 helyen megőrizte a körzetet, nem ritkán 80 százalék körüli eredménnyel.

Külön az ellenzéki pártok szerepléséről nem nagyon lehet mit mondani. Több helyen a Momentum próbálkozott önállóan a saját logója alatt indulni (Kőszeg, Tököl). Sikertelenül. Nyíregyháza egyik körzetében a „hivatalos” összefogással szemben indult egy Párbeszéd és Márki-Zay Péter mozgalma által támogatott aspiráns. És alulmaradt. Az összefogásból kimaradó pártok esetében a Mi Hazánk (Békés városa: 31%, Kőszeg: 12%) és a Kutya Párt (Erzsébetváros : 13%) is ért el jó eredményt, de a többi helyen, ahol indultak (MKKP: Szeged, Újpest 2-4%; Mi Hazánk Eger, Szigetszentmiklós, Újpest 1,5-6%), az áttörés elmaradt.

Az időközi választásokat ugyanakkor a helyén kell kezelni. Elsősorban amiatt, hogy többnyire alacsony részvétel mellett tartották meg őket. Ennek egyik triviális oka, hogy nyáron mindig alacsony a szavazási hajlandóság. A másik feltételezhető magyarázat pedig az ellenzéki választók áprilist követő politikai depressziója. A részvételi adatokat áttekintve viszont látunk egyértelmű és egyértelműen figyelemreméltó különbségeket.

Made with Flourish

Eddig a tények. Akadna viszont néhány szubjektívebb megjegyzésünk. Olyan következtetések, amelyeket az érintetteknek immár illene levonniuk. Szerzőpárosunk egyike az április választást követő elemzésében már írt arról, hogy 2019-ben az ellenzéki közvélemény tulajdonképpen egy vereséget ünnepelt meg győzelemként. A megszerzett pozíciók fölött érzett öröm elfedte azt a tényt, hogy a Fidesz azt az önkormányzati választást is megnyerte, és a szavazatok számát tekintve még erősödött is az öt évvel azelőtti helyhatósági választáshoz képest. Csak ez több településen nem volt elegendő a helyben összefogó  ellenzéki erőkkel és a Borkai-ügy hatása alatt igen elszánt szavazóikkal szemben. A mostani eredmény azonban 2019-hez képest is kijózanító lehet.

Hont András: A jövő itt van, és sose lesz vége I. | atlatszo.hu

A magyar helyzet annyiban sajátos, hogy a szellem embereinek sértettsége is rányomja a bélyegét a hangulatra. A véleményformálók nem is annyira győzni akarnak, mint inkább elégtételt több mint tízéves mellőzöttségükért.

Természetesen lehet a cikkünkben is említett ténnyel (hogy tudniillik alacsony volt a részvétel) bagatellizálni a történteket, de ehhez a következőt tudjuk hozzáfűzni: vegyük Józsefvárost. A főváros nyolcadik kerületében négy évvel ezelőtt hasonló időpontban, szintén egy ellenzéki depresszió idején rendeztek időközi polgármesterválasztást – szinte megegyező eredmény született. Kétharmados Fidesz-siker. Van azonban egy nagyon fontos különbség. Négy éve Józsefvárosban (ahogy Erzsébetvárosban vagy Egerben is) a Fideszé volt a helyi hatalom, az úgynevezett inklumbens-hatás a kormánypárti jelöltet segítette, ami egy önkormányzati választáson, főleg egy időközin, döntőnek szokott bizonyulni.

Ezúttal már az országosan ellenzékben lévők gyakorolják a helyi hatalmat. Ez a tény újabb ellenzéki hiedelmeket cáfol. 2019-ben ugyanis az volt az egyik közszájon forgó üzenet, hogy az ellenzéknek azért fontos az önkormányzati választás, mert az önkormányzatok erőforrást jelentenek, és bázisául szolgálnak az ellenzéki építkezéshez. A hétvégi eredmény ezt nem igazolja, sőt, újabb feloldhatatlan ellenzéki ellentmondásra világít rá.

Amennyiben megnézzük a fenti részvételi táblázatott, leszögezhetjük, hogy ott volt magas a részvétel, ahol valamilyen helyi ügy fölülírta a pártlogikát. Kiskőrösön egy független jelölt helyi problémák miatt vitte el szavazni a körzet lakóit, és nem pártos ügy az sem egy kisvárosban (Balatonalmádi, Izsák), hogy ki a polgármester, illetve utalhatunk itt is a kusza, nem pártlogikájú békéscsabai viszonyokra.

Mindezek alapján a következők állapíthatóak meg. 2019-ben a Borkai-ügy és Karácsony Gergely körül kibontakozó hangulat miatt az amúgy is ellenzéki többségű településeken (és jóformán csak ott) sikerült elhódítani számtalan tisztséget a Fidesztől. Nem egy képviselő és polgármester ezt követően azzal büszkélkedett, hogy szerinte a településén egy új, ellenzéki irányítási modellt valósít meg, és ez mintaadó lehet a későbbiekben – vasárnap ebből semmi nem látszott. Az önkormányzati tisztségek csak akkor hajtanak hasznot betöltőjüknek, ha nem a pártügyekre koncentrál, hanem a hagyományos kijáró-, országos ügyektől távolságot tartó szerepét teszi magáévá. Így viszont adott esetben közel kerülhet a NER-hez. Avagy valamiféle NER-rel szembeni politikai kísérletként tekint a tevékenységére – akkor azonban nagyon ki fog kapni.

 

Hont András—Szabó Krisztián

Megosztás