Afrikai cirok válthatja a kukoricát a kiszáradó Alföldön, százmilliárdos aszálykár a mezőgazdaságban

Százmilliárdos károk a szárazság miatt a mezőgazdaságban – az Átlátszónak nyilatkozó gazdálkodó szerint az öntözés bürokratikus akadályok miatt sem fejlődik, de valójában értelme sem lenne. Csongrád-Csanád megyében úgy számolnak, a kukoricát az afrikai cirok válthatja, miközben úgy védik a talajt, hogy azt nem szántják. A vízügy alig növekvő öntözővíz mennyiségről számolt be. Az öntözés fejlesztésére szánt 50 milliárd forint 2016 óta nem fogyott el, miközben csak a Lázár János vezette Ménesbirtok 23 milliárdot költhet öntözésfejlesztésre.

„Ebből a kukoricából nem lesz semmi. Nincs rajta cső, a másik is ablakos” – mutatja Kardos Ferenc agronómus az Algyő és Sándorfalva közötti kukoricatáblában. Az Agroplanta Kft. munkatársával és Földi László ügyvezetővel tartottunk határszemlét augusztus elején, az aszálytól szenvedő Alföldön.

Porzik az út a terepjáró mögött, de annyira, hogy aki messziről nézi, azt hiheti, valami ég és füstöl a hőségben. Pedig ez csak a por, a tavasz óta tartó szárazság óriási károkat okoz a természetben és a mezőgazdaságban is. A kormány számításai szerint június legvégére a 300 000 hektárt is meghaladta az aszálykár, a kiesett termés értéke százmilliárdokban mérhető. Ezt beszélgetőpartnereink sem vitatják. A kormány arról is beszélt, hogy „a termelők rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, és az igényeket a hatóság automatikusan engedélyezni fogja.” De ahogy erre a mezohir.hu rámutat, ez már veszett fejsze nyele.

Öntözni nehezebb, mint otthon locsolni

Az, hogy szárazságban öntözzük, kézenfekvő, ugyanakkor a szántóföldön, ahol hektárban, de még inkább 100 hektárban mérik a táblák méretét, ez nem olyan egyszerű. Az Agroplanta Kft.-nél sem öntöznek – pontosabban már nem öntöznek.

„Az ember nem szívesen ruház be olyan ingatlanokba, termőföldbe, ami nem a saját tulajdona, ugye ki van téve a bérlőknek, a későbbi viszonyoknak. Szerződéseket akkor úgy érdemes megkötni egy ekkora beruházáshoz, hogy az legalább 10 éves legyen. A mai világban egyre kevesebben akarnak ilyen hosszú távon elköteleződni. És hát nyilván hozzáadott érték, az pedig óriási.

Kukorica Szeged határában. Egyre nehezebb ezzel a csapadékkedvelő növénnyel. Fotó: Balogh Dénes

Mondjuk itt Szeged környékén elég hektikusak a termőföld árak. A város közelsége is nagyon befolyásolja, de ha csak pusztán kilőjük a képletből a várost, körülbelül 2 és 3 millió forint körüli árakról beszélhetünk, ez folyamatosan kúszik fölfelé. Most már talán egy öntözőberuházásnál nyugodtan másfél millió forintos hektár költségről beszélhetünk, és ezzel szemben a 100-200 hektáros táblánál egészen elképesztő mértékű.

A másik ugye, hogy nagyon-nagyon bürokratikus a vízjogi engedélyek beszerzése. De technológiailag is, mert az elmúlt ötven évben irgalmatlan mennyiségű csatorna lett beszántva, megszüntetve, tehát ezeknek az újbóli kialakítása, karbantartása, ez is egy rendkívül erőforrás-igényes feladat” – magyarázza Földi László.

Egyelőre nincs munka. A kukoricaaratás is kérdéses. Fotó: Balogh Dénes

Majd hozzáteszi: volt öntözőcsatornájuk, amit miután nem használtak, először be kellett volna temetni – a hatósági előírására – végül átminősítették, így maradhatott. De Földi szerint más baj is volt.

„Hiába vagyunk a Tisza mellett, 10-20 kilométerekre kellene vagy kell elvinni a vizet, és óriási a kipárolgás. Meg nyilván azért a mostani energiaárak mellett ugye a szivattyúzási költségek… Ki lehet jelenteni, hogy ez egy nagyon drága mulatság. És hát a vizet is lopják…”

Az aszály nem egyik pillanatról érkezett az Alföldre. Az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer adatait Sándorfalvára kértük le, ez jól mutatja, a talajnedvesség 10 és 30 centiméteren is kisebb az előző évinél.

Az eltérés májusra 50 százalék fölé nőtt, vagyis fele annyira nedves a talaj, mint tavaly ilyenkor. De az Átlátszónak nyilatkozó gazdálkodó szerint nem csak a csapadékhiány felelős a terméskiesésért.

Talajmechanika, hogy ne száradjon ki a szántóföld

Újra kocsiba ültünk, az algyői Tisza mellől Kiskundorozsma határába autóztunk. A nyugati elkerülő értékes szántóföldeket vág ketté. Mindkét oldalban van az Agroplantának földje. Egyiket saját technológiájuk, másikat hagyományos, szántás-vetés konstrukcióban művelik, a bérlő kérésére. Amelyiknél nincs talajforgatás, az úgynevezett No-Till, ott lesz kukorica – az út túl oldalán nincs cső a szárakon. Egymástól 50 méterre két különböző eredmény. És itt a távvezetékek miatt öntözni sem lehet.

A No-Till-lel régóta dolgoznak.

„Sosem hagyjuk üresen a talajt: olyan növényt vetünk aratás után, ami a gyökereivel segít a lazításban és a szénmegkötésben.

A Minimum Till-lel, vagy No Till-lel műtrágyát is spórolunk, a munkagépek is kevesebbet mennek. Igaz, az átállás évekig tarthat, az elején fura kivárni, hogy a növény vajon mikor bukkan elő. De ez a jövő” – magyarázza Kardos Ferenc.

Földi László szerint a műveli technológiaváltással valójában csak időt nyernek.

(null)

(null)

„A kukorica nem bírja, meg semmilyen növény nem bírja a 40 fokot. Elég a levele egyszerűen. Egy-két gazdatársunknál látom, hogy próbálkoznak öntözéssel, és a négyszeri öntözés után is azt látom, hogy a levele sérült a kukoricának. Szóval elég a nagy melegben. A tábla közepén akár 50 fok is lehet. Az UV, a napsütés, ahogy a mi bőrünk fölég, az a kukoricának a levele is. Nincs elég víz, amivel hűteni tudná magát a növény. A kukorica, az kimondottan vízigényes növény.

Én úgy gondolom, hogy nálunk el lesz felejtve a kukorica.

10-12 évvel ezelőtt még 5-600 hektáron termeltük a kukoricát, utána visszavettük egy-kétszáz hektárra, de most meg minimálisan tényleg ilyen 40-50 hektár kukoricánk van, de szerintem meg fogunk szabadulni attól is”.

A cégvezető azt is mondta, a kukoricát afrikai cirokkal váltják. „Tápanyagban pedig szinte megegyezik a kukoricával. Egyelőre még közel sem terjedt el annyira, mint a kukorica, de én úgy gondolom, hogy évről évre egyre nagyobb vetésterületet fog pont emiatt, hogy kicsit szívósabb növényt szerezni. Az állattartóknak meg kell barátkozni vele, de szerintem ez előbb-utóbb tényleg évről évre több hektárba fog jelentkezni, nemcsak nálunk, hanem egész Európa nagy részén, ha tovább melegszik az éghajlat” – mondta Földi.

Cirok válthatja a kukoricát. Régóta próbálják az aszályos Alföldön. Fotó: Balogh Dénes.

„Velünk vannak a kutatók meg a növénynemesítők, de csodákra természetesen ők sem képesek. Különben Spanyolország is szántóföldi nagyhatalom lenne, ha ez megoldaná ezt a problémát. Úgyhogy én attól tartok, hogy ilyen két-három emberöltő távlatban itt a szántóföldi növénytermesztés az elég komoly gondban lesz mindenképpen” – tette hozzá Földi.

Szerinte a szántóföldi termesztés északabbra szorul, Lengyelország lehet a nagy nyertes.

Az elmúlt 10 év és az öntözési program akadozása

Az Agrárközgazdasági Intézet öntözési jelentése 2012-ben arról írt, „Egyre nyilvánvalóbb, hogy az időjárás évről-évre szélsőségesebbé válik. Míg 2010-ben rendkívül csapadékos időjárás, addig 2011-ben szokatlan szárazság uralkodott hazánk területén, az idei évben pedig tovább folytatódott a rendellenesen száraz meleg időszak.

A tavalyi évről áthúzódó csapadékszegény időjárás következtében a vízborítások és a talaj víztelítettsége tovább csökkent a tél végi és év eleji hónapokban. Az idei év kora tavaszát a sokéves átlagtól elmaradó csapadék jellemezte, inkább a viharos szeles időjárás dominált, amely hatására tovább apadt a talaj víztelítettsége. A május-júniusi csapadékos időszak azonban valóban aranyat ért a gazdálkodóknak.” (…)

Öntözőcsatornák a Tisza mentén. Nehéz új rendszert kialakítani. A térkép forrása: ATIVIZIG

„Az idei évben csupán a harmada hullott le az éves átlag csapadékmennyiségnek. A hazai csapadékeloszlás rendkívül szeszélyes, a növénytermesztésben emiatt is egyre fontosabbá válik az öntözés. A gazdálkodó, öntözés nélkül egyre kiszolgáltatottabb a természet elemeinek. Hazánk mezőgazdasági területének 98,6 százalékán csapadékgazdálkodás folyik és csak 1,4 százalékán történik vízpótló öntözés.”

Vagyis az állami tulajdonú intézet 10 évvel ezelőtt figyelmeztetett az időjárásváltozással járó problémákra. A KSH adatai szerint

• 2012-ben 192,0 millió köbméter volt a mezőgazdaság öntözésre használt vízfelhasználása, 2020-ban 140,6 millió;
• a vízjogilag engedélyezett öntözési terület 2012-ben 190,6 ezer hektár, 2020-ban 198,1 ezer hektár.

2013-ban azt írták a szakemberek: „most, hogy túl vagyunk a 2012. évi óriási károkat okozó szárazságon, ismét felvázolok egy öntözésfejlesztési elképzelést 2014–2022 időszakra (4. táblázat). Talán a tíz éven belüli három kritikus év, a stratégiai- és fejlesztési központi akarat kimozdítják az öntözést a holtpontjáról.”

Kardos Ferenc agronómus szerint forgatásmentes talajtechnikával a nedvességet is meg lehet óvni. Fotó: Balogh Dénes

Nem sikerült. 2020 telén a a Portfolio Csoport által megrendezett Agrárszektor Konferencia 2020-n elhangzott, hogy létrejött egy öntözési igazgatási szerv, a NFK Öntözésfejlesztési Főosztálya. Borsfai Atilla Gyula, a Nemzeti Földügyi Központ főosztályvezetője arról beszélt,

„Magyarországon durván 75-76 ezer hektáron zajlik jelenleg öntözéses gazdálkodás, ez az öntözés fénykorában a 380-420 ezer hektárt is elérte.”

A kormány uniós pénzből indított 2016-ban mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére pályázatot, ami a mai napig tart. A pályázati adatok szerint 716-an kaptak eddig pénzt öntözésfejlesztésre. 43,5 milliárd forint kiosztásáról döntöttek az eredetileg 50 milliárdosra hirdetett keretnél.

A pályázat az Átlátszónak név nélkül nyilatkozó nyertes szerint nehézkes, szerinte megfelelő önerő nélkül kevesen vágtak fejlesztésbe.

A régióként elnyert összeget térképre tettük.

Az adatok szerint a legnagyobb pályázók sem kaptak többet 1,1 milliárd forintnál. Az Észak-Alföldön a legtöbb pénzt a Szögi Öntözési Közösségi Kft. kapta idén februárban. A Tarnamajor Kft. 2016.11.7-én adta be a támogatási kérelmet, 350 milliót kértek egy 707 milliós projektre: a szechenyi2020.hu szerint a „Támogatási szerződés hatályba lépése 2021.06.12.”. Hogy 5 évvel később a megítélt pénz mire elég, kérdéses.

A Lineár-Agro Kft. 800 milliós öntözési beruházáshoz nyert 340 milliót. A szechenyi2020.hu szerint ők 2017-ben pályáztak, a „Támogatás megítélésének dátuma: 2018.07.05, a Támogatási szerződés hatályba lépése: 2022.06.26.”. A közbeszerzési értesítő szerint 2019-ben kerestek kivitelezőt a munkára, így 11 megvalósítási helyen mindösszesen 404,4 ha területen öntözőtelepek kialakítására

Vagyis a 800 milliós beruházás 400 hektárnyi terület öntözését oldotta volna meg 2 millió forint/hektáros átlagáron.

De van olyan, akinek nem kell uniós pénzért küzdenie. A Lázár János felügyelte Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. állami pénzből – Mészáros Lőrinc közreműködésével – építtethet öntözőrendszert. A 23 milliárd forintos beruházást követően az öntözőtelep berendezett területe a fejlesztéseket követően 6.193,9 ha, az egyidejűleg öntözött terület összesen 4.258 ha lesz, a szükséges öntözővizet pedig a Maros folyóból tervezik biztosítani.

A hektáronkénti beruházási költség az immár alapítványba kiszervezett Ménesbirtoknál 3,8 millió forint/hektár.

A Maros vízállása a cikk írásakor a Marosnál -30 centiméter, a legkisebb vízszint (LKV) – 36 centiméter.

A „Maros-völgy vízgazdálkodása a mezőgazdasági öntözés szemszögéből”, Kósáné Bódi Mária által jegyzett tanulmány szerint „A globális klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok hatással vannak a Marosi víztömeg levonulására, amelyen belül a vízhiányos állapotok, kisvizes időszakok érzékenyen befolyásolják a vízkivételi művek biztonságos üzemelését. Különösen a teljes kapacitással üzemelő vízkivételek üzemelési biztonságát veszélyezteti a Maros gyorsan változó vízszintje.

A mezőhegyesi ménesbirtok. Fotó: Lázár János Facebook-oldala

A vízkivételi műveket a Maros 1983-ban mért legkisebb vízszintjére méretezték. Az elmúlt 20 év vízállásait áttekintve megállapítható, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban fordult elő a Maroson alacsony vízállás.

A 2000-2003. közötti öntözési időszakban 14 napon át mértek az 1983. évi vízszint alatti értékeket. 2012-ben a Cservölgyi vízkivételi műnél a méretezéshez figyelembe vett 1983-as vízszintnél 31 cm-rel volt alacsonyabb a Maros vízszintje. Az új LKV a 2012-ben mért érték lett. A kisvizes állapot az öntözési idény alatt 50 napon át tartott, veszélyeztetve az aszályos időszakban egyébként is megnövekedett öntözővíz igény kiszolgáltatását.”

• 2013-ban és 2015-ben is több napon át mértek az öntözési idényben alacsony vízszintet.
• Ezek az értékek a 2012-évihez képest kedvezőbbek voltak, azonban a méretezési vízszint alatti 10-15 cm értékekre tekintettel a vízkivételi művek üzemelését veszélyeztették.

Kerestük a Ménesbirtokot, hogy megkérdezzük őket az eddigi öntözési tapasztalatokról, de nem válaszoltak.

Halastavak kérik inkább a vizet

A szántóföldi öntözést alapvetően felszíni vizekből oldják meg. Az ATIVIZIG az Átlátszó kérdésére azt írta, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2021-ben 198 vízszolgáltatási szerződést kötött a működési területén, melyek mellett további 23 rendkívüli öntözési célú vízhasználatra jelentkezett igény.

„A megszokottól szintén szárazabbnak minősíthető 2021-es évben a teljes esztendőt tekintve 54,2 millió köbméter felszíni vizet hasznosítottak a mezőgazdasági termelők. Ebből 34,006 millió köbmétert öntözőtelepek növénytermesztésére, 20,193 millió köbmétert pedig halnevelő tavak feltöltésére hasznosítottak. 2022 június 30-ig az öntözőtelepek 23,3 millió köbméter vizet kértek, a tógazdaságok pedig 17,2 milliót” – áll a válaszban.

Öntözőfejet állít be a Fejértó Szövetkezet munkatársa Ófehértó határában 2020. április 28-án. A szövetkezet ötszáz hektáron 14 kútból 14 öntözőrendszerrel öntöz. MTI/Balázs Attila

A Sándorfalva-Dóc közötti részen az „öntözőrendszer Levelényi fővízkivételi műve a Tisza folyó vízkészletét emeli át az első rendű árvízvédelmi töltés mentett oldalára. A fővízkivétel 1 köbméter/sec vízhozammal végzi az öntözőrendszer vízpótlását.”

Azt is írták, a felszíni vizet a mezőgazdasági felhasználók ezen csatornákhoz kapcsolódva tudják igénybe venni Dóc, Ópusztaszer és Baks közigazgatásának egyes területein. Az öntözőrendszer közel 2 000 hektárnyi szántóföld öntözéses vízbiztosítását tudja végezni. 2022-ben 1 165 hektárra kértek vizet, ebből rendkívüli öntözési célú 259 hektár.

Az Átlátszónak nyilatkozó gazdálkodó szerint augusztusban már nincs mit öntözni.

A kormány egyik intézkedése, „a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak. További segítséget jelenthet, hogy a termelők rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, és azokat a hatóság automatikusan engedélyezni fogja.”

Felszíni víz, csatorna kellene

Balástya környékén termel Tóth Sári Nándor. Kertészetük van, 18 hektár, ami nem szabadföldi, 2 hektár fólia, 30 hektár szántóföldi növénytermesztésre. „Mikroszórós öntözésünk van, 50 milliót költöttünk a fejlesztésre. A korábbi dobos rendszer akkor működne, ha a csapadék mellé kellene öntöznünk. De gyakorlatilag most az öntözővízen él a növény.”

A gazdálkodó szerint

„a mostani természetes csapadékhelyzet miatt sincs értelme a szántóföldet öntözni.

Nálunk a homokon az energiaárak változása miatt ezt nem is lehet. Tehát a homokon egy szántóföldi kultúrát nem tudok csapadék nélkül megtermelni. Nem gazdaságos. Még a jobb földeknél is komoly problémát okoz a csapadékhiány, sokan elhiszik az öntözés után, hogy „jó, legalább akkor most betakarítottam valamit”, de ha a végén összeszámol, akkor rájön, hogy veszteséget termel.”

Tóth Sári Nándor ugyanarra panaszkodott, mint az Agroplanta: öntözéshez felszíni víz, csatornák, kiszámítható jövő kellene.

Földi László úgy látja, a tudomány a mezőgazdaságot segíti, de nincsenek csodák: sem Olaszország, sem Spanyolország nem bír az éghajlatváltozással. Fotó: Balogh Dénes

Márpedig az nincs. Földi László úgy számol, ha augusztus végéig nem esik legalább 100 milliméter csapadék a térségben, elmarad a repcevetés. Szerinte ilyen szárazságban kár a magokat elvetni, a növény gyorsan kipusztulna. Közben a kukorica aratására készülnek – már ami megmaradt.

Kerestük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát és az Agrárminisztériumot, hogy interjút kérjünk a témában, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Segesvári Csaba

Videó és fotók: Balogh Dénes

Nyitókép: Elszáradó levelű kukoricák Szeged határában. Átlátszó fotó