„Most rossz fát pisiltél le” – levélváltásunk Pesty Lászlóval a székely petícióról, amihez Moszkvában talált szövetségeseket

Szia Tomi!

Már bocs a közvetlen megszólításért, de nem tegnap óta ismerjük egymást, és nem is vagyunk rossz viszonyban, bár a politikai barikád ellenkező oldalán állunk. Igen, kb. 16 éve vagyunk ismerősök. Mert a 2006-os szem kilövetés után egy nagyon bátor és átütő munkát publikáltál, rávilágítva az akkori jogsértések borzalmaira, dacára annak, hogy az egyik baloldali sajtóorgánum fontos munkatársa voltál.

Szóval: az általad vezetett, főszerkesztett Átlátszó.hu nemrég egy rendkívül inkorrekt cikket közölt rólam és az általam vezetett kampányról, a velem készült „interjú” szövegére hivatkozva, az általam képviselt székely kezdeményezés, az uniós aláírásgyűjtés kapcsán.

Sejtettem, mire készültök, ezért amikor kollégáid az „interjút” készítették, én magam is –  persze az ő beleegyezésükkel – a beszélgetésről hangfelvételt készítettem. Igen, itt ült nálunk Boglárka és Márton, az Átlátszó.hu két újságírója, vagyis a Te beosztottjaid, munkatársaid, és próbáltak megszívatni. Két órán keresztül. De ők szívták meg, mivel sajnos minden kritikusnak szánt kérdésükre pontos, őszinte, sőt egy idő után kissé ironikus választ adtam. Már-már vicces volt, ahogy a „riporter” Boglárkától, aki az anyag készítője lett volna, és félóra után már ötödször futott lyukra és sült föl, a kérdezést átvette Márton, az Ő „mentora” aki csak „megfigyelőként” jött.

Figyelj Tomi, küldjetek legközelebb 4, 6, vagy 8 „riportert”, akkor is egyedül fogok itt ülni, és mivel nincs titkolni valóm, és még kommunikálni is tudok, akkor is hasonló anyag fog születni. Az anyag – tehát a 2 órás beszélgetés anyaga – nem csak nálatok van meg, hanem „riportered” beleegyezésével nálunk is. Én is tudnék ebből a hanganyagból egy szándékosan rosszindulatú, szemét anyagot készíteni, csak egyelőre nem teszem. Már csak az újságírói szolidaritás okán sem. Na, az a végtermék jegyzem meg, ciki lenne Rátok nézve.

De én nem vagyok Ti, én másként gondolkodom a sajtóetikáról.

Nagyon sokan hívtak fel, az Átlátszó.hu (igen, linkeljük be, olvassák csak, sőt reklámozzunk Titeket, : https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/01/pesty-laszlo-a-magyar-adofizetok-penzebol-a-szekelyek-neveben-az-oroszoknak-kampanyol-itt-vannak-az-interjuk/) (Mert hogy heccből mi, a Gerilla.hu még ellenfeleinket is szívesen promotáljuk). A cikkek megjelenése után (és nem csak jobboldali, de baloldali barátaim is) sokan felhívtak, hogy ez elképesztő, és indítsak sajtóhelyreigazítási eljárást. Mert a hazugság nem jobb- vagy baloldali ügy, a hazugságnak nincsen színe, hovatartozása, a hazugság, az hazugság.

De nem indítottam sajtóhelyreigazítási eljárást.

Miért? Nos:

1.     Nem óhajtok kollégákkal pereskedni, egyszerűen nincsen hozzá kedvem.

2.     Szívesen felsorolom a Nálatok megjelent cikkben szereplő állítások közül azokat, amelyek valótlansága igazolható, konkrét, egzakt, tehát bizonyosan megnyerném ezt az el nem indított pert, de ezzel itt, most, nem untatlak. Egyet szögezzünk le: a cikkben ordas hazugságok vannak.

3.     Külön pontban sorolhatnám fel a nem „peresíthető”, tehát csak manipulatív, sunyi, lapos, utalásszerű, tendenciózus mondatokat. Mindketten ismerjük a szakmánkat. És annak technikáit. Tudjuk, hogyan lehet rosszindulatúan utalgatni nem létező dolgokra. Úgy, hogy miközben ne tegyünk konkrét kijelentéseket, az olvasóban, a nézőben a végén mégis az a benyomás alakuljon ki, hogy a cikk, a sztori alanya (a célszemély) egy kútmérgező csirkefogó (miközben nem az), és mégis peresíthetetlen legyen az anyag. Igen, tudjuk, de nem szoktuk megcsinálni. Vagyis, hogy nem illik. Ezt hívják sajtóetikának. Pontosabban: jóízlésnek.

4.     Fontos szóba hoznom, hogy telefonbeszélgetésünk alkalmával megemlítettem, hogy nem csak hazug, de rendkívül káros is ez, a riportered által erőltetett koncepció, miszerint ez az egész székely kezdeményezés, az európai uniós aláírásgyűjtés nem is egy székely cucc, hanem az oroszok ármánykodása a nyugat ellen, szóval az Átlátszó.hu koncepciója nem csak hazug, de még árt is. Nagyon sokat árt, pláne most, a háború árnyékában. Akkor úgy tűnt, hogy Te ezt érted….

5.     Továbbá: egy olyan ügybe rúgtatok bele, ami nem egy Fidesz-sztori, és még csak nem is jobboldali történet, hiszen nemcsak Varga Judit, Kocsis Máté, Kásler Miklós álltak mellé, hanem már a kezdetektől fogva látványosan támogatta a baloldal nagyon sok fontos prominense – Karácsony Gergely, Fekete Győr András, Keresztes Lóránt is. Sőt, sokan megköszönték nekem az elmúlt 2 évben, hogy kb. 32 éve először kommunikáltam, és valósítottam meg egy olyan projektet, ami egyesítette a nemzetet (az országot, a társadalmat, hívja ki, minek szereti).

6.     És még egy apróság: a székely európai aláírásgyűjtést (Írdalá.hu, Signiteurope.com) és annak kampányát nem csak a politikai paletta csaknem teljes egésze támogatta, de a kormányközeli sajtó mellett az ellenzéki sajtó is. Csak egy példa, a százból: az ATV az egyik kampányhajrában egy nap kétszer is beadott élőadásba, reggel 8-kor és este fő műsoridőben, szintén kb. 8 percre, hogy segítsenek. És a többieket itt most fel sem sorolom.

7.     Ja, ahogy a pesti melósok szokták mondani: „Most rossz fát pisiltél le.”

Konzekvencia: na, az nincs. Azt vonjátok le Ti magatok. Két év alatt az egész magyar sajtó, jobbról, balról és középről, segítette az ügyünket, a székelyek ügyét, és ezáltal az összes európai nemzeti kisebbség ügyét. Két év alatt a teljes magyar sajtó nem, hogy nem ekézte, de aktívan támogatta ezt a történetet. Ti vagytok a kivétel.

Luis Bunuel írta valahol: „Rossz filmet csináltam, de nemtelent soha.”

Hát, ennek a szempontnak most, szerintem, nem tudtál megfelelni.

Még mindig barátsággal

Pesty László
Pesty Fekete Doboz
és
Gerilla.hu

Bodoky Tamás válasza Pesty Lászlónak