Megcsonkítanák az aligai magaspartot egy panorámás gigaszálló miatt

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.

Újabb fordulatot vett a balatonaligai volt pártüdülő területén tervezett beruházás és az ellene zajló tiltakozás ügye. A Somogy megyei Kormányhivatal ugyanis – részben a Club Aliga korábbi terveit érő számos kritika hatására –  egy új eljárásban környezetvédelmi hatástanulmány benyújtására kötelezte a beruházót. A Kormányhivatal március 8-án közzétett dokumentumai szerint viszont a tiltakozó civileket nem győzte meg a módosított tervekhez készült újabb, több mint kétszáz oldalas hatástanulmány. Civil egyesületek és magánszemélyek újabb észrevételeket nyújtottak be (ezek innen és innen tölthetők le), de a projektért felelős cégek is készíttettek újabb elemzéseket és vizsgálatokat.

Az Átlátszó novemberben számolt be az aligai építési tervek és annak kiemelt nemzetgazdasági beruházássá tétele elleni civil tiltakozásról. Megírtuk, hogy az Aligai Fürdőegyesület (AFE) régóta küzd azért, hogy az egykori pártüdülő területe és a vízpart megközelíthető maradjon minden magyar állampolgár számára, s hogy megmaradjanak a terület természeti és épített értékei. Álláspontjuk szerint mivel a kiemelő kormányrendelet megtiltotta, hogy közterületként, illetve közútként alakítsanak ki telkeket a területen, magántulajdonba kerülhetnek a jelenleg még köztulajdonban lévő területek. Emellett a beruházónak nem kell betartani a Balaton-parti építkezéseket szabályozó törvényi előírásokat. Így akár hat-nyolc emeletes monstrum is épülhet a területen, amelynek kedvéért eltüntethetik a különleges aligai magaspart egy részét.

Közel 10 milliárdból építkeznek a kormányközeli cégek

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó tervezett beruházásnak NER-közeli vállalkozók a főszereplői. A projektért felelős két cég a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. (régebbi nevén: Appeninn Hegyvidék), melyek mögött a Tiborcz Istvántól és Mészáros Lőrinctől Jellinek Dániel és Balázs Attila érdekkörébe került Appeninn Nyrt. áll. A Pro-Mot Hungária Kft.-ben pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori fejéhez, Szivek Norberthez köthető Lexan Holding Zrt. az Appeninn társa.

Cikkünk megjelenése előtt azonban kiderült, hogy a tulajdonosi viszonyokban változás történt. Az Appeninn Nyrt. március 17-én ugyanis bejelentette: a Pro-Mot Hungária Kft.-t leányvállalataikon keresztül 75-25 százalékban tulajdonló

Appeninn Nyrt. és Lexan Holding eladja saját üzletrészét a BAYER Property Zrt. számára.

A döntést az Appeninn üzleti stratégia-váltással indokolta, miszerint a tőzsdei cég a jövőben elsősorban irodaházak és kereskedelmi ingatlanokkal kíván foglalkozni. A BAYER Property Zrt. igazgatóságának elnöke, Balázs Attila szerint a fejlesztéseket követően az aligai terület „a Balaton egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává válhat” – olvasható a portfolio.hu beszámolójában.

A NER egyik új üstökösének tartott Balázs Attila cégeinek gyarapodásáról és új szerzeményeiről egy hete írtunk.

Két év után újabbra cserélte magángépét Balázs Attila építőipari vállalkozása | atlatszo.hu

A NER új üstökösének tartott Balázs Attila építőipari cége, az állami megrendelésekben bővelkedő Bayer Construct Zrt. lecserélte két évvel ezelőtt vásárolt privát jetjét. Az új szerzemény, mely a HA-JEQ lajstromjelzéssel szerepel a magyarországi nyilvántartásban, egy 2009-es EMBRAER EMB-500 PHENOM 100 típusú légijármű.

A magántulajdonba került, közvetlen tóparti, 37 hektáros terület mellett a Pro-Mot Kft. megszerezte egy állami tulajdonban lévő 10 hektáros terület vagyonkezelési jogát is. Az állam ugyanakkor kikötötte, hogy a 10 hektárból 7 hektárt (az utak, parti sétányok, móló, közpark területét) közterületként kell kialakítani és a balatonvilágosi önkormányzat tulajdonába kell adni.

A projektet aztán jól kitömték pénzzel: a közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozó egykori pártüdülő 47 hektáros területének fejlesztésére 8,6 milliárd forintot kapott a beruházó –  derül ki a Válasz Online-nak a Kisfaludy-program haszonélvezőiről írt cikkéből. Majd ezt az összeget 9,7 milliárdra növelte egy tavaly márciusban bejelentett 1,3 milliárdos állami támogatás.

A beruházás környezetvédelmi eljárásához készült előzetes vizsgálati dokumentáció kapcsán azonban sok aggályt és kifogást fogalmaztak meg civil szervezetek és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Ennek eredményeként

a hatóság megállapította, hogy a várható jelentős környezeti hatás miatt környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni.

A projekthez – amely a korábbi Club Aliga elnevezés helyett az Aligaliget nevet kapta – így tavaly decemberben környezetvédelmi hatástanulmány is készült. A több mint 200 oldalas tanulmányban (ennek rövidített változata itt olvasható) új tervekkel igyekszik a beruházó igazolni, hogy az építkezések során nem fog sérülni a Balaton-parti környezet. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, Bukovszki András azonban az Átlátszónak nyilatkozva elmondta, hiába módosultak a projekt tervei, az építkezések továbbra is veszélyeztetik a környezeti és építészeti értékeket.

A 388/2020. (VIII.8.) kormányrendelet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította az aligai projektet, az építkezés minden paraméteréről döntött. Telkekre lebontva megszabta a beépítés mértékét, az épületek magasságát, a zöldfelületek arányát.

A folyamat egyébként már megindult: a régi, esetenként műemlék-jellegű épületek nagy részét lebontották, és a növényzet egy részét is eltávolították. Az új tervek szerint a lebontott villasor helyén 15 darab, egyenként 800 m²-es vízparti telket mérnek ki, amit aztán a leendő tulajdonosok építhetnek be; ezzel egy hosszú szakaszon megszüntetik a parti sétányt.

Az egykori építmények közül megtartják, illetve megújítva megőrzik a pártüdülő kertmoziját, a teniszpályát, a büfésort. A lebontott épületek helyére vendéglátó egységek, mosdók, utak, parkolók kerülnek. Lesz fizetős strand és felújítják a kikötőt, a park lepusztult részeire őshonos növényeket telepítenek, tanösvényt hoznak létre. Agora néven egy közösségi teret is építenek, ami a tervezők szerint alkalmas lesz arra, hogy Balatonvilágos és Balatonaliga hiányzó településközpontját pótolja.

Instabil alapokra tervezett betonmonstrum

A projekt központi elemét azonban egy hatszintes szálloda alkotja, melyet a Pro-Mot Kft. a balatonvilágosi magaspart tetején kíván megépíteni. Itt most csak egy sétány húzódik, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a Balatonra. A tervezett 122 szobás szállodakomplexum, amelynek minden szobája a tóra nézne, 180 méteres hosszúságban uralná a tájat. Ezzel örökre megszűnne a sétányról eddig bárki számára élvezhető kilátás.

A magaspartra való építkezés azonban más szempontból is károkat okozna. A balatoni panorámához szorosan hozzátartozó meredek partfalakra – melyeket az egykori Pannon-tó hullámverése és később a különféle tömegmozgások (pl. omlások, csuszamlások) alakítottak ki – nem véletlenül nem építkeztek korábban. A különféle agyag- és homokrétegekből álló partfal jellemzője ugyanis a folyamatos felszínmozgás, melyek miatt kockázatos ide bármit építeni.

Így a fonyódi magaspartra tervezett üvegpadlójú kilátó megépítéséről is lemondott végül a fonyódi önkormányzat.

Aligán azonban a beruházó vállalja az instabil magaspartra való építkezés kockázatát – csakhogy nem akármilyen természetrombolás árán. A 140 méter magas partfal felső részét ugyanis eltávolítanák, az omlásveszély és a további erózió elkerülése érdekében pedig a fal közepétől „talajszegekkel biztosított, lőttbeton borítású” lankás rézsűket alakítanának ki – olvasható a beruházáshoz készült talajvizsgálati dokumentumban.

A szálló megépítéséhez még számos mesterséges beavatkozásra van szükség, hogy biztosítsák a partfal stabilitását. Így gondoskodni kell a szivárgó víz elvezetéséről, amihez vízelvezőket, szivárgórendszereket kell építeni, amiket aztán folyamatosan karban is kell tartani. S bár a talajvizsgálati jelentés úgy összegez, hogy megfelelő módszerekkel megoldható a partfal stabilizálása, mindehhez hozzáteszik: mivel a talajfúrásokat pontszerűen végezték, a kivitelezés során a szakvéleményben szereplő megállapításoktól „eltérő talajviszonyok” is előfordulhatnak.

Építkezéssel „oldanák meg” az omlásveszélyt

A Pro-Mot azonban nemcsak a szálló megépítése érdekében távolítaná el a partfal egy részét. A magaspart tövében szintén rézsűket hoznának létre, hogy 25 méterrel nagyobb terület jöjjön létre az oda tervezett 40 villaépület számára.

Az új tervek és a környezeti hatástanulmány ügyében január végén online közmeghallgatásra is sor került Balatonvilágoson, írta meg a merce.hu. Ezen az Aligai Fürdőegyesület és a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) is éles kritikát fogalmazott meg a partfal megcsonkításával kapcsolatban. A civil szervezetek szerint

az aligai látkép ikonikus elemét jelentő páratlan természeti képződmény, az aligai Fehér falak áldozatul eshetnek a szállodaépítésnek.

„Ez a tájrombolás nem támogatható néhány négyzetméter magántulajdonú telek (erdő) beépíthetősége érdekében és felháborítónak tartjuk azt közösségi érdeknek hívni! Az Aligai Fürdőegyesület határozottan tiltakozik az ellen, hogy ilyen jellegű partfal-stabilizáló rombolást végezzen a beruházó! Kérjük a hatóság fokozottan foglalkozzon ezzel a kérdéssel és környezetvédelmi hatóságként ne engedje elveszni Balatonaliga legjellegzetesebb természeti kincsét” – olvasható az AFE írásban is benyújtott részletes véleményében.

A Somogy Megyei Kormányhivatal március 8-án közzétett dokumentumai közül a Tényállás tisztázása címmel íródott elemzés új érveket sorakoztat fel, miért van szükség mesterséges beavatkozásra. Eszerint „a magaspartok és törmeléklejtők eróziós folyamatai, állékonysági problémái” veszélyt jelentenek nem csak a parton tartózkodókra és a közvetlen környezetre, de még Balatonvilágos távolabbi lakott területeire is. A veszélyt pedig – legalábbis az elemzés szerint – a partfal részleges lebontásával és rézsűs kialakításával, valamint a stabilitást biztosító mesterséges megoldásokkal lehet csak elkerülni.

Csakhogy a magaspart megbontására egyáltalán nem az omlásveszély miatt kerül sor, hanem a tetejébe építendő szállodakomplexum és az aljába tervezett negyven villa megépítése miatt.

A természetes eróziónál pedig jóval nagyobb veszélyt jelent a tervezett 21 ezer köbméter föld eltávolítása, hangsúlyozzák a tiltakozó civil szervezetek.

„A partélek természetes állapotban tartása esetén az élővilágnak lenne elegendő ideje, hogy az eróziós folyamatok során alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. A jövő nemzedékei így sokáig csodálhatnák a Fehér-partok látványát, és élhetne zavartalanul a partfalakon a különleges élővilág” – olvasható az Aligai Fürdőegyesület újabb beadványában.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Az aligai magaspartra tervezett 122 szobás szálloda látványterve (forrás: Aligaliget, Környezeti Hatásvizsgálat )

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.