Tömegével élhettek vissza az aláírásokkal a választási ajánlásgyűjtésen, országosan több tucat büntetőeljárás indult

Februárban zajlott le a 106 egyéni választókerületben az ajánlásgyűjtés az áprilisi országgyűlési választásra. A jelöléshez legalább 500, a választókerületben lakó választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges. Információink szerint ugyanakkor nem mindenkinek sikerült szabályosan megszereznie azokat. Több emberrel is beszéltünk, akik azt tapasztalták, hogy tudtuk nélkül kerültek fel a személyes adataik az ajánlóívekre, többségében a vírusszkeptikus gyógyszerészhez, Gődény Görgyhöz köthető Normális Élet Pártja (NÉP) jelöltjeinek javára. Megkerestük a Nemzeti Választási Irodát és a rendőrséget is az üggyel kapcsolatban.

A miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. számú választókerületben hét jelöltet vettek nyilvántartásba, vagyis ennyien versenghetnek majd a szavazatokért április harmadikán. Köztük van Loukota Zoltánné is, aki Gődény György pártjának jelöltje. A Normális Élet Pártjának jelöltjét február 26-án vette nyilvántartásba a választási bizottság, értesüléseink szerint ugyanakkor az összegyűjtött ajánlások egy része az ajánlók tudtán kívül kerülhetett fel az ívekre.

Bánóczi Enikő az Átlátszónak elmondta: az RTL Klub-on látta, hogy volt már példa arra, hogy valakinek visszaéltek az adataival, és mivel pont a laptopja előtt ült, gondolta, ő is leellenőrzi.

„Akkor láttam, hogy ott van a nevem. Ami felháborít, hogy én 27 éve dolgozom emberek adataival – hitelezek meg biztosítózok –, és soha eszembe nem jutna visszaélni bárkinek az adatával. Ráadásul személyi szám is szerepelt rajta – az enyém – ezt valahonnan megszerezték, megvásárolták, vagy nem tudom.”

Mint mondja, ráadásul sem most, sem négy éve nem írt alá ajánlószelvényt egyik miskolci jelöltnek sem. Legutóbb 2014-ben volt erre példa, ekkor egy ismerőst támogatott, de a gyerekei például nem írtak alá, így nem valószínű, hogy onnan szerezték meg az adatokat. A közvetlen környezetében is több olyan ember van, akikkel hasonló történt, elmondása szerint összesen heten találták meg a nevüket nagy meglepetésükre Loukota Zoltánné ajánlóívén. „Természetesen megtettük a rendőrségi feljelentést” – mondta, hozzátéve, hogy soha nem írt volna alá a jelöltnek, mert „nem értek egyet Gődénnyel, sem az oltásellenességükkel, sem a stílusukkal, sem a kommunikációjukkal, semmivel”.

Gődény György neve a koronavírus-járvány kapcsán vírusszkeptikus tartalmai miatt vált közismertté. A változatos konteókat és álhíreket terjesztő Facebook-csoportja több tízezer tagot számlál, tavaly februárban pedig tüntetést is szervezett a korlátozások ellen tiltakozva, amiért egymilliós büntetést kapott. Nyáron rémhírterjesztésért emeltek vádat ellene. Gődény neve már a 2018-as választáson is felbukkant, ekkor a sokak által csak kamupártként elkönyvelt Közös Nevező listavezetője volt, méghozzá szoros kapcsolatban azzal a Seres Mária és Stekler Ottó alkotta házaspárral, akik ellen sajtóhírek szerint vádat is emelt az ügyészség, mert a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csaltak el. A Seres-Stekler páros egyébként a NÉP listáján is helyet kapott, Seres Mária a harmadik, férje a hetedik helyen. A párt egyik alapítója, Harkai Bulcsú Bánk az országos lista 11. helyén szerepel. Korábban ő hozta létre a már említett Közös Nevező 2018 pártot is, ami négy éve 153 milliós kampánytámogatást kapott, de nem fizették vissza, ezért az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával indult büntetőeljárás.

Idén Gődény pártja 79 körzetben tudott jelöltet állítani. A vírusszkeptikus gyógyszerész  a NÉP listavezetője, emellett pedig egyéniben is indul a nyíregyházi székhelyű Szabolcs 1. választókerületben.

A hamis ajánlások többsége Gődény pártjára jellemző

Gallai Bence szintén a napokban ellenőrizte az online felületen az ajánlásait. „Böngésztem a Twittert, és felbukkant egy olyan tweet, hogy érdemes megnéznie mindenkinek a Nemzeti Választási Iroda honlapján, hogy kiket ajánlott, mert történtek visszaélések. Itt leírták részletesen, hogy hogyan lehet ezt megtenni, ezért én is megnéztem. Ügyfélkapuval beléptem, és akkor láttam megdöbbenve, hogy az én nevemben is tettek ajánlást. A Normális Élet Pártja jelöljtére, Billein Piroskára adtak le a nevemben, az adataimmal ajánlást.”

Billein Piroskát február 28-án vette nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság, a Budapest 2. választókerületben (amihez a 11. kerület, illetve a 12. kerület egy kis része tartozik) lehet majd rá szavazni.

Gallai Bence elmondása szerint korábban soha nem írt alá semmit a pártnak vagy a jelöltnek, így nem tudja, hogyan kerülhetett fel az ajánlásgyűjtő ívre. De azt még meglepőbbnek találta, hogy a személyi számát is tudták, hiszen azt „semmilyen hivatalos intézkedéskor sem kérik, és gyakorlatilag soha nem kell megadni”.

Az ügyben feljelentést tett, először telefonon. Ekkor még elhajtották azzal, hogy az NVI-t keresse, de végül a TASZ-nál tett bejelentés megerősítette abban, hogy érdemes a rendőrségen próbálkozni. Sőt, a jogvédő szervezet abban is segített neki, hogy pontosan milyen ügyekben (személyes adatokkal való visszaélés, választás rendje ellen elkövetett bűncselekmény) indítson eljárást. Ezt követően tett még egy próbát személyesen, ekkor már felvették a jegyzőkönyvet. Elmondása szerint a rendőrök is érdekesnek találták, hogy hogyan juthattak hozzá a személyi számához, szerintük minden bizonnyal egy hivatalos szerv vagy akár önkormányzat adatbázisából szerezhették meg az adatokat.

„Azt is mondták, hogy egyáltalán nem egyedi eset, nagyon sokan tettek már feljelentést, és ez az egy párt, amire ez jellemző ebben a választási időszakban.”

Volt, aki két jelöltet is támogatott a tudta nélkül

Balázs főállásban reklámszövegíróként dolgozik, szabadidejében pedig egy online magazinnak ír. Ő szintén azt tapasztalta, hogy a jelek szerint visszaéltek a személyes adataival, ráadásul rögtön két jelölt is, a Terézvárost és Erzsébetvárost magában foglaló Budapest 5. választókerületben.

Február 28-án nézte meg, hogy kiket ajánlott – mint mondja, nem volt semmi konkrét célja vele, csak kíváncsi volt. Az online lekérdezés során gyorsan kiderült, hogy a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja ajánlóívén is szerepelnek az adatai, holott elmondása szerint biztosan nem írt alá egyikőjüknek sem.

„Nyilván nagyon meglepett, felháborodtam. Írtam egy levelet még aznap a kerületi választási irodának, ahonnan azt a választ kaptam, hogy a két érintett jelölt nyilvántartásba vételével kapcsolatosan jogorvoslati eljárás van folyamatban, és továbbították a bejelentést a Fővárosi Választási Bizottság felé.”

Ezen kívül küldött egy udvarias levelet a Megoldás Mozgalom jelöltjének Facebook-oldalának is, amiben elmagyarázta, hogy mi történt, de nem kapott választ. Megtudtuk tőle azt is, hogy az ismerősi körében is nagyon sokan vannak, akik hasonló cipőben járnak, legalább nyolc esetről tud.

AZ ORFK szerint eddig több tucat büntetőeljárás indult

Megkerestük a párt listavezetőjét, dr. Gődény Györgyöt az ügyben, cikkünk megjelenésig azonban nem érkezett válasz kérdéseinkre. A Telexnek ugyanakkor Gődény korábban elmondta: amíg az aláíróknak nem kell igazolniuk a személyazonosságukat, addig szerinte senki nem tudja ellenőrizni, hogy valóban a saját adataikat viszik-e fel az ívre. Hozzátette azt is, hogy az ő lelkiismerete tiszta: „gyűjtöttünk, megcsináltuk. Baromira zavar mindenkit, hogy ezt megcsináltuk, és ezért megy ez a cirkusz.”

Emellett írtunk a Nemzeti Választási Irodának (NVI), illetve a rendőrségnek, hogy arról érdeklődjünk: pontosan hány bejelentés érkezett feléjük a személyes adatokkal való visszaélés, azaz ajánlások hamisítása miatt, illetve jellemzően mely párt vagy pártok voltak érintettek az ügyekben.

Az NVI válaszában arról tájékoztatott, hogy nincsenek meg náluk a kért adatok, mivel ha felmerül a visszaélés gyanúja, a jelöltállítási időszak és az ezt követő jogorvoslati időn belül, a területileg illetékes Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVB) fordulva lehet kifogással élni, illetve a nyomozóhatóságnál indulhat eljárás – ezért a kérdéseinkre ők tudnak választ adni.

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) az alábbi válasz érkezett megkeresésünkre:

„A 2022. március 8-i állás szerint, vagyis megkeresése napján a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt országos szinten 37 büntetőeljárás indult. A Btk. 350. §-a szerinti választás rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt 33 büntetőeljárás indult.”

További részleteket – így például az ügyekben érintett pártok nevét – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényre hivatkozva nem adtak meg.

Hamis ajánlások, elhunytak az aláírók között

A közelmúltban bejárták a sajtót azokat a hírek, hogy egyes pártok hogyan trükköztek az ajánlásokkal, sokszor halott emberek személyes adatait is leadva. A gyanús ajánlásokban visszatérő közös pont, hogy többségében Gődény György pártjának jelöltjeit érintik.

Az RTL Klub által megszólaltatott Csáki Judit például azt mondta: nemhogy a NÉP jelöltjének, senki másnak nem írt alá a Budapest 7. választókerületben, ezért bejelentést tett a választási irodánál és a rendőrségen. A választási iroda első körben elutasította a panaszt azzal az indokkal, hogy túlmenne a hatáskörükön, mert személyes adattal való visszaélésről van szó. Az érintett jelölt, Varga István Károly később azt mondta a csatornának: szerinte valaki megtévesztette az aláírásgyűjtőket, és csak hangulatkeltésről van szó.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, a hatpárti ellenzék jelöltje a Pest 2. körzetben március elsején Facebook-posztban számolt be arról, hogy feljelentést tett közokirat-hamisítás és választási bűncselekmény alapos gyanúja miatt. „Elhunyt személyek adatait és aláírását is megtaláltuk, rengeteg érvénytelen aláírás is volt – a Választási Bizottság is lépett” – írja. A két érintett a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom színeiben induló jelölt, illetve Gődény György Normális Élet Pártjának jelöltje.

Hasonló, elhunyt személyek adatait tartalmazó ívekről Tordai Bence is írt Facebook-oldalán. A budapesti 4. választókerületben tájékoztatása szerint a Normális Élet Pártjának jelöltje által leadott ajánlások közül 11 elhunyt ember adatait (és aláírást) tartalmazta. Jámbor András március másodikán tett közzé egy bejegyzést a Facebookon, amelyben arra kérte követőit, hogy segítsenek megbuktatni egy kamupártot, ellenőrizzék, hogy Gattyán György jelöltje visszaélt-e a józsefvárosiak, illetve a ferencvárosiak adataival.

Mivel a jelölt 502 érvényes ajánlást adott le, a felhívásnak meg is lett az eredménye: két nappal később az ellenzéki összefogás képviselőjelöltje megírta, hogy fellebbezésük után eltiltották az indulástól Gattyán jelöltjét.

Vidéken is találtak gyanús aláírásokat

A Magyar Narancs a szolnoki központú választókerület kapcsán derítette ki, hogy elhunytak aláírását, illetve adatait is megtalálták az íveken – a Normális Élet Pártja, a Polgári Válasz, a Magyar Munkáspárt, valamint az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom esetében. Február végén a lap arról is beszámolt, hogy az orosházi központú Békés megye 4. számú országgyűlési választókerületben a párt jelöltjének nyilvántartásba vételét el is utasította a választási bizottság, mivel a leadott ajánlások közel fele hamis volt.

Az LMP Vas megyei szervezete pedig a helyi választási bizottság ülése után úgy fogalmazott, hogy a Normális Élet Pártja jelölt ajánlásainak 38%-a volt „nyilvánvalóan hamis”, de elmondásuk szerint több más szervezet is hasonló eszközökkel élt a választókerületben. „A pornómilliárdos Gattyán György pártja, a Megoldás Mozgalom által indítani akart győri Tömböly Tamásnak is úgy gyűltek össze az ajánlásai, hogy ő valószínűleg pár alkalmat leszámítva nem is járt Szombathelyen és a környező falvakban.”

Mint írják, „arcpirító megoldáshoz” folyamodott a helyi Fidesz a Munkáspárt és a Szanyi Tibor féle ISZOMM esetében. A Hegedűs Mátét ajánló íveken a választási bizottsági ülésen számos közismert szombathelyi fideszes ajánlását találták meg, amelyek nélkül nem lett volna meg a szükséges 500 ajánlás.

Múlt héten pedig megírtuk, hogy összesen ötezer gyanús aláírást semmisített meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). „Akaratunk ellenére beleláttunk a magyar politika kubatovi bugyraiba. Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket fideszesek, sokszor halott emberek ajánlásaival. Időben kapcsoltunk, és feltártuk, miként működik a Fidesz ajánlásmutyi-rendszere” – közölte a párt. A vádakkal kapcsolatban a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom sajtóosztályát is megkerestük.

„Aláírást akart gyűjteni nekünk a Fidesz” – feljelentést tesz a Kutya Párt a föld alól szerzett ívek miatt | atlatszo.hu

Összesen 5 000 gyanús aláírást semmisített meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A párt azt állítja, hogy több száz hamis ajánlóívvel akarta „segíteni” őket a Fidesz. Az MKKP úgy véli, hogy a Fidesz szándékosan „jégre akarta vinni” a kutyapártos jelölteket azzal, hogy botrányt csinál az ajánlások körül. Közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesznek a rendőrségen, ugyanis halott emberek is „aláírták” az íveket.

Bárki ellenőrizheti, hogy kiket ajánlott

Az ajánlásokkal való visszaélésekkel már a korábbi választások során is találkozhattunk. 2018-ban több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során visszaéltek az adataikkal.

Több olvasónk adataival visszaéltek a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során | atlatszo.hu

Valójában kamupártoknak gyűjtöttek személyes adatokat azok a megtévesztett hoszteszek, akik azt hitték, az állatkínzás elleni tiltakozáshoz toboroznak aláírásokat – csak egy a kreatív módszerek közül, amelyekkel olvasóink találkoztak az aláírásgyűjtő kampány során. Felhívásunkra sokan vették a fáradságot, és kikérték adataikat a választási bizottságtól, mely pártoknak írtak alá ajánlást.

A választás után megírtuk, hogy információink szerint 111 büntetőeljárás indult országosan a választási ajánlások hamisítása miatt, az esetek többségében ugyanakkor eredménytelenül nyomozott a rendőrség.

A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokat tudnak behúzni – valós politikai teljesítmény nélkül. A pártok két irányból juthatnak állami forrásokhoz. Minden egyéni jelölt 1,18 milliós támogatásra jogosult, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. Ha egy párt legalább 71 választókerületben állít jelöltet, körülbelül 470 millió forintot, ha 80-ban, akkor 588 milliót kap, ha pedig mind a 106 egyéni választókerületben van jelöltje, 706 millió illeti meg.

A választási törvény 2011-es módosítása lényegesen egyszerűbbé tette a jelöltállítás rendszerét, ami a kamupártoknak is kedvezett. Eltörölték ugyanis a névre szóló kopogtatócédula rendszerét, azóta mindössze 500 érvényes aláírásra van szükség az induláshoz, ráadásul egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A kampányfinanszírozási törvény 2017-ben szigorodott, a módosítás szerint ma már azoknak a pártoknak, amelyek a választáson nem érnek el 1%-ot, vissza kell fizetniük az állami támogatást, a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy ezt nem minden esetben lehet behajtani rajtuk. 2014-ben után 2 milliárd forintról volt kénytelen lemondani a NAV, a Transparency Internatinal Magyarország és a Political Capital számításai szerint 2018-ban 3 milliárd forint közpénzt vittek el a kamupártok, a tartozások jó része pedig behajthatatlannak bizonyult.

Az idei évben újdonság, hogy Ügyfélkapu segítségével minden állampolgár néhány kattintással ellenőrizheti, hogy melyik jelöltet ajánlotta a választáson. Az online lekérdezés segítségével pedig gyorsan kideríthető, ha valamelyik párt visszaélt adatainkkal vagy az ajánlóívekkel.

A rendszer ugyanakkor nem tökéletes, hiszen csak az első ötszáz ajánló adatai kerülnek be az adatbázisba – így csak ezeket tudjuk ellenőrizni.

Mit tehetünk, ha visszaéltek az adatainkkal?

Ha valakinél felmerül a visszaélés gyanúja – vagyis olyan jelölt támogatójaként szerepel, akinek biztos, hogy nem írt alá, három dolgot tehet a TASZ útmutatója szerint.

• Kifogással lehet fordulni a helyi választási bizottsághoz, amelyben kérhetjük, hogy állapítsák meg a jogsértést. (A jogorvoslati határidő a jelöltek nyilvántartásba vételétől 5 nap, ez idő alatt a helyi választási szervek érvényteleníthetik a hamis ajánlást. Azt azonban jó tudni, hogy a jelöltállítás jogorvoslati ideje már lezárult.)
• Feljelentést tehetünk a rendőrségen személyes adattal visszaélés, választás rendje elleni bűncselekmény miatt, ismeretlen tettes ellen. A nyomozás lassúsága miatt azonban érdemes azzal számolni, hogy könnyen lehet, hogy a jelölt végül el fog tudni indulni a választáson – a hamis ajánlások ellenére is.
• Ha nem vagyunk elégedettek a választási iroda válaszával, érdemes felkeresni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) is.

A TASZ szerint érdemes minél előbb ellenőrizni az ajánlásokat, az esetleges visszaéléseket pedig jelenteni, ugyanis az ajánlóíveket a szavazást követő 90. nap után megsemmisítik. Ez a 2022-es országgyűlési választások esetében 2022. július 2-a.

Az ajánlásgyűjtés lezárulta után a Normális Élet Pártja 79, a Megoldás Mozgalom 100 jelöltjét vették nyilvántartásba, mindkét párt országos listája jogerőre emelkedett. Jelöltböngésző térképünkről kiderül, hogy melyik körzetben milyen pártok indulnak, kiket vettek végül nyilvántartásba, és további tematikus térképek is várják az érdeklődőket:

Átlátszó választás ’22 –  2022-es országgyűlési választás diagramokon és térképeken | atlo.team

Szopkó Zita

Címlapkép: A Normális Élet Pártjának ajánlásgyűjtő standja Budapesten, a 14. kerületben (forrás: Facebook/Normális Élet Pártján csoport, Norbert Doky Norbert)