A TI kutatása szerint a magyarok többsége súlyos problémának tartja a korrupciót, de fél tenni ellene

Végletekig megosztott társadalom, a haveri kör érdekeit szolgáló intézkedések, megvesztegethető politikusok – a magyarok többsége szerint 2020-ban sem javult a korrupciós helyzet hazánkban. A Transparency International Globális Korrupciós Barométeréből kiderül, hogy még mindig a hálapénz a legelterjedtebb formája a kenőpénznek, a „vesztegetési ráta” az Európai Unión belül pedig csak Bulgáriában és Romániában magasabb, mint nálunk.

A Transparency International Globális Korrupciós Barométere (Global Corruption Barometer) egy olyan, jellemzően háromévente megjelenő közvélemény-kutatás, amely a lakosság korrupcióval kapcsolatos attitűdjeit méri fel. 2020-ban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel a koronavírus-járvány alatt.

A megosztottság jelentősen nőtt

Hazánkban 901-en vettek részt a 2020. október és november között végzett telefonos felmérésen, a minta a teljes felnőtt (18 éven felüli) lakosságára nézve reprezentatív. A kutatás a korrupciós helyzet érzékeléséről, a személyes tapasztalatokról, valamint a korrupcióval szembeni fellépésről fogalmazott meg kérdéseket. Az eredményeket Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója mutatta be egy Facebookon élőben közvetített esemény keretein belül:

Az eredmények alapján elmondható, hogy a lakosság több mint kétharmada súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót. Ez az arány valamivel magasabb az EU-s átlagnál (62%), ennek ellenére középmezőnyben helyezkedünk el az uniós összevetésben.

Legrosszabbnak jellemzően a déli, keleti országok látják a helyzetet, a bolgárok és horvátok 90%-a nyilatkozott úgy, hogy komoly problémát jelent a korrupció. Ezzel ellentétben a skandináv országok jó példát mutathatnak, ugyanis Dániában, Finnországban és Svédországban a megkérdezettek kevesebb mint negyede gondolja jelentősnek a problémát.

Összességében az emberek 40%-a érzékelte a korrupció növekedését, ezzel szemben mindössze 15% gondolta úgy, hogy javult a helyzet. Abban azonban már kevésbé van egyetértés, hogy mennyire kezeljük hatékonyan a problémát. Bár a magyarok többsége szerint a kormány korrupció elleni fellépése „rossz”, vagy „nagyon rossz” – azaz sokan úgy gondolják, hogy megtűri, vagy akár bizonyos esetekben ösztönzi is a korrupciót –, a válaszadók egyharmada ennek ellenkezőjéről számolt be.

Martin József Péter elmondta, hogy a korrupcióhoz való hozzáállást a pártpreferencia is befolyásolja.

Az emberek általában hajlamosak szemet hunyni a saját oldalon tapasztalható korrupció felett, ami tovább növeli a már amúgy is jelentős társadalmi megosztottságot.

Legkevésbé a politikusokban bízunk

Mivel a koronavírus-járvány sok szempontból változásokat hozott az emberek életében, a kutatás arra is rákérdezett, hogyan értékeli a lakosság a kormány járvány elleni intézkedéseit, mennyire tartják azokat átláthatónak. Az eredmény ellentmondásos: közel ugyanannyian (a megkérdezettek 45%-a) vallottak úgy, hogy elégedettek a járványkezeléssel, mint ahányan kifogásolták az intézkedések átláthatóságát (39%).

„A mi véleményünk az, hogy a kormány átláthatatlanul kezelte a válságot, de ez, mint látjuk, nem egyezik a lakosság többségének véleményével” – fejtette ki Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.

Példaként a turisztikai támogatások elosztását hozta fel, de említette a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök beszerzését is. A kínai vakcina zavaros beszerzési hátterével, a kétes minőségű, Kínából rendelt maszkokkal és koronavírus gyorstesztekkel több alkalommal is foglalkoztunk már az Átlátszón, ahogy azt is megírtuk, miért probléma az átláthatóság hiánya.

Egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim

Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek.

A magyarok nem meglepő módon leginkább a politikusokkal (a kormány tagjaival, az önkormányzati, parlamenti képviselőkkel, és a miniszterelnök tisztviselőivel) szemben bizalmatlanok.

A megkérdezettek harmada szerint a politikusok túlnyomó többsége korrupt.

Az üzletemberek esetében kicsit jobb ez a mutató, a civil szervezetekkel vagy akár a rendőrséggel szemben pedig sokkal kevésbé áll fent ez a vélekedés. Vagyis a lakosság szerint a korrupció leginkább a gazdasági és politikai elit köreiben fordul elő.

A hálapénz még mindig elterjedt

A Globális Korrupciós Barométer a lakosság személyes tapasztalatait is felmérte. Ez alapján a hálapénzfizetés továbbra is elterjedt hazánkban. A válaszadók 18,4%-a vallott úgy, hogy fizetett hálapénzt állami egészségügyi ellátás igénybevételekor, vagyis messze ez a leggyakoribb formája a kenőpénz-fizetési formáknak, de sokan vallották be azt is, hogy személyes kapcsolataikat kihasználva igyekeznek megkönnyíteni az ügyintézést.

Annak ellenére igaz ez, hogy a Parlament októberben fogadta el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot, ami az idei évtől kezdve az orvosok munkaviszonyának megreformálása mellett jelentős béremeléssel és a hálapénz betiltásával járt.

A szülészeti hálapénzzel részletesen is foglalkoztunk decemberi cikkünkben, a K-Monitor kutatása kapcsán:

Átlagosan több mint 110 ezer forint hálapénzt fizetnek az anyák a szülés során

A K-Monitor szülés és a hálapénz kapcsolatát feltérképező felmérésében több mint 10 ezer édesanya vett részt pár hónap alatt. A kutatásból többek között kiderül, hogy a hálapénz összege elérheti az évi 7 milliárd forintot, és a magyar nők többsége extra szolgáltatást, vagy a saját orvosának munkaidőn kívüli rendelkezésre állását várja a zsebbe csúsztatott borítéktól.

A „vesztegetési ráta” szempontjából már nem olyan fényes a hazai helyzet, ha a többi tagállammal hasonlítjuk össze országunkat. Csak Bulgáriában (19%) és Romániában (20%) elterjedtebb a kenőpénz fizetése bizonyos szolgáltatások esetében, a litvánok helyzete pedig megegyezik hazánkkal (17%). A lista másik végén ezúttal is az északi országok foglalnak helyet: Dániában, Finnországban, Svédországban 1% ez az arány, az uniós átlag pedig 7%.

Apátia és bizalmatlanság

Az EU 27 tagállamára kiterjedő kutatás az állampolgárok korrupció elleni fellépésére is hangsúlyt fektetett. A hazai eredmények ebből a szempontból sem megnyugtatóak, a magyarok közel fele a lehetséges következményektől tartva ugyanis nem jelentené, ha korrupcióval találkozna.

Szintén magas volt azok aránya is, akik úgy nyilatkoztak, hogy véleményük szerint a kormány nem a közjó érdekében cselekszik, sokkal inkább néhány jelentősebb szereplő magánérdeke vezérli a döntéseket.

Összességében a lakosság fele érzi úgy, hogy az államot egy szűk kör érdekei ejtették foglyul.

Azt látjuk tehát, hogy hazánkban a megosztottság, a bizalmatlanság, az apátia és a korrupció ördögi köre alakult ki. A kormánnyal szembeni bizalmatlanság (az EU-ellenes narratívák ellenére úgy tűnik, az emberek többsége jobban bízik az Európai Unióban, mint saját kormányában) pedig szintén hozzájárulhat az apátia növekedéséhez. Árulkodó adat, hogy az Eurobarométer tavalyelőtti felmérése alapján a magyarokat zavarja legkevésbé a korrupció a tagországok közül.

„Mi azt gondoljuk, hogy a kiút ebből az átláthatóságon és a befogadó intézményeken keresztül vezet” – fogalmazott a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

A januárban bemutatott Korrupció Érzékelési Index sem festett pozitív képet hazánkról. A TI felmérése szerint ugyanis globális szinten Jamaikával, Tunéziával és Dél-Afrikával vagyunk azonos szinten.

Magyarország továbbra is Európa egyik legkorruptabb országa a TI rangsorán

Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! A Transparency International 2020-as Korrupció Érzékelési Indexéből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete az elmúlt évben sem javult. Magyarország továbbra is a legkorruptabb országok közé tartozik az EU-ban, globális szinten pedig Jamaikával, Dél-Afrikával és Tunéziával vagyunk azonos szinten.

A kormány szerint minden rendben

Polt Péter legfőbb ügyész ugyanakkor többször hangoztatta már, hogy mi a véleménye a hasonló nemzetközi rangsorokról. Szerinte a valódi korrupció „nem mindig korrelál a percepciós érzetekkel”, és minden attól függ, ki és kinek készíti a statisztikákat. A kormány is előszeretettel hangsúlyozza, hogy nincs semmi probléma a korrupcióval hazánkban. Orbán Viktor októberben például azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy a németül beszélő országok sokkal korruptabbak, mint Magyarország.

Az ÁSZ januárban nyilvánosságra hozott jelentésében pedig az összes magyar önkormányzatot értékelve arról ír, hogy kevésbé korruptak az önkormányzatok, mint régebben.

Szintén Polt Péter volt az, aki nemrég úgy nyilatkozott, hogy a magyar ügyészség kiemelkedően teljesít az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) mércéje szerint. Azt azonban már nem említette meg, hogy az OLAF jelentéséből kiderül, hogy változatlanul Magyarországnak kell a legnagyobb arányban pénzt visszafizetnie az uniós költségvetésbe a csalások és összejátszások miatt.

Szopkó Zita

Címlapkép: Transparency International