Bezárás
koronavírus

Egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim

Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak. Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr kóser papírokat adott-e melléjük. Nyolc olyan eszközt is találtunk, amivel is gondok lehetnek. 

A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet első etapján Magyarország már régen túl van. A 2020. március 11-én kormányrendeletben kihirdetett veszélyhelyzet június 18-ával hivatalosan is megszűnt, országszerte kinyitottak a kocsmák és a bölcsődék, az élet — bár a COVID-19-járvány jövőbeni alakulásával kapcsolatban biztosat lehetetlen mondani — javarészt visszatért a normális kerékvágásba.

Ennél jobb időt keresve sem lehetne találni arra, hogy Orbán Viktor kormánya a magyar állampolgárok előtt beszámoljon és mérleget vonjon azokról a beszerzésekről, amiket a vírus miatti veszélyhelyzet hevében eszközölt. De az Orbán-adminisztráció egyelőre arra sem tűnik hajlandónak, hogy megválaszolja: a veszélyhelyzet legelső hetében megkötött szerződések alapján konkrétan milyen védő- és orvosi eszközöket sikerült a járvány elleni védekezés első vonalában küzdő honfitársaink felszerelésére vásárolnia.

Az Átlátszó szűk másfél hónapja próbálja megkérdezni, hogy konkrétan milyen eszközöket kapott a magyar állam a koronavírus elleni védekezésre elköltött milliárdokért. De értelmes válasz helyett a két szóba jöhető állami intézmény csak egymásra mutogat.

Ez már csak azért is aggasztó, mert — ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk — a magyar hatósági ellenőrzésen korábban átcsúsztak olyan Kínából importált, védőeszköznek minősülő, kereskedelmi forgalomba szánt szájmaszkok, amelyek általunk ismert dokumentációja hiányosságokat mutatott. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak.

Amíg az állami szervek válaszára vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek.

Egy nagyobb képnek ezen a részletén, a pirossal kihúzott részeken belenagyítva, aprólékos bogarászással olvastuk ki a gyártó cég és a termék megnevezését. Forrás: Koronavírus tájékoztató oldal, / Facebook

Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr máshol mindenestül kóser papírokat adott-e melléjük.

Ellenőriztük azokat a képeket is, amelyeket egy parlamenti képviselő készített egy budapesti kórházban az egészségügyi dolgozóknak adott eszközökről. Azt néztük: legalább küllemre megnyugtatóan teljesítik-e a szokásos európai uniós elvárásokat.

Másfél tucatnyi kellőképpen azonosítható orvosi vagy védőeszköz között nyolc olyan típust is találtunk, amikkel kapcsolatban nem lehetünk nyugodtak. Ezek között található olyan, ami

  • Kórházi szájmaszk, amire az európai FFP2 sztenderd jelzését nyomta az ismeretlen gyártó — csak éppen megfelelést tanúsító szervezet kötelezően feltüntetendő azonosítószáma nélkül
  • Magyar egészségügyi és rendvédelmi dolgozóknak március-április során tömegével kiszállított védőruha — amelynek az amerikai forgalmazója EU-s tanúsítványként egy csak annak látszó sajtpapírt lobogtat
  • És a fideszes vezetésű Kaposvárnak a kínai nagyberuházójuk által adományozott szájmaszk-szállítmány, aminek az uniós tanúsítványával a polgármesteri hivatal szerint minden rendben van — csak éppen nem akarják megmutatni.

Nem minden maszk ugyanolyan

A koronavírus elleni védekezés első vonalában dolgozókat, azaz az orvosokat, ápolókat, rendőröket és más állami alkalmazottakat védőeszközökkel felruházó legfontosabb kormányzati beszerzések körét könnyű azonosítani. Március 11-én megtörtént a veszélyhelyzet kihirdetése, erre egy héten belül összesen öt darab pályázat keretében három magyar bejegyzésű cég nyert el megbízást védőeszközök, COVID-tesztek, lélegeztetőgépek és fertőtlenítőszerek beszerzésére. Az egyik nyertes cég plusz egy hét múlva kapott még egy szerződést, ezzel együtt jön ki a lényegi vásárlások 7,523 milliárdos összértéke.

Ezek voltak azok a legfontosabb szerződések, amik miatt az M1 Híradója mellett a koronás vonalon aktív kormányzati Facebook-oldalakon, így Szijjártó miniszter hivatalos Fb-szájtján, vagy az úgynevezett Koronavírus tájékoztató oldalon is rendszeresen szerepeltetett szállítmányok Magyarországra érkeztek.

Miközben a pályázatok eredményéről szóló beszámolók megjelentek a Közbeszerzési Értesítőben, a beszerzések pontos tartalmáról már ekkor is csak minimális információ jutott el a nyilvánossághoz. A közbeszerzett megrendeléseknél szokásos szőrszálhasogató kommünikékhez képest például a “védőeszközök beszerzése – B” megnevezésű pályázat eredményi beszámolójában olvasható leírás ilyen lakonikus tömörséggel jelölte meg a megvásárlandó tárgyakat: kétmillió db. háromrétegű sebészi maszk, félmillió db. FFP2 minősítésű maszk stb.

A kovidos védőeszközökért ekkoriban globális, titkosszolgálati eszközöktől sem visszarettenő, államok közti tömegverekedés folyt. Nyilván a magyar közbeszerzéseken nyertes honi cégek sem egy-két kínai beszerzési forrásból tudtak, teszem azt, félmilllió maszkot intézni, hanem több kisebb tételből pakolták össze a megrendeléseket.

M1 Híradó április 8-án. Forrás: M1 Youtube

A begyűjtött termékek sokféleségét szépen mutatja a fenti, az M1 híradójának egy kora áprilisi riportjából származó képkivágás, amelyen az egy kórházban vizitelő Németh Szilárd látható orvosokkal, rendőrökkel és más államinak tűnő emberekkel övezve.

A riportrészleten látható öt férfi közül a védőkesztyűt viselő három egyértelműen különböző termékeket visel a kezén, és a maszkok sem mind ugyanolyanok.

Rejtélyes bejátszócégek titokzokniban

Valószínű, hogy a szóban forgó korai közbeszerzési pályázatokon nyertes cégek (a legtöbb értékű megbízást elnyerő CECZ Közép Európai Kft, továbbá a Kromat Műszerforgalmazó Kft., valamint a kizárólag a fertőtlenítőszerekre kiírt beszerzésen győztes Florin Kft.) további, kvázi albeszerzőkhöz folyamodtak a megfelelő mennyiségű áru felhajtásához — dacára annak, hogy alvállalkozók bevonásáról nem esik szó a pályázatok eredményéről szóló értesítésekkben.

Az M1 Híradójában leadott képsorokon például a repülővel Budapestre érkező, illetve a kórházakba továbbított kartondobozok között is felismerhető olyan, amin bizonyos Medirex Zrt. neve szerepel. Medirexes dobozt látni Bencsik János független parlamenti képviselő abban a Facebookon közzétett videójában is, amelyben az exjobbikos honatya egy bizonyos budapesti kórházba eljuttatott védőeszközök között kutakodik. A Medirex egy olyan magyar orvostechnikai cég, amit egy 2016-os kartellezési ügy miatt idén 162 millió forintra bírságolt a versenyhivatal.

A budapesti reptérre érkezett egyes kartondobozokon (illetve az azokról készült képeken) pedig a Marosport Kft. neve fedezhető fel — ez elvileg egy sportruházati kereskedőcég volna. A Medirex és a Marosport nevét először az Alfahír szúrta ki.

A kormányzati PR-fotók átbogarászása során az Átlátszó két másik magyar cégnevet talált: a Limitless Medical Kft.-ét és a Re-Guard Kft.-ét. Azt is felfedeztük, hogy legalább egy, a Marosport nevével ellátott, a felirata szerint izolációs ruhákat tartalmazó doboz állami végfelhasználóhoz: az M1 híradójának képanyaga szerint a győri kórházhoz utazott tovább.

A négy, a dobozokon szereplő magyar cég közül a Re-Guard és a Marosport egyáltalán nem válaszolt a kérdéseinkre. A Medirex képviselője emailben feltett kérdéseinkre előbb azt válaszolta, régi állami partnerként beszállított termékeik “többsége értelemszerűen állami intézményekhez kerül”. A válasz kifejtését kérő újabb emailünkre azonban nem válaszolt. A négyes közül az egyik vállalat képviselője megkeresésünkre azt mondta, nem nyilatkozik, de arra is utalt: munkaadójának nincs köze állami megrendelésekhez.

Többen, köztük a Medirex is azt mondták kérdésünkre, hogy a szállítás költségeit maguk viselték. A közbeszerzéseken hivatalosan győztes félmaréknyi cég alatt bindzsiző további játékosok bújtatásának számos oka lehet. Eleve kevéssé kérdéses, hogy a koronás beszerzések körüli magyar titkosszolgálati és más államközeli szereplők is ügyködtek – erről bővebben lásd a legnagyobb közbeszerzési győztes CECZ hátteréről korábban írott cikkünket.

Részlet az április 28-i M1 Híradóból. A narrálás szerint a győri kórházba érkező eszközöket látjuk. Forrás: M1 / Youtube

Részlet az április 28-i M1 Híradóból. A narrálás szerint a győri kórházba érkező eszközöket látjuk. Jól kivehető a Marosport és a termék neve is. Forrás: M1 / Youtube

Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek

Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon.

Titokrezsim korona idején

Az általunk május hónap során megkeresett magyar bejátszócégek állításait júliusig árnyékban maradt, de váratlanul nyilvánosságra hozott információk tűnnek cáfolni. A Limitless Medical Kft. például lélegeztetőgépeket biztosan beszállított a Külgazdasági- és Külügyminisztériumnak, mint ahogy az a július 2-án a hvg közérdekű adatigénylésére adott válaszból kiderült. A Népszava adatigénylésére július 3-án adott válaszból pedig az derült ki, hogy a Wizzair légitársaságnak csak tavasszal 4,713 milliárd forintot fizetett a kormány a különböző eszközök — így nyilván a mindenfelé eljutó Medirexes dobozok — szállításáért is.

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a KKM aktivitása az emlékezetesen brutális, összesen 300 milliárd forintos értékű lélegeztető-beszerzésben, továbbá a Wizzair alkalmazása, valamint a bejátszócégek szerepe titkos kormányhatározatokból következik, vagy más szempontból minősített adatot jelent, illetve jelentett a veszélyhelyzet június 28-i végével bezárólag (bár wgy megjegyzést megér, hogy abban sok rejtély nincs, hogy bármilyen magyar állam kritikus helyzetben a Molnál tankol, a Wizzairrel repül vagy a Waberer’s-zel kamionozik).

Külön érdemes észben tartani, hogy két éve a most az ÁEEK-hoz képest kétszeres áron lélegeztetőket szerző KKM alá került az Információs Hivatal is. Ha ez a verziócsomag a helytálló, akkor az Orbán-kormány szabadon válogathat a titkok közül a nyilvánosság elé csepegtetett részinformációk időzítésében és tartalmában. Az is elképzelhető, hogy egyes vásárlások a járvány alatti mentesítő eljárásrend szerint történtek, ami még írásos szerződés megkötését sem írja elő.

Akármi is legyen azonban oka a beszerzésekben láthatólag résztvevő további közvetítők rejtésének, annyi nyilvánvaló, hogy ilyen széttagolt beszállítói hálózat mellett a Magyarországra juttatott védőeszközök összképe is hasonlóan összevissza ábrát fest.

A kormány titkolja, hogy milyen koronás árukat vett

Június legelején adtunk be közérdekű adatigénylést több kora márciusi, köztük két védőeszközök beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban is a Semmelweis Egyetemhez (SE). Ezt a felsőoktatási intézményt jelölte ki ugyanis a közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmények szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) “a védekezéshez és megelőzéshez elengedhetetlenül szükséges áruk beszerzésére.

Azt akartuk megtudni tőlük, hogy pontosan milyen áruk beszerzésére került sor; kimondottan érdekelt volna minket például az átvett, konkrét termékek gyártója, megnevezése, darabszáma.

A SE azonban a kormányzati kórházlogisztikai csúcsszerv, a koronás termékek elosztását is intéző Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK) irányított minket, mondván: a beszerzés során az ÁEEK képviseletében jártak el, az adatokat ezért inkább tőlük kérjük. Ezután viszont szintén hiába kerestük meg az ÁEEK-t: szerintük a “megjelölt közbeszerzési eljárások ajánlatkérője a Semmelweis Egyetem, ezért az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem rendelkezik a kért adatokkal.”

Az egymásra mutogató két állami intézmény között álldigáló nyilvánosság szempontjából a gyakorlatban az történik, hogy magyar kormányzati szervek még júliusban sem képesek vagy hajlandóak megmondani, hogy március és április során pontosan mit is sikerült jókora csinnadrattával kísérve behozatniuk az országba. Mi több, a benyújtott adatigényléseink dacára a válaszokból még csak az sem világos, hogy akkor most kitől is kéne kérnünk ezeket az egyértelműen közérdekű adatokat — miközben teljesen nyilvánvaló, hogy a világjárvány közepén a magyar intézményrendszeren átfolyó, milliárdokért beszerzett eszközkészletet legalább az egyik, de leginkább mindkét helyen bevételezték és leltározták. Az adatigénylésünk teljesítéséhez csak az a minimális szándék hiányzik, hogy valaki elővegye a valamelyik fiókban amúgy is ott heverő papírt.

Egy még korábbi adatigénylésben azt kérdeztük, hogy pontosan hogyan zajlik az állam részéről az egészségügyi védőfelszerelések beszerzésének menete a koronavírus elleni védekezés során, így például hogy mely szerv, mi alapján és kinek adja le a rendelést a védőfelszerelésekre vonatkozóan, vagy hogy kik veszik át a reptéren, vasútállomáson a szállítmányokat és ezek hova kerülnek első körben. Ezt a május legelején beadott kérdést a KKM egészen júliusig hárította, mondván, a válaszadás úgymond veszélyeztetné a minisztérium feladatainak ellátását.

Július 2-án (ismerős dátum) a KKM válaszolt: hogy április végéig összesen 6,1 milliárd forintot költöttek a koronás védőeszközök szállítására, a többi kérdésben pedig nem minősülnek adatkezelőnek, és csak július 3-án válaszolta meg a Belügyminisztérium a kérdéseink lényegét is, különösebben nem részletesen.

Átcsúsznak az ellenőrzésen a problémás védőeszközök

A Fidesz-többségi felügyelet alatt álló közmédiához tartozó M1 híradójának egy bemondója már áprilisban utalt arra, hogy minden politikai vezetésnek érdekében áll az egyszerű marketingtrükk, hogy látszólag feljebb tornásszák a megszerzett (és használható minőségű) védőeszközök számát. A bemondó akkori szavai szerint “Európában szinte mindenhol lassul a járvány, ennek ellenére még mindig komoly harc folyik, hogy melyik kormány mennyi védőeszközt tud megvásárolni Kínából”. Hasonló trükk természetesen az Orbán-kormánynak is érdekében állhat.

De akármilyen motivációk vezetik is az Orbán-vezette államszervezetet a koronás beszerzésekkel kapcsolatos titkolózásban, a jelek nem arra utalnak, hogy az illetékes hatóságok a nyilvánosság figyelme nélkül képesek volnának a szükséges alapossággal eljárni.

Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a magyar hatóságok szűrőjén simán átcsúsztak olyan, magyar piaci szereplők által Kínából importált, FFP2-esnek mondott védőmaszkok, amik se megfelelő dokumentációval nem rendelkeztek, sem az FFP2 európai szabvány szintjét nem érték el.

Találtunk például egy olyan, magyar webshopban árult, kínai gyártmányú maszkot, ami svéd tesztek szerint az FFP2 szintnek számító — azaz a levegőben található részecskék legfeljebb 6 százalékát áteresztő — szűrőképesség helyett a molekulák több, mint 53 százalékát átengedte.

A Magyarországon is árult egyes, FFP2-esnek mondott maszkok külföldi mérési eredményeihez az OCCRP nemzetközi oknyomozó újságíró hálózatnak köszönhetően jutottunk el. Tagszervezetként az Átlátszó is részt vett az OCCRP nemzetközi nyomozásában, ami az Európát elárasztó, gyakran kérdéses minőségű kínai maszkokat kísérő, hasonlóan kérdéses úgynevezett megfelelőségi tanúsítványok árnyékgazdaságát tárta fel.

Grafika: Edin Pasovic, OCCRP. Magyar szöveg: Sarkadi Nagy Márton. Szerkesztés: Jeney Flóra.

“Opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe” – kamupapíros kínai maszkok Magyarországon

Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik – erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát.

Mitől lesz oké egy kínai maszk Európában?

Például az FFP2 maszkok és más védőeszközök európai importjának feltétele, hogy rájuk legyen pecsételve az úgynevezett CE jelzés, ami azt bizonyítja, hogy a termék megfelel az európai biztonsági minőségi sztenderdeknek, és a gyakorlatban vizuálisan meg is jelenti, hogy az árut az importőr behozhatja az unió területére, az európai állampolgárok pedig nyugodtan megvehetik. A CE jelzésre jogosító tanúsítványokat csak úgynevezett tanúsító szervezetek adhatják ki. A CE jelzést és az eljárt tanúsító szervezetet azonosító négy számjegyű kódot fel kell tüntetni a terméken.

Ilyen tanúsítványt persze hamisítani is lehet, és legalább egy olyan magyar esetről van tudomásunk, ahol biztosan művi certifikáttal próbáltak egy maszkszállítmányt egy magyar cégnek eladni.

Az OCCRP újságíróival együtt azonban úgy találtuk, Európa-szerte leginkább olyan tanúsítványokkal játszanak, amiket ugyan elismert tanúsító szervezetek állítanak ki, de mégis érvénytelenül. Az érvénytelenség egyrészt abban áll, hogy noha első blikkre a papír azt látszik mutatni, hogy funkciója szerint a CE jelzés tanúsítására szolgál — így például látványosan szerepelteti a közismert CE logót — de a kisbetűs részben azt közli, hogy voltaképpen semmi köze az egész CE-s témához.

Az érvénytelenség másik gyakori jellemzője, hogy a tanúsítók között a leggyakrabban felbukkanó rosszfiúnak tűnő két szervezet, az olasz Ente Certificazione Macchine (ECM) és a lengyel ICR Polska noha egyaránt bejegyzett európai tanúsító szervezetek, de pont a védőeszközök területén egyik sem jogosult certifikátozni. Magyarországon is sok, kínai maszkokat kísérő ECM-tanúsítvánnyal lehet találkozni. Egy másik honi specialitás a kínai minősítők “CE” papírjainak lobogtatása: Ezek biztosan nem érvényesek, mert csak az Európai Unióban bejegyzett cégek lehetnek CE tanúsító szervezetek.

Az Európai Uniós sztenderdeknek megfelelőként forgalmazott termékek adminisztratív-ellenőrzési rendszerét ugyanis csúnyán kijátszották a koronavírusos maszkvásárlási láz alatt. Az OCCRP nyomozása során arra jutottunk, hogy Európa-szerte száznál is több típusú olyan, FFP2-esként marketingelt maszkot hoztak be pénzéhes kereskedők, amelyeket az importhoz szükséges CE jelzést csak első ránézésre megalapozó tanúsítvány kísért.

A magyar hatóságok pedig látványosan későn ébredtek rá a veszélyre. Még júniusban is cirka kéttucatnyi olyan, maszkokat áruló hirdetést találtunk magyar webshopokban és online piactereken, amelyekhez ilyen kamupapírt mellékeltek. Egy neve elhallgatását kérő magyar maszkimportőr azt mesélte nekünk, hiába kért több magyar állami szervet is a maszkok mellé kapott tanúsítvány ellenőrzésére, nem kapott semmi segítséget: neki “igazából úgy tűnt, hogy a hatóságok részéről senkinek fogalma sincs erről”.

Az mindenesetre sokatmondó, hogy a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe, a RAPEX-be Magyarország egészen június végéig nem töltött fel védőmaszkot, akkor viszont egyből hatot. Mind a hat esetben a vámhatóság kapcsolta le a terméket, mert nem volt releváns szervtől CE-minősítése. Az esetleírások nem teszik világossá, hogy egyáltalán nem jött minősítési papír a maszkokkal, vagy az valamilyen szempontból nem felelt meg a követelményeknek. Két visszafordított maszkhoz mindenesetre találni valamilyen certifikátra emlékeztető iratot az interneten.

Interjú a vámpírral

Így nézett ki a kérdésben a NAV sajtóosztályával vagy másfél héten át lefolytatott üzenetváltásunk (nagyon kivonatolt, szerkesztett formában):

Átlátszó: A szóban forgó termékek esetében teljességgel hiányzott-e a megfelelőségi tanúsítvány, vagy az azokat kísérő dokumentáció valamilyen formában hiányos, hamis, egyéb okból nem megfelelő volt? Korábban miért nem végzett alaposabb ellenőrzéseket a vámhatóság, és most miért kezdett?

NAV: A NAV nem piacfelügyeleti hatóság, a termékek minőségére, nem megfelelőségére, esetleges veszélyességére vonatkozóan megállapításokat nem tehet. Kérjük, kérdéseivel forduljon az ITM-hez.

Átlátszó: Vajon melyik magyar állami szerv felelőssége egy problémás irattal kapcsolatos gyanú észlelése?

NAV: Ha felvetődik a gyanú a vámeljáráskor benyújtott dokumentum eredetiségével kapcsolatban, úgy arról a NAV értesíti az illetékes piacfelügyeleti hatóságokat. Ez után a piacfelügyeleti hatóság elvégzi az adott termék vizsgálatát, majd döntést hoz arról, hogy megfelel-e a termékbiztonsági előírásoknak.

Átlátszó: A koronavírus miatti veszélyhelyzet óta hány alkalommal merült fel a NAV-nál a válaszában foglaltak szerinti gyanú egyéni védőeszközök, valamint orvosi eszközök vámeljárása során benyújtott megfelelőséget tanúsító dokumentumok eredetiségével kapcsolatban?

Erre az utolsó kérdésre már egy hete hiába várjuk a választ.

Állami beszerzésnél sem nézik nagyítóval a certifikátot

Április 10-én az operatív törzs szokásos sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos az Index kérdésére gyakorlatilag bevallotta, hogy a behozott védőeszközöknél, például az FFP2-esként megvásárolt maszkoknál nem különösebben ellenőrzik a CE-jelzésre jogalapot adó tanúsítványt.

“Ha az egyéni védőfelszerelések CE-jelzéssel vannak ellátva, az azt jelenti, hogy az Európai Unióba való behozataluk megengedett, és az EU-ban szabadon forgalomba hozhatók. Ezeknek a termékeknek a minősítése megtörtént, tehát felhasználhatók.” — fogalmazott ekkor Müller.

Érdemes megjegyezni, hogy a kovidválság kitörése óta egy különleges jogi kivételszabály miatt a magáncégekkel szemben az EU tagállami kormányzatainak, így Orbánéknak is lehetősége volt eltérni a szokásos uniós szabályoktól. Ez a lehetőség annyit jelent, hogy az unió országai a kizárólag az egészségügyi dolgozói részére behozott védőeszközök kapcsán kerülhetik az EU szokásos tesztelési-minősítési, biztonsági-adminisztratív elvárásait.

A magyar kormányzatnak tehát jogi értelemben nem kötelező ragaszkodni a CE-jelölést megfelelően alátámasztó papírhoz, sőt, magához a CE-jelöléshez sem.

Azonban a kétes certifikáttal kísért védőeszközök eleve kockázati tényezőt jelentenek. Az OCCRP nyomozása során derült fény arra, hogy egy svéd állami intézmény tesztjei azt az átlagot hozták ki: hamis vagy félrevezető dokumentációval rendelkező maszkok a részecskeszűrési és általános minőségi minimumfeltételeket az esetek több, mint felében nem képesek teljesíteni. Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról is, hogy hasonló megfelelőségi arányok merültek fel a Kínából importált koronavírus-gyorstesztek esetében is.

A tudottan hiányos dokumentációval behozott áruk esetében az volna bármely felelős kormányzat részéről a nyilvánvaló minimum, hogy azokat olyan rigorózus tesztelésnek vetik alá, mint ami magához a CE-tanúsítási procedúrához kell (vagy mondjuk a belga FAMHP ügynökséghez alternatív teszt protokolljához hasonló módon a koronavírusos szituációkhoz igazítottan speciális követelményrendszerű, de nem kevésbé alapos ellenőrzésnek vetik alá).

Az aligha kétséges, hogy magyar kórházakba jutott olyan termékekből, amelyek minden látszat szerint nem mentek át semmilyen európai tanúsító szervezet vizsgálatán.

A korábban jobbikos, ma független parlamenti képviselő Bencsik János és egy kísérője május során bejutott a dél-pesti Jahn Ferenc kórházba, ahol levideózták az egészségügyi dolgozóknak eljuttatott védőeszközöket.

A dél-pesti Jahn Ferenc kórházban dolgozóknak szánt egyes szájmaszkok. Forrás: Bencsik János

A Bencsikék által átnézett ötféle szájmaszk közül pusztán a terméken feltüntetett jegyek alapján mindössze kettő típus felelt meg az európai import egyébként általában szokásos feltételeinek.

Két maszkon egyáltalán nem szerepelt CE jelzés vagy az európai részecskeszűrő sztenderd FFP2-re vagy az ehhez tartozó szabványokra vonatkozó írás.

Ezeken a maszkokon mindössze a kínai részecskeszűrő szabvány KN95-össel kapcsolatos jelzések voltak. Ugyan a KN95 papíron nagyjából megfelel az öreg kontinens FFP2-jének, de ezt a kínai szabványt, lévén nem uniós, európai szerv nem tudja számonkérni. Az európai jelölések teljes hiánya arra enged következtetni: semmilyen, az EU-ban honos szervezet nem csekkolta a maszkok minőségét.

A harmadik maszkon ugyan szerepeltek az európai szabványokkal kapcsolatos kódok és maga a CE jelzés is, azonban emellett nem szerepel a tanúsító szervezet négyjegyű kódja. Ez azért volna kötelező, mert az adott termék CE-tanúsítványának létezését csak a tanúsító, illetve az azt jelölő kód ismeretében lehet ellenőrizni akár egy hétköznapi maszkvásárló számára is. A négyjegyű kódot ezért leginkább azok szeretik lehagyni az árujukról, akiknek igazából nincs is fullos tanúsítványuk.

Ilyen maszkokat a koronavírus miatt meghozott, csak a tagállami kormányzatokra vonatkozó EU-s különleges kivételszabály nélkül egyáltalán nem lett volna szabad importálni és bármilyen speciális védelmi képességgel rendelkező eszközként árulni az unióban.

De vajon hogyan ellenőrizte Orbán Viktor kormányzata, hogy ezek a maszkok jók-e egyáltalán bámire?

Az operatív törzs március 29-i sajtótájékoztatóján Müller Cecíliát a 444 arról kérdezte, hogy az államilag megszerzett, kínai gyártmányú tesztek és maszkok minőségi ellenőrzése megtörtént-e már.

Az országos tisztifőorvos erre azt válaszolta: “valóban nagyon különbözőek az áruk. Az egyéni védőfelszereléseknek a biztonságot okozó, azt hozó minősége rendkívül fontos, ezért átvizsgálásra kerül az a szállítmány, ami beérkezik az országba, mert rendkívül fontos, hogy ezekben megbízhassunk, és azt a védelmi képességet, amit hivatott ellátni, azt mindenkor biztosítani tudjuk.”

Ha lehántjuk a cukormázas bullshitet Müller mondatairól, azt kapjuk: például a kórházakba szállított kínai gyártmányú maszkok magyar minőségellenőrzése kimerült a szállítmányok úgymond átvizsgálásában. Nem történt említés arról, hogy a certifikátok alapos ellenőrzésével, vagy az eszközök szakszerű, részletes tesztelésével célzatosan foglalkozna bárki.

Bencsik János konkrétan rá is kérdezett Kásler Miklós humánerőforrás-miniszternél arra, hogy van-e egyáltalán értelmes ellenőrzés. Bencsik formálisan, parlamenti írásbeli kérdésként benyújtott tetemrehívása egyebek mellett a következőkre várt választ Káslertől:

  • Megvizsgálják-e a magyar hatóságok a külföldről érkező védőfelszereléseket, mielőtt azokat kiosztanák, illetve raktárakba szállítanák?
  • Mely hatóságok, szervek végzik ezt a vizsgálatot, és a beérkezéstől számítva milyen határidővel teszik ezt?
  • Amennyiben a nemzetközi gyakorlattal ellentétben a magyar hatóságok nem végeznek ilyen vizsgálatokat, kérem, indokolja ezt meg!

A Kásler megbízásából válaszoló Rétvári Bence államtitkár részletesen leírta, hogy milyen szabályok és ellenőrzési gyakorlatok vonatkoznak a behozott védőeszközökre és orvosi eszközökre, már úgy általában. Arról, amire Bencsik kérdése legalább részben vonatkozott — hogy az államilag beszerzett holmik kapnak-e valamilyen speciális figyelmet — az államtitkár csak annyit írt, hogy az ÁEEK szerez be, tárol és oszt ki bizonyos védőeszközöket.

A válasz finoman utalt is arra, hogy a kormány él az uniós kivételszabály adta lehetőséggel. De arra nem, hogy a CE minősítés nélkül behozott eszközök külön ellenőrzésére van-e valamilyen protokoll. Mindösszesen két további esetet találtunk, ami alkalmas lehet arra, hogy az ilyenkor szokásos gyakorlatra következtessünk belőlük; egyik tanulság sem megnyugtató.

Bencsik János független országgyűlési képviselő az Átlátszó megkeresésére azt mondta, hogy

“A kormány minden kritikát és kérdést, amelyek az egészségügyi védőfelszerelések számára és minőségére vonatkoztak, azzal ütött el, hogy az egész világ Kínánál áll sorban, ezért minden beszerzést győzelemként kell értékelnünk. Én ezt megértem, és felelős képviselőként azzal is tisztában vagyok, hogy egy világjárvány középén, ilyen erős versenyben akár a gyengébb minőségű eszközöket is jobbak a semminél.

Amit viszont elfogadhatatlannak tartok, hogy ezek az eszközök ellenőrizetlenül lettek szétosztva, a felhasználásukat azóta is titok és ködösítés övezi. Országgyűlési képviselőként azért kezdtem nyomozásba, illettve azért tettem rendőrségi feljelentést foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt, mert azt láttam, a kormány ellenérdekelt az igazság kiderítésében. A feljelentésemet egyébként elutasították, amely ellen kifogással éltem, és ha Magyarországon kimerítettem az összes jogi lehetőséget, kész vagyok nemzetközi úton folytatni küzdelmemet. Többé nem fordulhat elő, hogy a frontvonalban küzdő egészségügyi és szociális dolgozóknak a kormány nem biztosít megfelelő védelmet a vírus elleni küzdelemben.”

A hvg lélegeztetőgépekkel kapcsolatos adatigénylésére adott, már említett válaszában a KKM elárulta, hogy az addig beszerzett bő tízezer invazív lélegeztetőgép közül majd’ ezerötszáz egyáltalán “nem rendelkezik az uniós CE minősítéssel”, A KKM az uniós kivételszabályra hivatkozva azt is jelezte, hogy ezeket szabad akkor használni, ha az eszközöket a releváns “hatóság bevizsgálta és alkalmasnak nyilvánította”.

A vonatkozó uniós és magyar jogszövegeket áttekintve úgy tűnik, a “bevizsgálás” szó használata enyhe túlzás. Laborvizsgálatokat és hasonlókat az ilyen piacfelügyeleti eljárások során az illetékes intézményeknek például nem kötelező bevetniük. Az ilyen eljárásokban kötelező papírnézegetésről viszont a NAV korábban idézett válaszából tudjuk, hogy a látszatra meglévő papírokkal kapcsolatos problémákat alapesetben leginkább a vámhatóság feladata volna észlelni — ennek a hatékonyságát a korábbiakban már láthattul.

A korábban szintén említett koronavírus-gyorstesztek eseténél merült fel az a különösen aggasztó fejlemény, hogy minden jel szerint legalább egy esetben állami egészségügyi szervnél olyan orvosi eszközök voltak rendszeresítve, amik nem mentek át a Semmelweis Egyetem kutatóinak tesztjén.

Ma már nem látható ez a részlet az Országos Mentőszolgálat szájtján. Forrás: omszorvosszakma.hu

Az Anhui (gyártó: Anhui Deep Blue Medical Technology Co., Ltd., Kína), és Clungene (gyártó: Hangzhou Clongene Biotech Co., Ltd., Kína) típusú koronavírus-gyorstesztek alkalmazása a kutatók szerint “szakmailag vállalhatatlan”. Az Országos Mentőszolgálat szabványos eljárásrendeket leíró honlapján ugyanakkor kizárólag ehhez a két gyorsteszthez volt elérhető használati útmutató. Sajtóhírek szerint maga a Semmelweis Egyetem is rendelt húszezret az egyik tesztből.

Ez azért is kimondottan ijesztő, mert a SE szerepelt ajánlatkérőként a Közbeszerzési Értesítőben azonosítható, legelső öt darab koronavírusos közbeszerzésnél.

Még sötétebbre árnyalja az esetet, hogy az állami szervek gyorsan szőnyeg alá söpörték a kérdést: a SE klasszikus nemtagadó sajtóközleményt adott ki arról, hogy a kutatás nem “az ITM megbízásából rendelt, az egy Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából rendelt, [az egyik főbeszállító] CECZ-től származó” teszteket vizsgálta, a mentőszolgálat pedig gyorsan eltüntette a honlapjáról az inkriminált útmutatókat.

Háromféle koronavírus-gyorsteszttel is baj van, a mentőszolgálat tesztjei is érintettek

Több, a magyar kormányszervek által Kínából rendelt koronavírus-gyorsteszt is kétes minőségű. Az Index a SOTE kutatására hivatkozva írt arról, hogy kétféle bevizsgált gyorsteszt alkalmatlan a vizsgálatra. A kormánypárti média álhírt kiáltott, de valójában megerősítették a cikk állításait, majd kiderült, hogy a kutatás arról a két tesztről szólt, amelyeket a mentősöknél rendszeresítettek.

Mégis, hogyan tudhatnánk meg, hogy mit vett az állam?

Amíg az Orbán-adminisztráció válaszaira vártunk, átnéztük azt a képanyagot, amit állami szervek közöltek a beszerzett eszközökről Facebook-oldalakon vagy az M1 Híradójában. A csomagolásokról leolvasható feliratok alapján megpróbáltuk azonosítani az egyes termékeket és azok gyártóit is, majd ezután az eszközökről megpróbáltunk további információkat találni.

Ahol tudtuk, azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését. Azt nem tudhatjuk, hogy konkrétan a magyar hatóságok milyen dokumentációt láttak, de az megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr máshol mindenestül kóser papírokat adott-e az adott eszközök mellé. Több olyan terméket is találtunk, ami a kormányzati képek szerint bevételezésre és kiosztásra került annak ellenére, hogy internetes kereséssel kizárólag az előírásoknak nem megfelelő dokumentációt találtunk hozzájuk.

Ezeket a potenciálisan problémás eszközöket azonosítottuk:

  • Dandong Devote Garment Co., Ltd. — Medical disposable protective suit – Védőoverál

Forrás: Koronavírus tájékoztató oldal, / Facebook

A Dandong overáljait tartalmazó dobozokat ábrázoló képek számtalan helyen felbukkantak. A kormányzati, facebookos “Koronavírus tájékoztató oldal” két április 3-i fotóalbumában is szerepelnek, ezek címe “Védőeszközök érkeztek a rendőrséghez és a honvédséghez is”, illetve “Sorra érkeznek a védőeszközök a kórházakba”, Budapestre és vidékre egyaránt. A dobozok április 17-én, egy olyan albumban is felbukkannak, ami a leírása szerint azt mutatja be, hogy “60 kórházba érkeztek védőeszközök a betegek és az egészségügyi dolgozók védelmére”.

A Dandong terméke az amerikai forgalmazó szájtján megosztott dokumentumban. Forrás medical-confidential.com

Magyar orvosok védőoverálban. Forrás: Koronavírus tájékoztató oldal / Facebook

A gyártó cég honlapjára nem bukkantunk rá, de az amerikai forgalmazójuk szájtján szerepel egy PDF fájl, ami elvileg a különböző bizonyítványaikat tartalmazza. Ebben az iratcsomagban CE tanúsítványként egy erre nem alkalmas sajtpapír szerepel. Az azt kiállító kínai entitás nem szerepel — EU-n kívüli szervezetként nem is szerepelhet — az uniós tanúsító szervezetek hivatalos listáján.

A certifikátot jegyző OCT Technology Testing kifejezetten szerepel is at területen aktív, nagypályás tanúsító szervezeteket képviselő European Safety Federation (ESF) feketelistáján, mint gyakori kamupapír-kiállító.

A Dandong CE-“tanúsítványa”. Forrás: medical-confidential.com

A Dandong ruháival látszatra megegyező overálok azután később a kormányzati koronás fb-oldal több későbbi fotósorozatában is felbukkannak — ezúttal már az egészségügyi dolgozókon. Ezek az albumok kórházakban, vagy az országos koronavírus-szűrés során készültek.

  • Guangdong Owgels Science & Technology Co., Ltd. — Surgical Mask — Sebészi maszk

A Dandongosok alatt jól láthatóak az Owgels-dobozok is. Koronavírus tájékoztató oldal, / Facebook

Az Owgels márkájú sebészi maszkokat tartalmazó képek szintén számos, a kormányzati szerkesztésű Koronavírus tájékoztató oldalon közölt képen felbukkannak. Egy április 3-ra datált albumon látható képeket kísérő szövegek szerint az eszközök budapesti és vidéki kórházakba kerültek.

A személyes védőeszköznek minősülő FFP2-es arcmaszkokétól több pontban különbözik a sebészi maszkokkal kapcsolatos uniós szabályozás, ugyanis ez utóbbiak orvosi eszköznek minősülnek, és abból is a legkevésbé kritikus osztályba tartozónak. Ezért a CE jelzéshez a gyártónak mindössze egy saját nyilatkozatot kell kiállítania arról, hogy a terméke megfelel a teljesítendő sztenderdeknek.

De ennek a nyilatkozatnak is megvannak a szükséges feltételei, a címétől kezdve (ez csak “Declaration of Conformity” lehet) egészen a tartalmában foglalt információig. Talán a legfontosabb követelmény, hogy az unión kívüli, például kínai gyártóinak kell lennie egy, az EU-ban honos hivatalos képviselőjének, a képviselő kilétét pedig a terméken, a csomagoláson és a nyilatkozaton is fel kell tüntetni.

Az Owgels-maszkhoz tartozó “nyilatkozat”. Forrás: eurotrade.hu

Az Owgels sebészi maszkjához viszont nem találtunk ilyen nyilatkozatot. Egy kínai tesztlabor, a CTB által kiállított sajtpapírt viszont igen. Ez nemcsak címében, tartalmában sem felel meg az uniós elvárásoknak: például nem nevezi meg a gyártó európai képviselőt. A CTB szerepel azon a feketelistán is, amit egyéni védőeszközöket legitimen tanúsító európai egyes szervezetek közös formációja, az ESF vezet a honlapján problémás iratokon gyakran szereplő, néha tilosban járó, néha odahamisított “tanúsítókról”. További, sajátos körülmény, hogy a sajtpapírt az azonosítószáma alapján a CTB saját honlapján elérhető certifikát-adatbázisban sem találtuk meg.

Véletlennek nem tűnő egybeesés, hogy ugyanez a termék felbukkan a covidcare.hu webshopban vásárolható termékek között is. A webshopot üzemeltető E-Silk Supply Chain Kft. ugyanis ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartozik, mint az állami beszállító CECZ, amely összesen hétmillió sebészi maszk beszerzésére nyert megbízást.

A webshop oldala azt állítja, “a gyártó rendelkezik a termék exportálásához szükséges engedélyekkel és minőségi tanúsítványokkal”, a sebészi maszkról készült képek között ugyanakkor “tanúsítvány” megjelöléssel csak a CTB-féle sajtpapír látható.

  • Shandong Huien Medical devices Co. Ltd – Medical Surgical Mask – Sebészi Maszk

Forrás: Koronavírus tájékoztató oldal, / Facebook

A dobozokat ábrázoló kép egy április 28-ára datált képalbumban bukkant fel a koronavírusos kormányzati FB-oldalon, a kísérő szöveg szerint a védőfelszereléseket “több mint 100 helyszínre, köztünk kórházakba” vitték.

A Shandong Huien-féle sebészi maszkok helyzete nagyjából megegyezik az Owgels-féle maszkok helyzetével. Orvosi eszköznek számítanak, de az uniós elvárásnak megfelelő nyilatkozatot sehol sem találni tőlük. Ezzel szemben több helyen elérhető egy olyan, ránézésre valamilyen tanúsítványnak tűnő papír, ami viszont a EU-s szabályozás vonatkozásában értelmezhetetlen.

Úgymond tanúsítvány. Forrás: franomed.de

Ezen a papíron kiállítóként a CELAB nevű olasz entitás szerepel, ami egyébiránt egy elismert uniós tanúsító szervezet, mégis szerepel az ESF már említett feketelistáján. A CELAB-honlapon emellett azonososítószáma alapján megpróbáltuk ellenőrizni a hasznos jogi jelentéssel egyébként nem bíró kvázi-tanúsítványt is. Az eredmény: a papír nem érvényes.

  • Xinxiang Kangmin Hygienic Materials Development Co.Ltd. – Surgical Mask – Sebészi Maszk
  • Henan Aklly Filter Engineering Co. Ltd. – Face Mask – FFP2(?) Arcmaszk

Ez a két termék abban különbözik az előzőekben bemutatott három tételtől, hogy nem az állami célokra beszerzett eszközöket is szerepeltető kormányzati FB-oldalakon találtuk a képeiket. Ennek a kettő tételnek a gyártóit ugyanis olyan dobozokról sikerült lelesnünk, amik a Kaposvárnak adományozott kínai eszközökről készült videókban láthatóak. Az adományozó a China National Machinery Import & Export Corp. nevű kínai nagyvállalat, ami jelentős naperőmű-beruházást eszközöl éppen Kaposvárott.

A fideszes vezetésű dunántúli város polgármestere a fideszes Szita Károly, ő is feltűnik a győzelmi jelentéssel felérő képsorokon, amit Szita saját FB-oldalán tettek közzé április 9-én.

“Bajban mutatkozik meg, kik az igazi barátaink! Megérkezett a 30 000 db szájmaszk a napelempark beruházójától! Köszönjük!” – olvasható a videó mellett.

Szita a videóban azt is közli, hogy az adománymaszkok értéke mintegy százmillió forint. A polgármester egy kommentelő megjegyzésére válaszolva ki is fejtette, hogy jön ki a maszkonkénti háromezer forint feletti összeg: “sajnos ez a realitás. Annyira megdrágultak a maszkok, hogy egyes típusok 4-5 ezer forintba kerülnek, a másik típus is 3 ezer forint környéke.”

Szita Károly és a kommentelők. Forrás: Szita Károly / Facebook

Ez azért érdekes kijelentés, mert az általunk azonosított termékekhez nem találtunk olyan tanúsítványt az interneten, amikkel ezeket bármilyen ellenértékért cserébe szokásos forgalomba lehetett volna hozna az unió területén. Az is valószínű, hogy a polgármester maga is úgy vélte, hogy a maszkok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, és legalábbis nem lehet biztosat mondani, hogy milyen uniós sztenderdeknek felelnek meg. A videóhoz érkező kérdésekre írt válaszaiban ugyanis arról írt, ezeket az eszközöket csak a már ismertetett kivételszabály alá tartozó “védekezésben dolgozók” kaphatják meg, a tárgyak pontos képességeit elkenve pedig csak azt mondta: ezek “jobb minőségű maszkok”.

Részlet a videóból. Forrás: Szita Károly / Facebook

Részlet a videóból. Forrás: Szita Károly / Facebook

A Szita-féle videókról az egyik termék gyártója és neve is leolvasható: ez a Xinxiang Kangmin sebészi maszkja. Sajátos jelenség, hogy a dobozról leolvasható angol nevű termékmegnevezés egyszerű sebészmaszknál legalábbis valamivel komolyabb eszközre látszik utalni, de egy viszonteladó hirdetéséből könnyen azonosítható, hogy itt tényleg hétköznapi orvosi maszkokról van szó.

Úgymond tanúsítvány. Forrás: coolbsfashion.com

Tanúsítványra emlékeztető dolgot egyedül egy másik viszonteladó ajánlatából elérhető fotón látni: ez az ICR Polska nevű, a kamutanúsítványos piacon számtalanszor felbukkanó szervezet sajtpapírja.

Forrás: Facebook

A másik termékről csak a gyártó azonosítható egyértelműen: az An Ke Lin márkanévvel ugyanis a Henan Aklly forgalmazza az áruit. A gyártó honlapján ugyanakkor mindössze két, majdhogynem ugyanolyan megjelenésű maszkot találni, ami szóba kerülhet. Az egyik elvileg a kínai a KN95 sztenderdet, a másik az európai FFP2-t teljesíti. Utóbbi maszkhoz elérhető a szájton egy olyan gyártói nyilatkozat, ami tökéletesen megfelelne az uniós elvárásoknak – ha sebészmaszkot, és nem egyéni védőeszköznek minősülő FFP2-es eszközt kéne kísérnie, aminek a már említettek szerint tanúsító szervezet certifikátjára volna szüksége a szokásos szabályok alapján.

Úgymond tanúsítvány. Forrás: topchinasupplier.com

Ilyet nem találtunk, ezzel szemben egy viszonteladónál találtunk egy olyan, EU-s tanúsítványra emlékeztető papírt, ami látszólag négy különböző Henan Aklly-modell uniós sztenderdek szerinti megfelelőségét igazolja. A valóságban azonban jogilag semmi ilyesmi haszna nincs. A papírt kiállító szervezet, az ECM pedig az az entitás, amivel a leggyakrabban találkoztunk hasonló kamupapírokon.

A kaposvári polgármesteri hivatalt email kerestük meg, és jeleztük: aggodalmaink vannak az adományként fogadott áruk megfelelőségi dokumentációjával kapcsolatban. Erre azt a választ kaptuk, hogy valóban kaptak tízezer FFP3-as és húszezer FFP2-es maszkot a kínaiaktól, amikkel kapcsolatban külön kérték is az “ajándékozó felet, hogy maszkokkal kapcsolatos megfelelőségi nyilatkozatot küldjék meg”, ez pedig meg is történt.

Ezt a választ még el tudták küldeni.

Erre Szitáékat újabb emailben arra kértük: ugyan, küldjék már el nekünk azokat a tanúsítványokat, amikről beszélnek. Erre az emailre közel egy hónapja hiába várunk választ. Időközben legalább annyi kiderült egy képviselőtestületi ülésen: a százmilliósnak mondott kínai adománymaszkok kiosztásra azóta sem kerültek, az utolsó szálig a raktárban állnak.

Sarkadi Nagy Márton

Közreműködött: Katus Eszter. A kaposvári helyzet megértéséhez Huszka Imre segítségét vettük igénybe. A hvg lélegeztetőgépes adatigénylésére kapott válaszát Oroszi Babett kollegiális nagylelkűségének köszönhetően tanulmányozhattuk. Címlapkép: Védőeszközös dobozok. Forrás: Koronavírus tájékoztató oldal, Facebook.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom