Bezárás
koronavírus

Uniós riasztást adtak ki a maszktípusra, amiből több millió darabot rendelt a magyar kormány

Világszerte több helyen is súlyos problémák merültek fel az egyik kínai cég FFP2-es szintűként forgalmazott maszkjával kapcsolatban, mégis akár több mint hétmillió darab megvásárlására kötött szerződést a külügyi tárca tavaly. A problémás maszkok kórházakba, orvosokhoz, rendőrökhöz kerülhettek. A vietnámi dohányboltpápához tartozó beszállító cég közel 11,8 milliárd forintot kasszírozott a COVID elleni beszerzéseken.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

„A terméken CE felirat olvasható, de releváns szervezet nem minősítette védőeszköznek. Hovatovább, az anyag részecskeszűrése nem megfelelő (mért értéke legfeljebb 81.8 %), és a maszk nem illeszkedik megfelelően az archoz. Ebből következően részecskék vagy mikroorganizmusok túlzott mértékben juthatnak át a maszkon, megnövelve a fertőzés veszélyét” — olvasható a európai termékriasztási rendszer, a Rapex honlapján az Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. maszkjáról.

Az alaptalanul CE jelöléssel ellátott, FFP2-es szintűnek hazudott maszkokat a belga hatóságok kapcsolták le 2020 áprilisában. Ugyanebben a hónapban szerződött arról a Szijjártó Péter vezette külügy egy magyar céggel, hogy rajtuk keresztül pont ettől a kínai gyártótól származó maszkokat fog vásárolni.

A szerződést ezután többször is módosították, de ez a részlet nem változott.

A szerződés legutolsó változata szerint az Ouleok egyike annak a három gyártónak, amelyeknek a termékeiből összesen 7,8 millió darab maszkot vásárol a külügy. Ezen belül a pontos leosztást nem tartalmazza a szerződés. A maszkok darabára 1,6 amerikai dollár, azaz közel 500 forint, amiben nincsen benne a vámköltség és az ÁFA. Ehhez képest ma egy hasonló maszkot 200 forint körül meg lehet venni az interneten.

A szerződésben található 2020. júniusi teljesítési határidő alapján feltételezhetjük: tavaly kora nyáron a szállítmány megérkezett Magyarországra és kiosztásra került orvosok, egészségügyi dolgozók, rendőrök, katonák részére.

Kormányzati beszerzésű maszkot kapott, dobozt látott? Fotózza le és küldje el a [email protected] címre!

Azóta az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi szervének vizsgálatán is elbukott a termék. A kanadai hatóságok úgy döntöttek, hogy nem engedélyezik a termék használatát például egészségügyi területen. A németországi Baden-Württemberg tartomány a Dekra nevű céggel vizsgáltatta a maszkokat, az ő eredményeik szerint az Ouleok maszk „áteresztőképessége jelentősen meghaladja az elvártat”. A védőeszközöket eredetileg beszerző tartományi szociális vezetés ezért arra szólította fel az érintett intézményeket, hogy ne használják a problémás típusokat, köztük ezt sem.

Baden-württembergi eredmények az Ouleok maszkhoz. Forrás: Matthias Kramer történész blogja

Nem tudunk arról, hogy a magyar kormány akár itt, akár más esetben utólag jelezte volna: gyenge terméket sikerült venni, inkább ne használják. Arról sem, hogy a baden-württembergi vezetéshez hasonlóan pénzügyi kompenzációt követelne a szállítótól.

Háromnegyed évet kellett várni a részletekre

Miután világszerte számos probléma merült fel kamupapírokkal forgalmazott, kétes minőségű termékekkel kapcsolatban, az Átlátszó már tavaly több állami intézményt is hiába kérdezett arról, hogy konkrétan milyen maszkokat vásároltak. Meg tudtuk állapítani, hogy a magyar rendszeren a magánvállalkozók problémás importjai gond nélkül átcsúsztak ebben az időszakban. A kormányzati beszerzésekről viszont csak az ezeket méltató propagandaadásokból és dicsőségfotókról tudunk lelesni egy-egy részletet.

Egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim

Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről vagy azok csomagolásáról készültek.

Most, mintegy háromnegyed évvel az eredeti beszerzések után is csak azért kerültek nyilvánosságra ezek a részletek, mert előbb Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigényléssel legalább a külüggyel szerződő cégek listáját meg tudta szerezni, majd a Hírklikk újságírója ez alapján a konkrét szerződéseket is ki tudta kérni a külügytől, az Átlátszó közérdekűadat-igénylő Kimittud felületén.

Itt tudja megnézni a szerződéseket:

A kérdéses beszerzésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-vel szerződött, eredetileg 30 millió darab különféle maszkra. Változatos módosításokkal és egy külön kesztyűszállításra szóló szerződéssel a felek 86 millió darab kesztyű és 28,9 millió maszk szállításában egyeztek meg. Végül ennél kevesebb, összesen 108,9 millió darab dolgot sikerült leszállítani, de azt nem tudjuk, hogy miből jött kevesebb: Ujhelyi adatigénylésére adott válaszában a KKM csak annyit írt, hogy összesen ennyi „egyéb védőfelszerelés” jött a cégtől.

A KKM azóta nyilvánosságra hozott szerződéslistájából kiderül, hogy végül összesen mai áron 11,8 milliárd forint értékű amerikai dollárt fizettek a cégnek.

A dohányboltpápa Vu Zoli cége kaszált

A Gyömrői-Sarok Projekt Kft. tulajdonosa az a vietnámi Vu Quy Duong, akinek 2018-ban csaknem 100 dohányboltban volt érdekeltsége, Budapesten például a Népliget, a Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér metrómegállóknál.

Vu „Zoliról” korábban azt írtuk az Átlátszón: 1985-ben jött Magyarországra, a Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán végzett, majd vállalkozni kezdett, megalapította a nagykereskedéssel foglalkozó Vimpex Kft.-t, illetve megnyitotta a Sárkány Center bevásárlóközpontot. A magyarországi vietnámi közösség abszolút vezetőjének tartják, akit elismernek, mert gazdag és mert a Sárkány Centeren keresztül sok vietnáminak biztosít megélhetést. Azért is szeretik, mert sokszor helyet biztosít rendezvényeknek, mert jótékonykodik és mert fiatal, pozitív figura”.

Vu a Highland Golf Club tagja. Ugyanennek a klubnak a tagja Bohács Zsolt is, aki a Fidesz országgyűlési képviselője volt a trafikosztás időszakában. Bohács és Vu feltehetően évek óta ismerik egymást. Ezen túl Vu Quy Duong politikai kapcsolataira nincs közvetlen bizonyíték.

Trafikbárók Budapesten: Vu Quy Duong már 92 nemzeti dohányboltban érdekelt

Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai.

Kérdés ugyan, hogy Vu „Zoli” tudhatott-e a típussal kapcsolatos problémákról, de a végső felelősség egészen biztosan Szijjártóékat terheli. Az eladó Gyömrői-Sarok Projekt Kft. már a legelső szerződésben leszögezte, hogy „a termékek bejelentett szervezet általi EU típusvizsgálatára nem feltétlenül került sor. Felek megállapodnak, hogy termékek minden esetben történő minősítésére a kialakult vészhelyzetre tekintettel nincs idő, a szükséges EU tanúsítványok nem minden termék esetében állnak rendelkezésre, melyet Megrendelő tudomásul vesz illetve saját maga döntése, hogy ezen körülmény ismeretében ad-e megrendelést az eszközökre”.

Nem ér a nevem: ebben a kisbetűs részletben derül ki az Ouleok maszkhoz kiállított certifikátból, hogy igazából nem jelent semmit

A szerződésben megjelölt szám alapján meg lehet találni az Ouleok maszkjához tartozó tanúsítványt is. Ez pont egy olyan, CE-igazolásra csak hasonlító sajtpapír, amihez hasonlók kísérték Európa-szerte a nem kellőképpen bevizsgált maszkokat, és amikről az OCCRP nemzetközi újságírószervezettel közösen végzett nyomozásunkban is írtunk.

Kétes papírok, hamis tanúsítványok segítségével árasztják el Európát hamis és hibás maszkok

Félrevezető tanúsítványok szürkebizniszéhez fordultak a gyengébb minőségű koronavírusos védőeszközök eladói. Ilyen iratok tucatnyinál is több európai országba kísértek maszkokat.

A kórházi dolgozók nem tudják, hogy milyen maszkot kaptak

Kérdéseket küldtünk a KKM-nek, a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-nek, az egészségügyi felszerelések elosztását végző Országos Kórházi Főigazgatóságnak. Ha választ kapunk, ezeket közölni fogjuk. Az egyik kulcskérdés, hogy kik kaphattak Ouleok-gyártású maszkot. Erre a kérdésre egyes orvosok, egészségügyi dolgozók akkor is nehezen tudnának válaszolni, ha nem tiltották volna meg nekik, hogy újságíróknak nyilatkozzanak.

Egy — a tilalomra tekintettel neve elhallgatását kérő — magyar kórházi dolgozó a következőket írta nekünk: „A mi intézményünkben olyan ruhatároló automaták vannak elhelyezve, melyekbe az eredeti dobozukból kivett ruhák és maszkok vannak betöltve… Volt rá példa többször is, hogy a maszkokat minden csomagolás nélkül helyezték be ezekbe az automatákba”.

„A mi intézményünkben használt, FFP2-nek vélt maszkok KN95 jelzésű maszkok, melyeknek az eredeti dobozát vagy csomagolását (a raktárosok kivételével) egyik egészségügyi dolgozó sem látta sosem.”

Az európai FFP2-es sztenderd azt jelenti, hogy az adott maszk legfeljebb 6 százalékát engedi át a különböző, levegőben terjengő részecskéknek. A kínai KN95-sztenderdnek ezzel papíron szinte azonosnak kellene lennie. A sztenderdek között a gyakorlatban viszont komoly különbséget jelent, hogy az Európai Unió elvárásait sokkal komolyabban ellenőrzik az erre kijelölt európai tanúsító szervezetek. Ezt igazolja a CE-jelzés és az ezt megalapozó tanúsítványok, amiket élelmes kereskedők kamupapírokkal igyekeznek helyettesíteni.

Opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe – kamupapíros kínai maszkok Magyarországon

Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát.

A koronavírus-járvány óta általában az FFP2-t tekintik annak a sztenderdnek, ami alá nem szerencsés menni olyan kockázatos környezetben, mint mondjuk az egészségügyi ellátás. Az utcán, a buszon nyilván bármilyen, ezt a sztenderdet alulmúló képességű maszkot is lehet hordani. A különbség az, hogy  ezeket nem sok milliárd forintból szerzi be a kormány és adja át kórházi dolgozóknak azzal, hogy biztosan megfelelnek a munkájuk által támasztott igényeknek.

Sarkadi Nagy Márton

Címlapkép: a kérdéses maszktípusra a belga gyógyászati eszközökért felelős ügynökség (FAMHP) tesztjei alapján készült tájékoztató kiadványában kiadott riasztás

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom