Magyarország továbbra is Európa egyik legkorruptabb országa a TI rangsorán

A Transparency International 2020-as Korrupció Érzékelési Indexéből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete az elmúlt évben sem javult. Magyarország továbbra is a legkorruptabb országok közé tartozik az EU-ban, globális szinten pedig Jamaikával, Dél-Afrikával és Tunéziával vagyunk azonos szinten.  

A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) 180 országot rangsorol évről évre a korrupciós kitettség alapján. Az index a közszektor korrupcióját méri, a gazdaság, a társadalom illetve az állami intézményrendszerek alapján. Az országokat 0-100 közötti ponttal rangsorolják, a magasabb pontszám jelenti a jobb eredményt, tehát azokban az országokban a legalacsonyabb a korrupció, amelyek több pontot kapnak.

Az élmezőnyben ebben az évben is a skandináv országok találhatóak: az első helyen holtversenyben 88 ponttal Dánia és Új-Zéland áll, amit Finnország, Svájc, Svédország és Szingapúr követ. A lista legvégén olyan diktatúrák, vagy anarchiák állnak, mint Jemen, Szíria, Dél-Szudán, vagy Szomália, amelyek mindegyike 20 alatti pontszámot szerzett.

Magyarország 44 ponttal a 69. helyen áll, azaz világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, Európában pedig utolsó helyen áll, Bulgáriával és Romániával egy szinten.

A világranglista 69. helye azt is jelenti, hogy 2019 óta nem történt érdemi javulás: igaz, hogy egy hellyel feljebb kerültünk a listán, de a pontszámunk továbbra is változatlan.

Ha az EU-s eredményeket nézzük, akkor végképp nem túl fényes ez a 44 pont: Európában a sereghajtók közé tartozunk, Bulgáriával és Romániával egyetemben. Sőt, a régiós eredmények sem biztatóak, hiszen az elmúlt kilenc évben Magyarország rontott a legtöbbet a régióban, összesen 11 pontot, ami nemcsak uniós szinten, de világviszonylatban is kiemelkedően rossz teljesítménynek számít. A pontszám meglehetősen gyenge a V4 országaihoz képest is: Szlovákia 5 ponttal, Lengyelország 12 ponttal, Csehország pedig 10 ponttal kapott többet hazánknál.

Összességében az látható, hogy Magyarország sikeresen stabilizálta a helyét a sereghajtók között Európában: „hazánk 2012-ben az akkor még 27 tagú Európai Unió 19. legkorruptabb tagja volt, ám ezt a helyezés folyamatos süllyedéssel 2017-re az időközben 28 tagúvá bővült közösségen belül holtversenyben utolsó előtti, azaz 26-27. helyezésre rontotta.” – olvasható a jelentésben.

A kormány a járványt is saját hatalma bebetonozására használta

A jelentés eredményeit Martin József Péter, a TI Magyarország igazgatója mutatta be. Idén a pontszámok mellett azt is megvizsgálták, hogy mi áll az eredmény hátterében. A rossz magyar eredményért a jelentés szerint elsősorban a koronavírus-járvány és az abból fakadó kihívásokra adott állami reakciók felelnek, amelyek felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Erre példa a közbeszédben felhatalmazási törvényként elhíresült rendeleti kormányzás, valamint az önkormányzatok hatáskörének csökkentése és bevételeinek elvonása. Ugyanakkor a közpénz fogalmának újradefiniálása, a közérdekű adatigénylés határidejének háromszorosra növelése, valamint a választási jogszabályok újabb módosítása is hozzájárult az eredményhez.

A TI szerint a probléma elsősorban az, hogy a bevezetett intézkedések sok esetben egyáltalán nem kapcsolódnak a járványhoz, céljuk a hatalmi körök helyzetbe hozása és a további központosítás volt.

„A TI Magyarország sajnálattal állapítja meg, hogy a magyar kormány a vírus okozta világjárványt is saját hatalma kiterjesztésére és bebetonozására használta.” – tette hozzá a TI igazgatója.

A jogszabályi változás azonban csak az egyik oldal, a másik fontos pont a gazdasági válságkezelés, amiben szintén nem jeleskedett Magyarország. A jelentés megállapítása szerint a nemzetközi példákkal ellentétben a magyar kormány jóval kevesebbet költött a munkahelyek megőrzésére és a szociális válság kezelésére, a válságkezelésre fordított pénzösszeg pedig sok esetben a haveri klientúra megsegítését szolgálta.

A Magyar Turisztikai Ügynökség által kiosztott mintegy 84 milliárdos támogatás, amit szinte kizárólag kormányközeli körök kaptak meg, jól illusztrálja ezt a problémát, de a lélegeztetőgépek és tesztek rendszerszintű túlárazása, amiről mi is írtunk korábban, szintén ide sorolható:

Utólag majdnem félmilliárddal drágultak a koronás liblingbeszerző lélegeztetőgépei

Az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban.

A járvány alatt az Orbán-kormány legkedveltebb ágazata, a sport is igen sok pénzt kapott. Az Mfor számításai szerint például sportra, és az egyházak támogatására összességében több pénz jutott, mint egészségügyi fejlesztésekre. A jelentés arra a megállapításra jutott, hogy a válságkezelésre szánt források mennyisége önmagában is elmaradt az elvárható szinttől, azonban azok hasznosulása még inkább megkérdőjelezhető.

A TI külön részt szentelt a közbeszerzéseknek és az EU-s pénzek elosztásának is. Az egyik probléma a szervezet szerint a közbeszerzési piac koncentrációja, ami abban mutatkozik meg, hogy 2020 első harmadában a kormányközeli cégek a közbeszerzések 27%-át nyerték el, az esetek 68%-ában pedig nem is volt kérdéses az eredmény, hiszen versenytárs nélkül indultak. Az uniós pénzek elosztása kapcsán a jelentés arra a következtetésre jut, hogy hiába kapott 2014 és 2020. között Magyarország 25 milliárd euró támogatást (ami éves szinten a magyar GDP 4%-át tette ki), ennek ellenére a közvetlen gazdaságfejlesztési támogatások hatékonysága nagyon alacsony volt.

Az elmúlt 7 évben (2013 és 2019 között) dinamikus gazdasági növekedés ment végbe az országban, de még ez sem volt elég arra, hogy szintet lépjen az ország, vagy javítsuk korrupciós teljesítményünket. A jelentés az adatokat megvizsgálva arra a következtetésre jut, hogy Magyarország gyenge pozícióját a súlyos intézményi problémák mellett az egészségügy és az oktatás romló teljesítménye, valamint az innováció alacsony szintje okozza.

Az eredmények bemutatása után panelbeszélgetésre is sor került. Pogátsa Zoltán kifejtette, hogy ugyan vannak olyan intézményei a kormánynak, amik javítják a kiskorrupciót, de közben a nagyvállalatok  szempontjából tovább romlik a helyzet, ennek pedig negatív következményei lehetnek. A környező országokban pontosan ellentétes tendencia figyelhető meg, a velünk azonos szinten álló Romániában például elsősorban a fehérgalléros korrupció felszámolására törekednek.

A koronavírus helyzethez köthető kormányzati intézkedések hatékonyságáról is kifejtették véleményüket a résztvevők: „Nekem Surányi György számításai voltak a legmeggyőzőbbek, aki azt mondta, hogy a gazdaságvédelmi csomagnak körülbelül 1/3-át költötték gazdaságvédelemre, és 2/3-át nem. Ez 2200 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy minden egyes magyar ember az átlagbér összegét, 220 ezer forintot adományozott a tavalyi évben Mészáros Lőrincnek és barátainak. Egy négytagú család meg közel 1 millió forintot… Normális országban ez fordítva szokott kinézni” – mondta Lantos Gabriella, egészségügyi menedzser.

A jelentés bemutatása és az azt követő panelbeszélgetés a TI Facebook-oldalán visszanézhető:

Szopkó Zita

Címlapkép: Transparency International