Visszavonta a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A kormány a sziget teljes területének árvízvédelmét akarta megvalósítani, a 12-18 milliárd forintba kerülő gátépítés miatt azonban 1000 fát vágtak volna ki. A beruházás ellen a WWF Magyarország mellett budapesti lakosok és egyéb zöld szervezetek is tiltakoztak, plusz a Fővárosi és az Óbudai Önkormányzat is ellenezte a gátépítést.
Támogatási kampány
Visszavonta a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Pest Megyei Kormányhivatal honlapja szerint. A hatóság szeptember 23-án megszüntette az engedélyezési eljárást, amely 2020. június 11-én indult, és 105 napos ügyintézési határideje szeptember 24-én járt volna le – adta hírül közleményében a WWF Magyarország. A mobilgát építése ellen a WWF online petíciót is indított szeptember 17-én, amit eddig 10 ezer ember írta alá. Nem csak a lakosság állt az ügy mellé, hanem 16 civil szervezet és csoport is.
„Jó döntést hozott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mert a Hajógyári-sziget árhullámoktól való bevédése nemcsak a sziget természeti értékeire lett volna káros, de összességében fokozta volna Budapest árvízi kockázatát is. A 21. század környezeti kríziseinek közepén ilyen árvízvédelmi kezelés már nem fogadható el”
– nyilatkozta Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.
A civil szervezetek garanciát szeretnének arra, hogy az ártéri erdőket nem irtják ki a fővárosban, ezért részletes szakmai javaslatot nyújtottak be Budapest főpolgármesteréhez az ártéri erdők védetté nyilvánítására vonatkozóan.
Idén júniusban röppent fel a hír, hogy drasztikus beavatkozásra készül a kormány a Hajógyári-szigeten, ahol a gátépítés tömeges fakivágás árán valósult volna meg, és a beruházás az előzetes becslések szerint 12,2-17,65 milliárd forintba került volna.
Szeptember elején döntött a kormány arról, hogy a Hajógyári-sziget helyett a Velencei tónál, Sukorón valósul meg a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia. A Magyar Közlönyben megjelent határozat arra hivatkozik, hogy sem Budapest Főváros Önkormányzata, sem Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nem támogatja az Óbudai (Hajógyári)-sziget sport- és szabadidős célú hasznosítását. Így nem épülhet ott meg a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint viszont ez csúsztatás, a főváros ugyanis támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a védmű megépítéséhez nem járult hozzá. A gátépítés ugyanis 1000 fa kivágásával járna, illetve azzal, hogy a Csillaghegyi-öblözet teljes környezetében 8 centiméterrel megemelkedne a Duna vízszintje árvíz idején.
A sziget parkos, északi része túlnyomó részben állami és önkormányzati tulajdonban van, az érintett III. kerület pedig jelezte, hogy nem járul hozzá a gátépítéshez.
Az ügyben petíciót indító WWF Magyarország szeptember elején újból megkongatta a vészharangot. A kormányhatározatból ugyanis akkor csupán azt lehetett kiolvasni, hogy a Kovács Katalin Akadémia új helyszínre kerül. Arról viszont nem volt szó benne, hogy a Hajógyári-szigetre tervezett védmű megépítéséről, és az 1000 fa kivágásáról is letett volna a kormány. A projektet a mostani döntéssel fújták le végleg, és ezzel menekültek meg a fák.
A környezeti hatásvizsgálathoz készített dokumentációból derült ki, hogy a felmérések szerint a szigeten összesen 15,3 hektárnyi ártéri ligeterdő található, a munkálatok ebből 2,9 hektárnyit pusztítottak volna el. A védműrendszer miatt a legrosszabb esetben 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kellett volna kivágni. Ráadásul az Óbudai-sziget teljes megvédése akár 9 centiméteres vízszintemelkedést okozhatott volna a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt.
A Sziget Fesztiválnak is helyet adó Hajógyári-szigetet eddig pont amiatt nem építették be, mert időnként elönti a víz. A 24.hu-nak Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője beszélt arról, hogy a sziget jelenleg hullámtérnek minősül: a nagyobb árvizek, mint például a 2013-as dunai árhullám képes elönteni a teljes 108 hektáros szigetet – ennek megakadályozása érdekében épülnének körbe a védművek.
A gátépítés nemcsak a sziget eleve épületekkel teli, állami tulajdonban lévő déli részét érintette volna, hanem a döntően fővárosi és óbudai kézben lévő északi, parkos szakaszt is.
Korábban a 444 boncolgatta, hogy csak valami egyelőre titkolt építkezés magyarázhatja a Hajógyári-szigeten várható brutális természetpusztítást. A gát építésének teljes költsége megközelíthetné a 18 milliárd forintot, a gátrendszer ára ezzel kalkulálva több mint 130 év alatt térülne meg.
A tervek szerint a sziget teljes területének az árvízvédelmét akarták megvalósítani, miközben az északi parkos szakaszt teljesen felesleges védeni, a Kovács Katalinról elnevezett nemzeti kajak-kenu központot is a sziget délkeleti „szarván” építették volna fel. A beépített rész védelméhez pedig elegendő lett volna egy kisebb beruházás. Maga a dokumentum is számolt két olyan variációval, ami csak a déli, állami kézben lévő részt vette volna körbe parti gátakkal, illetve a sziget közepén keresztben húzódó földgáttal, azonban valami miatt mégsem ezek a verziók kerültek részletes kidolgozásra.
Zsilák Szilvia
Címlapkép: Kivágás elleni feliratokkal dekorált fák a Hajógyári-szigeten 2020 júliusában (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld)
Az M44-es autóút továbbépítésénél tavaly nyártól 1740 erdei köbméter faanyagot adtak el, a meghirdetett árnál jóval drágábban.
A 2,7 milliárd forintos tender elvileg csak elektromos vezetékek környékének tisztításáról szól, mégis több mint 60 ezer fa kivágását lebegteti.
Magánkézben és állami tulajdonban lévő védett erdőkben is folytatható tarvágás, akár természetvédelmi területeken is.
Megnéztük, hogy mely helyrajzi számokon valósulna meg a Tokajba tervezett legújabb látványosság, a zártkabinos libegő. Kiderült, hogy a beruházás nyomvonala...
