Trükkösen kommunikálja a kormány az uniós pénzek elcsalása miatti bírságokat

Az uniós átlagnál tízszer nagyobb bírságot kapott Magyarország az EU-s támogatások 2015 és 2019 közötti szabálytalan költése miatt, derül ki az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) jelentéséből. A szervezet a strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találta nálunk problémásnak, míg az Európai Unió többi tagállamánál ez átlagosan 0,36 százalék. A Legfőbb Ügyészség a jelentésre reagálva közölte, hogy a magyar hatóság egyre hatékonyabban ellenőrzi a csalás-gyanús ügyeket, amikből egyre kevesebb van. Mások szerint viszont Magyarországon „szelektíven” zajlik az ellenőrzés, s nem terjed ki a kormány köreit is érintő pénzlenyúlásokra, és az OLAF által felderített eseteknek a többszöröse lehet Magyarországon a szabálytalanságok száma az uniós támogatású projekteknél. Ráadásul a legnagyobb ügyeknél – mint például a 4-es metró, az Elios-ügy vagy a Microsoft esete – nem kerül sor vádemelésre.

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

Az OLAF legújabb jelentéséből Magyarországra vonatkozóan az alábbiak derülnek ki:

A vizsgált időszakban (2015-2019) Magyarországon 2697 esetben találtak szabálytalanságot a támogatások felhasználásánál. (Lengyelországban 5017, Csehországban 2159, Szlovákiában 1947 esetben bukkantak ilyesmire.)

Ezekből 43 esetben ajánlást is megfogalmazott az EU csalás elleni szervezete a magyar kormány részére.(Lengyelországban 22, Bulgáriában 20, Szlovákiában 13, Csehországban 7 esetben került erre sor, összesen 254 ajánlást adtak ki a tagországi és uniós hatóságoknak.)

A magyar projektekre kiszabott büntetések aránya a felhasznált támogatások 3,93 %-a, ami az uniós átlag tízszerese.

 

A rendőrség nem talált felelőst, Tiborczék helyett a magyar adófizetők bűnhődnek az Elios-ügyben

Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben.

A Legfőbb Ügyészség (LFÜ) szerint márpedig a magyar ügyészség az uniós átlagnál jobban teljesít az OLAF által kifogásolt ügyek kivizsgálása terén, és szerintük jelzésértékű, hogy 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban 4, míg 2019-ben 3 ajánlás érkezett a uniós szervezettől a magyar kormánynak.

OLAF-jelzések: Orbán fogorvosának támogatását is gyanúsnak találták az uniós ellenőrök

Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott.

Az LFÜ kihangsúlyozta, hogy az OLAF 2019-re vonatkozó éves jelentéséből látható az is, hogy a magyar ügyészség az OLAF által jelzett ügyek 47 %-ában emelt vádat, s ez lényegesen magasabb, mint a 39 %-os uniós átlag.

„A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.” – olvasható az ügyészségi közleményben.

 

OLAF-jelzések: Négy éve eredménytelenül nyomoznak a Közgép által felújított Szajol-Püspökladány vasútvonal ügyében

Érték nem határozható meg a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szerint a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításánál történt költségvetési csalás ügyében, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján rendelték el a nyomozást. A 67,8 kilométeres vasúti pálya korszerűsítésének nyomozásában a Záhony térségi vasúti nagyberuházások ügye is szerepel.

„Nem sokat mond a magyar korrupcióról ez a jelentés. A kb 4%-os magyar arányszám 2015 óta nagyjából ekkora, valószínűleg a 4-es metró kapcsán kért korrekció miatt. Mivel a jelentés ezt az arányszámot mindig egy időszakra adja meg (most 2015-2019) ez a nagy összeg elfedi a tényleges éves mutatót. Ezzel együtt is inkább az OLAF munkájáról ad képet a jelentés, mint a korrupcióról, s az EU-s támogatásokkal kapcsolatos visszaélések számához képest csepp a tengerben az a néhány ügy, amit vizsgálnak. Hogy még ezeknek sem lesz Magyarországon következménye, az abból ered, hogy az ügyészség nem teszi a dolgát, és ezért lett volna fontos, hogy Magyarország csatlakozzon az EPPO-hoz, az Európai Ügyészséghez.” – mondta az Átlátszó kérdésére az OLAF-jelentés kapcsán Léderer Sándor, a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő civilszervezet, a K-Monitor Iroda vezetője.

 

OLAF-jelzések: azonosítottuk az OLAF éves beszámolójában kiemelt magyar csalási ügyet

Minden valószínűség szerint a kecskeméti székhelyű Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó távközlési cégek csorgatták vissza alvállalkozóikon keresztül maguknak két, összesen 3,7 milliárdos értékű vidéki szélessávú internet-fejlesztési projekt költségvetésének közel felét az uniós csaláselleni hivatal szerint.

A szintén a korrupció csökkentésére, a közpénzek átláthatóbb költésére alapított Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, Ligeti Miklós egy televíziós nyilatkozatban úgy fogalmazott a jelentés kapcsán, hogy az ügyészség által hivatkozott nagy számú vádemelés ellenére a legnagyobb ügyekben (Elios, 4-es metró, Microsoft) nem került sor vádemelésre. Emlékeztetett arra is, hogy az ügyészségen kívül számos más szervezetnek (minisztériumok, Közbeszerzési Hatóság, stb.) sokkal hatékonyabban kellene szűrnie a támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseket. Ligeti szerint tulajdonképpen kényelmes a magyar kormánynak, ha megvárja, hogy a Bizottság vagy az OLAF jelezze a kifogásokat, mert akkor a támogatásokkql kapcsolatos visszélések problémáját egyfajta „brüsszeli ügyként” távolítani lehet az itthoni helyzettől.

OLAF-jelzések: 4 éve nem találja a NAV a „Híd a munka világába” projekt lenyúlásának felelőseit

Súlyos problémák merültek fel az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” elnevezésű, uniós támogatású projektjével kapcsolatban. Az EMMI visszakérte a kifizetett bő 2 milliárd forintot, de a kormány végül kisegítette az ORÖ-t, a projektet pedig kivette az uniós programokból.

„A kormány azt hangoztatja, hogy az elsődleges nemzeti érdek, hogy minél több támogatást lehívjunk, minél több pénzt elköltsünk. A TI már 2015 -ben számadatokkal, kutatási eredményekkel igazolta, hogy ez a szemlélet önmagában korrupciós csapdahelyzethez vezet, a szabályosság és a hatékonyság rovására megy. Magyarországon rendszerbe épített a túlárazás, minél nagyobb az Európai Uniós támogatás egy-egy állami projektben, annál nagyobb a korrupció kockázata és a túlárazás is.” – mondta Ligeti Miklós.

 

OLAF-jelzések: A magyar hatóságok a Budapest Szíve Programban sem vontak felelősségre senkit

Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről.

A magyar hatóságok részéről az aktívabb ellenőrzést hiányolja Hadházy Ákos független képviselő is, aki négy éve heti rendszerességgel tárja fel az általa talált visszásságokat az uniós pénzek felhasználása kapcsán. Hadházy Facebook-posztban reagált a jelentésre: „A jelek szerint ötből két ügyet az én jelzésem után indítottak tavaly. Nem ez a baj, hanem hogy a magyar OLAF-os ügyeket szinte soha nem az állam jelzi (ellentétben más országok vizsgálataival). Ennél sokkal nagyobb baj, hogy ez a néhány ügy nem is a jéghegy csúcsa csak, hanem a jéghegy csúcsán egy kis légypiszok. De a magyar kormány ezt a kis légypiszkot is titkolni akarja, hiszen a jelentéseket eldugja, nem hozza nyilvánosságra (kivéve a metró ügyét ugye).”

Az Átlátszó kérdésére a képviselő elmondta: az OLAf által neki küldött visszajelzések alapján az öt, ajánlással lezárt vizsgálatból az egyik a hátrányos helyzetű településeken napi egymillió forintért szervezett sportnapok ügye, a másik pedig a szintén a 444.hu által megírt egészségügyi gigakartell-ügy volt. (Az OLAF-ot megkerestük, hogy megtudjuk, mi volt a többi, általuk ajánlással lezárt projekt, amint választ kapunk erről, publikáljuk az adatokat.)

OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit

A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről.

A Fidesz Európai Parlamenti frakciója is reagált az OLAF jelentésére: szerintük az abban Magyarország kapcsán megfogalmazott kellemetlen részletekért elsősorban Gyurcsány és Demszky felelős, a 4-es metró beruházás során lenyúlt pénzek miatt:

„A példátlan korrupciós ügyben 167 milliárd forintot, a 4-es metró beruházására fordított összeg harmadát ellopták, elcsalták, szabálytalanul használták fel baloldali és liberális politikusok, a Gyurcsány-kormány és a Demszky-féle városvezetés tolvajai, amiért a magyar embereknek a mai napig súlyos árat kell fizetniük. Mindezek után az OLAF éves jelentése kapcsán a durva korrupciós ügyért felelőséggel tartozó baloldali és liberális politikusok ártatlan boci szemekkel és egy róka gonoszságával nagyhangon kiáltanak kígyót-békát a jelenlegi döntéshozókra. A valóságban tolvajok kiáltanak rendőrért.”

OLAF-jelzések: a négyes metró ügyével sem boldogult a magyar nyomozóhatóság

A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér.

 

Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a kiugróan magas büntetési arány a 4 es metró-projektnek köszönhető, hozzálapátolt ehhez jócskán a mostani kormány is – nyilatkozta az Átlátszónak a Párbeszéd Magyarországért korábbi Európai Parlamenti képviselője, Jávor Benedek, aki maga is több esetben jelzett visszaélés-gyanús ügyeket az OLAF-nak. Jávor emlékeztet, hogy a hivatal évek óta minden évben a kifizetésekhez mérten kiugróan magas arányban javasol pénzügyi korrekciókat a Magyarország által felvett támogatások elköltése miatt.

 

Jávor: rekordbüntetést kapott Magyarország az uniós források szabálytalan felhasználása miatt

Jávor Benedek volt EP-képviselő néhány napja számolt be arról, hogy Magyarországra 500-600 milliárd forintnál is magasabb összegű büntetést szabhat ki az EU az uniós támogatások felhasználását övező korrupció miatt. Ekkora büntetésre még nem volt példa sem hazánk, sem az unió történetében, de a Fidesz-kormány meg sem próbálta bebizonyítani, hogy nem voltak visszaélések a kifogásolt projekteknél.

Egy évvel ezelőtt írtuk le részletesen részletesen, hogyan kerülte ki a kormány a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy miatti támogatás-visszafizetéseket, és hogy a hatóságok kifogásolható módon végezték az ügy részleteinek felderítését. Pedig ebben az ügyben többször felhívta a magyar hatóságok figyelmét a szabálytalanságokra az OLAF.

Horn Gabriella

Frissítés (09.16.): Cikkünk megjelenése után a Legfőbb Ügyészség is válaszolt a kérdésünkre, hogy melyek voltak azok az uniós támogatású projektek, amelyek kapcsán legutóbb ajánlást fogalmazott meg az OLAF a magyar hatóságok részére. A kapott válasz szerint az OLAF igazgatási, pénzügyi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Az OLAF-jelentésben szereplő táblázatban 5 lezárt magyarországi vonatkozású vizsgálat és két ajánlás szerepel, de az ügyészség szerint ezen öt ügy egyikében sem tett igazságügyi ajánlást az OLAF a magyar ügyészség felé. A két ajánlás pedig pénzügyi és nem igazságügyi ajánlás volt,

Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján bűncselekményre merülhet fel adat. A magyar ügyészség  az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve ha már folyamatban volt a nyomozás, az igazságügyi ajánlást a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték. Tavaly az OLAF összesen 3 igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek, melyek kapcsán már folyamatban voltak Magyarországon nyomozások, az igazságügyi ajánlásokat ezek irataihoz csatolták, abban értékelték.

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.