Nem találkozhatott újságírókkal a korrupciót vizsgáló OECD-delegáció Budapesten

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Vesztegetés Elleni Munkacsoportja februárban delegációt küldött Budapestre, hogy különböző magyar hatóságokkal, kormányzati és civilszervezetekkel találkozva felmérje a korrupció elleni küzdelem helyzetét. Az általuk kiadott jelentés (PDF) háromszor is említi, hogy a szakemberek újságírókkal is szerettek volna találkozni, s hogy erre a magyar kormányzati szervek szerint azért nem volt mód, mert “az újságírók nem akartak eljönni a találkozóra”.

Magyarországon évek óta szinte naponta kerül napvilágra valamilyen újabb korrupciógyanús ügy, s ezekről a sajtó nemcsak, hogy részletesen beszámol, hanem sokszor megelőzi a hatóságokat az ilyen esetek felderítésében. Ezért volt különösen meglepő a mostani OECD-jelentésben azt olvasni, hogy a jelentés szerint egyébként jól szervezett és sikeresen lezajlott látogatás során

“a küldöttség nem találkozhatott újságírókkal, mert a magyar hatóságok azt állították, hogy bár ők a látogatás utolsó napjáig folyamatason próbáltak eleget tenni a delegáció ezirányú kérésének,  de az újságírók nem akartak eljönni a találkozóra”

Ez azért is kellemetlen, mert a  munkacsoport jelentése külön kiemeli a sajtó szerepét a korrupció,  a vesztegetési ügyek elleni harcban:

“A média fontos információforrást jelent a külföldi vesztegetések kivizsgálásakor. A delegáció civilszervezetek tájékoztatása révén már a látogatás előtt tisztában volt a magyarországi független médiát 2010 óta ért korlátozásokkal, ezért felmerült, hogy vajon az itteni sajtó mennyire képes aktívan részt venni a magyar álampolgárok vagy cégek által elkövetett külföldi vesztegetésekről való tudósításban. A delegáció ugyanakkor azt tapasztalta, hogy a független média magyarországon, legalábbis 2018. szeptemberéig sikeresen beszámolt a legmagasabb politikai körökig érő, feltételezett korrupciós ügyekről.

A delegáció nem kapott lehetőséget a magyar sajtó képviselőivel való találkozásra. Ugyanakkor lehetőség volt arra, hogy a média függetlenségével kapcsolatos kérdéseinket egy panelbeszélgetés keretében magyar civilszervezetek képviselőivel megvitassuk. Az egyik régi, elismert emberi jogi szervezet arról tájékoztatta a delegációt, hogy a korrupciós ügyekről tudósító  újságíróknak komoly nehézséget jelent az információ megszerzése a kormányzati  szervezetektől, mert a közérdekű adatigénylések  nagyon sokáig, sokszor akár három évig  tartanak, és rendszeresen a bíróságon végződnek. Ráadásul ahhoz, hogy megkapják a kért információt, az újságírók arra kényszerülnek, hogy az ügyről, amin dolgoznak, részletes információkat áruljanak el.”

A jelentés még egy megjegyzésben is kitér ugyanerre:

“Mivel a sajtó képviselői nem vettek részt a látogatáson, a delegációt vezető szakemberek nem vitathatták meg újságírókkal a civilszervezetektől kapott információt a magyar médiát érő új korlátozásokról, így nem tudták felmérni azt sem, hogy a magyar média mennyire tud hatékonyan beszámolni a magyar állampolgárokkal és cégekkel kapcsolatos vádakkal külföldi hivatalnokok megvesztegetéséhez kapcsolódó ügyekben. A delegáció vezetői szerint ezért szükség lenne annak ellenőrzésére, hogy a média mennyire tud hatékony lenni az ilyen vesztegetési ügyek  megtalálásában, s hogy  ezt hogyan befolyásolják a közelmúlt törvénymódosításai, ideértve a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szabályai és módja.”

Megkerestük a találkozót szervező Belügyminisztériumot, hogy megtudjuk, ők mely sajtóorgánumok képviselőit hívták meg a találkozóra. Azt a választ kaptuk, hogy a HírTv, a Modern Media Group, az MTI, az M1, az Origo, az EchoTv és a Magyar Nemzet szerkesztőségének küldtek meghívót – tehát egyetlen a kormány-kritikus médiumnak sem szóltak, pedig a nemzetközi szervezet előzetes kérésében küldött listán több, nem kormánypárti médium is szerepelt.

Mivel az OECD munkacsoportjának a jelentése úgy fogalmaz, hogy a látogatást a kormány részéről szervező hatóságok az mondták a delegációnak, hogy ők hiába próbálkoztak, az újságírók csak nem akartak részt venni a találkozón, megkérdeztük erről is a Belügyminisztériumot. Kérdésünkre a tárca azt közölte, hogy a részükről ilyen közlés nem történt. Erre visszakérdeztünk, hogy akkor a jelentés készítőinek vajon ki mondhatta, hogy az újságírók nem akarnak találkozóra menni. Kérdésünkre ez a válasz jött.

“A Belügyminisztérium ilyen közlést nem tett. Kérdésére nem tudunk válaszolni. Javasoljuk, hogy forduljon a munkacsoporthoz.”

Az OECD kommunikációs felelőse erre a megkeresésünkre mostanáig nem reagált.

Az OECD-delegációval való találkozókra kormányzati és bűnüldöző szervezetek mellett cégeket és civilszervezeteket is meghívott a szervező Belügyminisztérium. Az Átlátszó a rendezvény egyik civil meghívottjától úgy értesült, hogy nagyon későn, a rendezvény előtt egy nappal hívta csak meg őket a minisztérium a találkozóra.

Állami szervek részéről történő  “utolsó pillanatban történő, késői meghívásról“ korábban más civil szervezetek is panaszkodtak az Átlátszónak.

Hiába trükközött a kormány a helyszínnel, civil szervezetek is találkoztak a budapesti nagyprojekteket vizsgáló UNESCO delegációval

Február 5-8 között Magyarországra látogatott az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO által megbízott kétfős küldöttség a világörökségi műemléki helyek felügyeletét ellátó nemzetközi szervezettől, az ICOMOS-tól. A küldöttség arra volt kíváncsi, hogy az Orbán-kormány budapesti nagyprojektjei milyen hatással vannak a kiemelt helyszínekre és a védőzónájukra, illetve hogy ezek a projektek mennyire összeegyeztethetők az örökségvédelmi szabályokkal.

A hozzánk eljuttatott dokumentumok szerint az OECD az kérte a szervező Belügytől, hogy az ő listájukból (Transparency International, Helsinki Bizottság, Niok Alapítvány, Autonóm Szakszervezetek, Liga szakszervezetek) is hívjanak meg szervezeteket a találkozóra. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint végül ezek civilszervezetek vettek részt találkozón: Alapjogokért Központ, Liga Szakszervezet, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International. Egyikük így számolt be az Átlátszónak a delegációval való találkozóról:

“A találkozó nagyon formális volt. A hátsó sorban jelen volt a BM képviselője is, a küldöttség megkérdezte, hogy okoz-e ez nekünk problémát, de nem okozott. Hangot adtunk egyébként annak, hogy a meghívás módja nem igazán segítette azt, hogy felkészülten tudjunk részt venni a találkozón, és ha jól emlékszem, azt a választ kaptuk, hogy ők már sokkal korábban elküldték a BM-nek a meghívandók listáját, de mi mégis csak az előző napon kaptuk meg a BM-től. Különleges volt a találkozó annyiban is, hogy általában az ilyen találkozókra nem szerveznek a civil szervezetekkel együtt gongokat, itt viszont meghívott volt az Alapjogokért Központ és a CÖF is. A kettő közül csak az egyikük képviseltette magát, és sajnos már nem emlékszem, hogy melyikük. (Az Alapjogokért Központ volt ott – a szerk.) Arra viszont igen, hogy néhány elég kritikus megjegyzésünkkel meglepő módon a gongo képviselője is inkább egyetértően nyilatkozott.”

A februári OECD-látogatás nem soron kívüli ellenőrzés volt, hanem egy többéves folyamat részeként, a külföldi vesztegetések ellen született egyezményeknek való megfelelést és az ennek érdekében történt hivatalos lépéseket mérték fel. Bővebben az OECD Vesztegetés Elleni Munkacsoportjáról itt olvashat.

Az ügynek külön aktualitást ad, hogy ez a munkacsoport épp az olyan típusú ügyek azonosítását, felszámolását célozza, mint amilyenek miatt a Microsoft Magyarországot többmillió dolláros bírsággal sújtották az amerikai hatóságok a ‘Foreign Corrupt Practices Act’ (FCPA) amerikai jogszabály alapján. A jelentés nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy mekkora esélye van annak, hogy egy magyarországon bejegyzett, itt működő céget elkapjanak a magyar hatóságok, ha a Microsoftéhoz hasonló külföldi vesztegetési gyanúba keveredne.

Részlet az OECD munkacsoportja által készített  jelentést összefoglaló közleményből:

“A munkacsoport aggályait fejezte ki a jelentésben amiatt, hogy Magyarország egyetlen külföldi vesztegetési ügyben sem indított vizsgálatot vagy bűnvádi eljárást az elmúlt 9 évben, a munkacsoport legutóbbi értékelése óta. Márpedig az országban működő cégek az export- tevékenységük kapcsán jelentős kockázatnak vannak kitéve a külföldi hivatalnokok vesztegetése terén. Ez érvényes a nagy multinacionális vállalatok itteni leányvállalataira is, melyek gyártási bázisként használják Magyarországot, s innen exportálnak tovább más piacokra. Hogy Magyarország ne válhasson „biztonságos kikötővé” a nagy multik olyan leányvállalatai számára, melyek külföldön hivatalnokokat vesztegetnek meg, a magyar hatóságoknak el kell kezdeniük alkamazni a vonatkozó büntetőjogi szabályokat, és meghatározni a felelősségi köröket az ilyen jellegű vesztegetések azonosítása és kivizsgálása terén.”

A most kiadott jelentés szerint az alábbi intézkedésekre van szükség Magyarországon:

• jelentősen meg kell növelni a vesztegetési ügyek kezelésére fordított erőforrásokat
• javítani kell a közérdekű bejelentések tételének feltételeit, és a vesztegetések felderítésére és jelentésére szolgáló közszolgálati hálózatot
• lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a különböző mentelmi jogokra való hivatkozással ne lehessen megzavarni az ilyen vizsgálatokat
• az esetek komplexitása miatt sürgősen ki kell terjeszteni a jelenlegi két éves határidőt az ilyen ügyek kivizsgálásánál
• sürgősen fel kell hívni a magyar cégek, s az itt működő külföldi leányvállalatok figyelmét az export-tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő vesztegetési kockázatokra
• el kell érni, hogy a hatóságok az eddiginél jobban tudjanak gyors és hatékony jogi segítséget nyújtani az ilyen ügyben őket megkereső, hasonló ügyeket vizsgáló hatóságoknak

A munkacsoport figyelemmel fogja kísérni a közelmúlt ezirányú intézkedéseinek hatását, és azt is, hogy a magyar média és a civil társadalom mennyire tud részt venni a külföldi vesztegetési esetek feltárásában.

A jelentésben foglaltak nyomán tett lépésekről két év múlva írásos jelentésben kell beszámolnia majd a magyar kormánynak, s ezt megelőzően egy év múlva reagálnia kell a külföldi hivatalnokok vesztegetéséhez kapcsolódó esetek azonosításával, kivizsgálásával kapcsolatban tett ajánlásokra.

Horn Gabriella

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!