Öt évig molyolt az ügyészség a Háztáji Program burgonyaosztásával kapcsolatos feljelentéssel, míg nemrégiben, augusztus végén kimondta, nincs és nem is volt itt semmi látnivaló. Ennél azért utólag is izgalmasabbnak tűnik az eset. Az osztáskor a kedvezményezettekhez került krumpli rohadt volt és büdös – hogy mekkora arányban és kinek a hibájából, nem derült ki egyértelműen. A politikailag is jól beágyazott termelő milliárdos összegű állami forrást nyert burgonyanemesítésre.
Társadalmi célú hirdetés
„Nemzeti krumpliboltot nyitnak majd” – ezt Nyakó István (MSZP) kiabálta be egy 2013. júniusi parlamenti vitanapon a jegyzőkönyv tanúsága szerint Budai Gyula akkori földművelésügyi államtitkár (és leszerepelt elszámoltatási biztos) válaszába, aki Nyakó párttársa, Gőgös Zoltán kérdésére felelt éppen. A téma az úgynevezett Háztáji Program burgonya alprogramja volt.
A program lényege elméletben az volt, hogy a jelenleg végelszámolás alatt álló TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. és a helyi önkormányzatok bevonásával vetőburgonyát osztanak szét a rászorulók között. Csakhogy, mint Gőgös felhívta a figyelmet, jóval a márciusi ültetési szezon után, május közepén született a kormány határozata – a politikus ettől fogott gyanút, hogy nem a gombhoz varrták-e a kabátot.
A politikus felszólalásában kitért arra is, hogy a cég, a Dr. Sárvári és Csendes Kft., amelyiktől a TIG, Gőgös információi szerint „nagyjából a piaci ár háromszorosáért, 1,2 milliárd forintért” megvette a krumpligumókat, az agrártárca egyik korábbi főtanácsadójának érdekeltsége.
Gőgös Zoltán Csendes Csabára célzott, aki a Dr. Sárvári és Csendesből a „Csendes”, s aki egészen idén júniusig közvetve tulajdonos volt a cégben, amelynek 2011-es alapításától fogva, jelenleg is az egyik ügyvezetője.
Korábban létezett Sárvári és Társai Kft. is („Csendes” nélkül), ezt azonban még 2013-ban felszámolták. A Sárvári burgonya honlapján a kapcsolatnál jelenleg a pár hónapja alakult, öskűi Dr. Sárvári Agró Kft.-t adják meg. Ebben a cégben nem szerepel Csendes, a Sárváriak közül két István, egy idősebb és egy fiatalabb, illetve egy györei lakcímű hölgy van a tulajdonosi körben.
A TIG-ről is érdemes ejteni pár szót: ez volt az az állami cég, amelyik több százmillió forintot parkoltatott a csődbe ment Hungária Értékpapírnál.
Budai annak idején érdemi válasz helyett élesítette a kliséket és visszatámadt: önök tönkretették a magyar vidéket, az embereket leszoktatták a munkáról, a multikat babusgatják, a márciusi ültetési időszakban pedig még havazott. Kiderült viszont a válaszból az is, hogy 850 önkormányzat vett részt a programban, és közel 160 ezer rászoruló család jelentkezett vetőburgonyáért.
Pedig a termelő Sárvári família neve akár referencia is lehetne azok számára, akik konyítanak a burgonyatermesztéshez. A család három generációra visszamenően magas szinten foglalkozik nemesítéssel, alapvetően leromlást okozó vírus- és gombabetegségeknek ellenálló (rezisztens) fajta nemesítése a céljuk évtizedek óta.
A hatvanas években a magyar burgonyanemesítés központjában, Keszthelyen, az egyetemi kutatóban dolgozott legidősebb Sárvári István. Nevéhez fűződik az 1980-ban elismert Magyar Rózsa nevű fajta is. Ez akkoriban nagy eredmény volt, de szakértő forrásaink szerint mégsem váltotta be a reményeket.
Sárváriék éveken át külföldi partnerekkel, illetve külföldön tevékenykedtek, majd ismét Magyarországon, zirci központtal folytatták a kutatásokat.
A Sárvári és Csendes Kft.-ből ismert, eredetileg köztévés, illetve a Katolikus Rádiónál is dolgozó újságíró Csendes Csaba 2010-2011-ben vezette például a Balog Zoltán által favorizált, a Fidesz pártalapítványa által támogatott kérészéletű és nem túl sikeres jobbos hetilap, a Nagyítás kiadóját Csontos János főszerkesztővel.
Ez a kapcsolat az Opten céginformációjából egyértelműen lekövethető. Gőgös, mint már említettük, arra is utalt a T. Házban, hogy Csendes az agrártárca főtanácsadója volt. Ezt, hogy tényleg így van-e, illetve, ha igen: mikortól meddig dolgozott ott Csendes, kérdeztük a cégtől, de érdemben nem válaszoltak.
Sárvári István megkeresésünkre azt hangsúlyozta: őtőlük rossz minőségű burgonya egészen bizonyos, hogy nem ment ki a programba, 1-2 százalékos veszteség az összmennyiségben előfordul kivédhetetlenül. Tudomása szerint mindössze két településről érkezett csak bejelentés a rossz minőség miatt, ezeken helyeken pedig ponyva alatt tárolták a krumplit, ez segíthette elő a rothadást. Ezeknek a bejelentett eseteknek a kivizsgálása és jegyzőkönyvezése megtörtént, és megállapításra került a szakszerűtlen tárolás.
2013-ban ráköszöntött a Dr. Sárvári és Csendes Kft.-re a szerencse. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által támogatott, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által koordinált „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása az agrár-, élelmiszeriparban” című pályázaton a kft. a Debreceni Egyetemmel partnerségben 1,5 milliárd forintot nyert „burgonyarezisztencia kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című pályamunkájával 2013 októberében.
Ez egyébként az eredményközlés szerint a legmagasabb kiosztott összeg volt. A pályázat elnyerésekor az agráriumban jártas forrásaink szerint a cég nagy termőterületen tevékenykedett, részben például a Simicska-birodalomba tartozó Lajta-Hanság földjein.
Fémzárolás az micsoda? – Magyarországon, illetve a világ legtöbb országában csak minősített vetőburgonyát szabad forgalomba hozni. Ez magában foglalja az igazolt származású és minőségű, szaporításhoz felhasznált bázisgumót, a vetőmag-felügyelet szántóföldi szemléit, a vírusdiagnosztikát (ELISA teszt, vagy rügydugvány vizsgálat), bakterológiai vizsgálatot, majd a fémzárolás alkalmával elvégzett vizsgálatokat (fajtatisztaság, mérethűség, kór- és kártevők vizsgálata). A fémzárolás során úgy kell a csomagolási egységeket lezárni, hogy annak tartalmához a csomagolás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. Minden csomagon NÉBIH okmánynak számító úgynevezett függőcímkét kell elhelyezni, mely minden fontos adatot tartalmaz a növényről.
A nemrég az Átlátszó birtokába került krumpliügyi paksamétából nyilvánvaló, hogy a Háztáji Programban szétosztott burgonyával finoman fogalmazva sem volt minden rendben.
„Településünkön étkezési vetőburgonyát osztottak a rászorulók között, de a burgonya bűzös volt, porhanyósan, folyósan tört. Az emberek néhány része főzött belőle, kiválogatták, ami jónak tűnt, kicsit kitették a napra, aztán elkészítették az ételüket. Már magam sem emlékezem, hogy vetőburgonya vagy étkezési, az értesítési papírt vissza kellett adnunk az átvételhez. Néhol probléma lehetett a tárolással, mire ideért. Mindenesetre a látvány és a szag hatásos volt. Laikus vagyok, nem mertem elvetni sem, de még csak beásni se a földbe, hogy megsemmisítsem, nehogy megfertőzze a földemet” – egy simontornyai hölgy így kért email-ben tanácsot a szakszerű megsemmisítésre a NÉBIH-től 2013 júniusában.
Esetéből „ügy” lett. Szintén a birtokunkba jutott egy NÉBIH-es vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek eredmény-rovatában egyebek mellett ez áll: „a minta erősen rohadt”, illetve hogy „a tüneteket megtekintve azok kialakításában a következő kórokozó gombák vehettek részt: Fusarium sp vagy Phoma sp., ezt laboratóriumi vizsgálattal megerősíteni nem tudtuk a minta állapota miatt”.
Egy augusztusi keltezésű dokumentumban pedig Simontornya jegyzője is fogyasztásra alkalmatlannak nevezte a burgonyát.
Az általunk betekintett iratok szerint a NÉBIH belső vizsgálata aztán elakadt, egy ideig „házon belül” tologatták az iratokat, attól függően, hogy melyik megyei hivatalt érezték hatáskörrel rendelkezőnek az eljárás lefolytatására. Időközben azonban megindult a büntetőeljárás is, Gőgös kutakodásai alapján ugyanis az MSZP úgynevezett demokrácia központja feljelentést tett.
A feljelentés szerint „a megtermelt 3000 tonna Axona burgonyát a rendkívül gyenge minőségű szaporítás során keletkezett súlyos vírusfertőzések miatt már a szántóföldi szemlék során ki kellett volna zárni. A vírusfertőzés ellenére a NEBIH a kötelező ELISA minőségi vizsgálat elvégzése nélkül, elit fokozatúra fémzároltatta és ezzel forgalomba hozatali engedélyt adott ki rá, mellyel ismeretlen személy megvalósította a 2012. évi Btk. 306. § a. pontjába ütköző közfeladati helyzettel visszaélés, és a 342. § (1) bekezdés c. pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűncselekményeket”.
Ezen kívül hűtlen kezelés gyanúja miatt kértek nyomozást azért, hogy a TIG pályázat nélkül vett át burgonyát a Dr. Sárvári és Csendes Kft.-től.
Az ügyészség azonban mindkét pontban megszüntette a nyomozást 2018. augusztus 21.-én, az ünnepi hosszú hétvége után nyomban, mondván, nem állapítható meg bűncselekmény, illetve, ami történt, az nem az – tájékoztatta az Átlátszót a Központi Nyomozó Főügyészség.
Kérdeztük az Agrárminisztériumtól is, hogy az ő adataik szerint összesen mennyi ment a „lecsóba” a rászorulóknak szánt, az állami cég által több mint egymilliárd forintért felvásárolt krumpliból, és ennek mi lehetett az oka. Egyelőre hiába.
Annak idején a krumpliosztás feltétele volt, hogy a betakarítás után minden kedvezményezett visszaszolgáltasson egy zsákot a termésből. Most azt is megkérdeztük az Agrártárcától, mennyi érkezett vissza. Ha kapunk választ, az sokat segíthet utólag is megbecsülni a program hasznát és eredményességét.
Gőgösnek mindenesetre még Fazekas miniszter küldött egy írásbeli választ 2013. őszén, amiben felsorolja azokat a településeket, amelyek kaptak a burgonyából. A listáról kiderül, hogy az első szállítások a TIG-től április végén kezdődtek, miközben a kormányhatározat május 17-én született. Márpedig ennek fényében a politikus alappal feltételezhette, hogy a gombhoz varrták a burgonyakabátot.
Rádi Antónia
Fotó: a Háztáji Program rohadt krumplija Kónynál. Olvasónk felvétele.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egyre kevesebb magyar mézet és egyre több kínait vesznek az EU-ban. Az ukrán import az elmúlt években az Unióban csökkent, de nálunk egy kicsit nőtt.
Közel 5 ezer tonna gabonát importált Magyarország Ukrajnából az állítólagos kormányzati tiltás után az Eurostat adatai szerint.
Az egyesület szerint a méhészek tiltakozása "nem racionális", és nem az ukrán, hanem a kínai méz importja a baj, ezért annak betiltását kérik a kormánytól.
Nagy István régen az Aranynektár Kft. mézfelvásárlójaként dolgozott, a cég 2022-ben közel 1 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!