A magyar és az európai uniós statisztikai hivatal nyilvántartásaiban megnéztük, hogy mi a helyzet a hazai és az EU-s mézpiacon. A helyzet egyáltalán nem túl biztató: az adatok szerint Kína a világ legnagyobb méztermelője, és egyre többet szállít az Európai Unióba. Ez meglátszik a hazai exportadatokon is: Magyarország évek óta csökkenő mennyiséget ad el az uniós piacon. Hazánk főleg Ukrajnából importál, és bár a hozzánk érkező ukrán méz mennyisége 2019 óta emelkedik, még mindig nem éri el a magyar termelés tizedét sem.
Az Átlátszónak nyilatkozó méhészek és kereskedők egyaránt azon a véleményen vannak, hogy a kínai méz nagy veszélyt jelent az európai – s így a magyar – mézágazatra. Egyrészt azért, mert rengeteg van belőle, másrészt rendkívül olcsó, a kettő eredményeként pedig elárasztja az európai piacot. Emellett az is többektől elhangzott, hogy a kínai nem is igazi méz, hanem hamisítvány: csak cukorszirup(os keverék), amit az egyszerű vásárlók nem is vesznek észre, az EU pedig nem vizsgálja és nem szabályozza kellőképpen.
A magyar kormány február 19-én eltörölte az ukrán mézre tavaly bevezetett importtilalmat. A döntés váratlanul érte a magyar méhészeket, akik tíz nappal korábban még Záhonyban tüntettek azért, hogy az Európai Bizottság ne engedje be az EU-ba az ukrán mezőgazdasági termékeket. Az Agrárminisztérium azt közölte az Átlátszóval, hogy az ukrán méz beengedésére hazánkba az exportra termelő mézcsomagolók érdekében volt szükség. A mézcsomagolók egyesülete azt mondta lapunknak, hogy a döntés miatt versenyképesek tudnak maradni az európai piacon.
Szakmai körökben az ukrán mézimport tilalmának eltörlése hatalmas hullámokat vert fel, több cikkben foglalkoztunk már a témával. Eddig megírtuk, hogy
Annak érdekében, hogy tisztábban lássunk a kérdésben, átböngésztük a hivatalos hazai és EU-s adatokat a mézzel kapcsolatban. A táblázatokban található számokat könnyen átlátható ábrákra tettük, hogy bemutathassuk a méztermeléssel, mézárakkal, valamint az importtal és az exporttal kapcsolatos információkat.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) legfrissebb, 2023 novemberi adatai szerint az EU a második legnagyobb méztermelő a világon. 2022-ben a 27 tagállam összesen 285 ezer tonna mézet termelt, ami a teljes világ éves termelésének 13 százaléka volt.
Egy évvel korábban az EU tagállamai összesen 228 ezer tonna mézet termeltek, az első helyen viszont több mint kétszer ekkora éves termeléssel Kína áll minden évben.
Kína 2021-ben 473 ezer tonna mézet termelt,
ami 27 százalékos termelési részesedést jelentett a világpiacon.
A világ összes országának méztermeléséről, importjáról és exportjáról szóló 2022-es adatokat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének nyilvántartásából nyertük ki. Az így készített ábrán (amin külön lehet kattintani az export, import és termelés fülekre) jól látszik, hogy Kína mennyire dominálja a globális mézpiacot. Az ázsiai ország abban az évben 462 ezer tonna mézet termelt, míg a második helyen álló EU (összes tagállama együttesen) csak ennek nagyjából 60 százalékát, 285 ezer tonnát.
A magyarországi méztermelés az elmúlt húsz évben 10 és 30 ezer tonna között mozgott, egy rosszabb esztendő után általában következett egy jobb az adatok szerint. A megtermelt méz mennyisége ugyanis nagyon sok tényezőtől függ: csökkenhet a méhek pusztulása (kártevők, szúnyogirtás vagy növényvédőszerek miatt), a késő tavaszi fagyok és a nyári extrém hőhullámok miatt is. Az alábbi ábrán is szembeszökő, hogy időjárási okok miatt 2020-ban és 2021-ben is kevés, mindössze 14 ezer tonna méz termett itthon, amire 20 éve nem volt példa.
2022-ben 25 ezer tonna lett a magyar méztermés, ami persze még mindig elenyésző a kínai számokhoz képest. Viszont ezzel a mennyiséggel hazánk az Európai Unió ötödik legnagyobb méztermelője lett abban az évben. Az első Németország volt 34 ezer tonnával, a második Franciaország (31 ezer tonna), a harmadik Románia (majdnem 30 ezer tonna), a negyedik pedig Spanyolország (27,4 ezer tonna).
Bár szinte az összes EU-ban megtermelt méz az EU-n belül marad (az éves export csupán 13 százaléka irányul EU-n kívülre), ez nem tudja teljes egészében kiszolgálni a fogyasztási és felhasználási igényeket. Az Unión belüli termelés nagyjából csak az itteni igények 63 százalékát fedezi. A fennmaradó 37 százalékot pedig a nem uniós tagállamokból (harmadik országokból) érkező import szolgálja ki.
A két legnagyobb EU-s importőr Kína és Ukrajna:
2022-ben az EU-n kívülről importált méz 36 százaléka Kínából, 24 százaléka Ukrajnából érkezett.
A fennmaradó 40 százalék a világ többi országából érkezik az Európai Unióba. A két fő importőr (Kína és Ukrajna) után Argentína, Mexikó és Törökország szállítja a legtöbb mézet az EU-ba. De érkezik méz Kubából, Brazíliából és Vietnámból is az Unióba.
Az elmúlt években az EU egyre több mézet importál a világ legnagyobb méztermelőjétől: míg 2020-ban 37 ezer tonna,
2022-ben már 68 ezer tonna méz érkezett Kínából, ami 86 százalékos növekedést jelent.
Az adatokból azonban az is látszik, hogy 2015-ben ennél is több, 72 ezer tonna méz érkezett Kínából az EU-ba. A következő években viszont a kínai import visszaesett évi 45-48 ezer tonnára, majd 2020-ban 37 ezer tonnára. 2021-ben aztán újra 48 ezer tonna méz érkezett Kínából az EU-ba, ami a 2015-2019-es átlagnak felelt meg. Ezután jött a 2022-es 68 ezer tonna, ami a korábbi évekhez képest valóban jelentős növekedés, de a 2015-ös rekord mértékű importnál kevesebb.
Ugyan Ukrajna továbbra is második helyen áll az EU beszállítóinak listáján, az onnan importált méz mennyisége 16 százalékot esett vissza 2020-2022 között. Kérdés, hogy ennek oka az olcsóbb kínai import méz mennyiségének növekedése, az orosz-ukrán háború, vagy mindkettő.
Ahogy azt a magyar mézágazat képviselői évek óta mondják, az EU-ba érkező nagy mennyiségű kínai méz negatív hatással van a magyar méz exportlehetőségeire. Ez tökéletesen látszik az adatokból is: 2017-ben még 22 ezer tonna mézet exportáltunk (ebből 20 600 tonnát az EU-ba), 2022-ben viszont már csak 15 ezret (ebből 12 600 tonnát az EU-ba).
A magyar méz iránti csökkenő igény miatt hazánk a 2017-2018-as első helyről 2022-re az ötödik helyre csúszott vissza az EU-ba történő exportranglistán. Az első helyen Belgium állt közel 32 ezer tonnával, a második Spanyolország (21,4 ezer tonna), a harmadik Németország (15,7 ezer tonna), a negyedik pedig Lengyelország (13,4 ezer tonna) volt.
A grafikonon szembetűnő, hogy 2022-ben az EU legnagyobb belpiaci mézexportőre Belgium lett kimagasló, majdnem 32 ezer tonna EU-n belül értékesített mézzel. Ez azért furcsa, mert néhány ábrával fentebb láthattuk, hogy az egyharmad Magyarország méretű állam az EU-s méztermelő ranglista hátsó részén áll, és 2022-ben mindössze 2700 tonna mézet termelt. Ez annyit jelent, hogy
a termelésének 1200 százalékát adta el az EU-n belül.
A magyarázat persze egyszerű: ha megnézzük, hogy az EU-s tagállamok közül melyek importálják a legtöbb mézet EU-n kívüli (ún. harmadik) országokból, akkor ott találjuk Belgiumot a második helyen. A kis ország 2022-ben több mint 33 ezer tonna mézet importált harmadik országból, aminek nagy részét aztán az EU-n belül értékesítette.
Pedig egy 2021-2022-ben lefolytatott uniós vizsgálat („A kaptárakból”) megállapította, hogy az EU-n kívülről behozott méz jelentős része (320 mintából 147, vagyis 46 százalék) nem felelt meg az uniós irányelveknek – magyarán cukros hamisítvány volt. A kínai minták 74 százaléka, a török termékek 94 százaléka volt hamis.
Hazánkban még nem jelent meg a kínai mézdömping: Magyarországra főleg Ukrajnából érkezik import méz. Ugyan a KSH és az Eurostat adatbázisában nem áll rendelkezésre 2018-2020-as időszakból adat, a növekvő trend így is leolvasható: a 2015-2017-es időszakban 1000-1500 tonna külföldi mézet importáltunk,
2022-ben már 2000 tonna jött Magyarországra külföldről.
Ennek a mennyiségnek a jelentős része (90-95 százaléka) Ukrajnából érkezett hozzánk. Kínai méz ugyanakkor csak 2015-ben és 2021-ben jött be hazánkba az adatok szerint, ám akkor is csak egészen kis mennyiségben: 2015-ben a hazai import 4,2 százaléka, 2021-ben pedig 0,7 százaléka származott Kínából.
A statisztikák tehát egyértelműen megmutatják, hogy az ukrán méz sem Magyarországot, sem az Európai Uniót nem árasztja el. Az olcsó, és nagy arányban hamisított kínai méz viszont egyre inkább elárasztja az uniós piacot (is), így a hazai és uniós termelők is erős versenyhátrányba kerülnek miatta.
Ez a magyar méz csökkenő EU-n belüli exportja mellett a mézárakban is látványosan megmutatkozik. A KSH adatbázisában ugyan nincs külön virág- és akácméz, csak egy összesített statisztika, de ebben is jól megmutatkozik az elmúlt évek jelentős csökkenése.
2017 elején 731 forint volt a hazai méz felvásárlási ára, és kisebb-nagyobb kilengésekkel maximum 1000 forintig emelkedett a következő néhány évben. Ezután 2021 nyara és 2022 tavasza között felszökött 1600-2000 forintra is, majd visszaesett 1000-1200 forintra. De 2023 őszén újra 700 forint körül volt csak, ahogy öt évvel korábban.
Nagy István agrárminiszter 2023. június végén jelentette be, hogy magyar javaslatra uniós szinten szigorodhat a mézkeverékek származásának jelölése. A miniszter akkor elmondta, hogy a jelenleg érvényben lévő uniós irányelv értelmében a mézkeverékeken elegendő feltüntetni azt, hogy uniós és/vagy harmadik országi eredetű mézek alkotják a terméket, ez azonban alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.
Magyarország azt akarta elérni, hogy a származási országok felsorolása mellett azok arányát is fel kelljen tüntetni százalékos formában az EU-ban forgalmazott mézeken. A javaslatot az Európai Parlament képviselői és a tagállamok szakértői megvitatták, és mellette döntöttek: valamikor a jövőben fog életbe lépni. A magyar kormány azonban nem várta meg az uniós szabályozás megszületését, hanem a rendelkezést nemzeti hatáskörben 2023 augusztusában bevezette itthon.
Nagy István agrárminiszter a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a Szövetségben a magyar mézért című kiadványt 2022. február 10-én. (fotó: MTI/Soós Lajos)
Vagyis a hazánkban forgalmazott mézeken már kötelező feltüntetni a származási országokat százalékos arányban is – így a fogyasztók eldönthetik, hogy 100% magyar mézet akarnak vásárolni, vagy olyat, amiben esetleg csak 10% a hazai, és a többi máshonnan származik. Az adatok szerint ugyanakkor hazánkba nem érkezik számottevő mennyiségű külföldi méz, így valószínűleg nem nagyon fogunk találkozni az utóbbi jelöléssel a boltokban.
A magyar méz piaci helyzetét a statisztikák szerint egyértelműen az EU-t elárasztó kínai termékek rontották le. Az viszont még a jövő zenéje, hogy az európai fogyasztók mennyire lesznek címkeérzékenyek, vagyis ha az EU-ban is megjelenik majd a mézesüvegeken a származási hely, visszateszik-e a polcra az olcsóbb kínai árut, hogy drágább, de Unión belüli, akár magyar mézet vegyenek helyette.
Erdélyi Katalin – Szabó Krisztián
Címlapkép: Unsplash
A Kórházi Főigazgatóság azt mondta, hogy a mentőbeálló kimaradt a tervezésből, de az államtitkár szerint csak lett egy másik is. A fotók mást mutatnak.
Az orosz megszállók hosszú idő óta először újabb várost foglaltak el Ukrajnában. Avgyijivka ostroma súlyos véráldozattal járt, az utolsó áldozat a veszteségkről beszámoló orosz haditudósító volt.
Portik Tamás és az FBI együttműködésére vonatkozó állításokról kérdeztük rendőrségi forrásainkat.
Közel 5 ezer tonna gabonát importált Magyarország Ukrajnából az állítólagos kormányzati tiltás után az Eurostat adatai szerint.
